Vendéglősök Lapja, 1898 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1898-08-20 / 16. szám
1838. augusztus 20. 3 Vendéglősök Lapja. fejleszteni, hogy el< >bb betelepítünk hivatalnokokat, végrehajtói ;at, adóhivatalt, ügyvédeket és ügynököket,, hanem első sorban is szükséges, hogy o tt iparosok, kereskedők és munkások eízrea telepedjenek le. Ezek azután maguk Titém vonják a nem termelő osztályokat. Már most vegyük pl., hogy a Lágymányoson, Kelenföldön vagy Ó-Budán vesz egy aszta los, esztergályos, hangszerkészítő stb. egy telket. Oda lakóházat, műhely- helyiséget 20—30 ember részére épit. Megkezdi az iparát folytatni,, ipartermékeinek legnagyobb részét a központba, Pestre adhatja el. Ez-en iparczikkek szállítására kocsira és lóra van szüksége és kénytelen naponta legkevesebb négyszer átjönni a pesti oldalra. Ezért a négy kocsifordulóért 2 írt hídpénzt kénytelen fizetni, mely 2 írtok egy évben 730 irtot tesznek ki. 700 foiint azonban a mai szűk világban nagy pénz Buda szépségéért és jó levegőjéért nem hozza meg azt az áldozatot, mert nem is képes sem egy iparos, sem egy kereskedő. Ez az elvitázhatatlan oka annak, hogy fővárosunk Újpest, Rákos-Palota, Zugló, Kis-Pest, Erzsébetfalva, sőt Puszta-Szt.- Mihály-felé olyan rohamosan épül és terjeszkedik, mert ezen falvakból a közlekedést semmi sem gátolja. Nekem van pl. egy iparos ismerősöm, aki 60—80 családos embert foglalkoztatott az iparos-telepen Budán. Évenkint fizetett 1400 frt hídpénzt a kocsija után. Folyó évben áthelyezte műhelyeit az Angyalföldre, és így Buda népessége 80 családdal csökkent Továbbá, ott van a hajóforgalom. A pesti oldalon a rakpartok annyira el vannak foglalva különféle társaságok által, hogy esak 280 f. m. szabad kikötő létezik. Megkérdeztem egyszer egy gabonakereskedőt, hogy miért vesztegelnek i rengetek sok hajói a budai oldalon. Mire í azt felelte: „Nincsen hely hol kikötni.“ 2rre én azt mondtam: „Hisz ott van a irága budai kikötő, melyet százezrekkel pitettek.“ Az igaz, — monda — de nekem 0.000 kocsirakomány gabonám van a hajó- an. Ennek a hídpénze kitenne 5000 forintot, ehát inkább megvárom, hogyha 2 hétig is ell várni, mig Pesten kirakodhatok. Engedelmet kérek, az állam ilyen elírásával sohasem fogja Budapestet világ- irü kikötő várossá fejleszteni. A közúti vasutak átalányt fizetnek a idpénzért, de azért Pestről Budára is be- sedik a 2 krt minden jegy után, ugyszin- sn Budáról Pestre is beszedik a 2 krt inden jegy után, daczára annak, hogy minin ember Budáról Pestre hidpénzfizetés ükül átjöhet. A főváros az utóbbi 2 hid- dtés költségeihez is hozzájárult két és fél illió forinttal, de a hídpénz jövedelméhez azért semmi köze sincs neki. Mik tulajdonképen azok a budapesti dunai hidak ? Közönséges postautak, közlekedési utak, akár csak a Nagy-körut vagy az Andrássy-ut, melyek néhány millió forintba kerültek, mely összeget már rég bevette az állam. Ilyen szűkkeblű eljárás mellett a székes főváros is megtehetné azt, hogy a Nagykörúton, melynek építése 17 millió írtjába került, hogy minden teherkocsi után 50 kr. dijat szedjen. Igazán elmondhatjuk Atillával: Óh Buda! Óh Buda! Horváth István, hangszergyáros. Jegyzőkönyv. Felvétett Szombathelyen az 1898. augusztus 6-án tartott választmányi gyűlésről. Jelen voltak: Varasdy Sándor elnök, Ringhofer József alelnök, Dautlich Gyula pénztárnok, Poós Gyula ellenőr, Klein Adolf, Strobl István, Schlederer János, Wolf Keresztély, Kántor Ferencz és Hafner Frigyes v. t., kimaradását Haller Dezső igazolta. Gyűlés megnyitása után elnök felhívta az ellenőrt, hogy az „ügyrendet“ felolvassa, ennek megtörténte után felolvastatott az eddigi befolyt tagsági járulékok, valamint bemutatott a befizetési csekköny- vek, a választmány elhatározza, hogy ezentúl amint az „ügyrendben“ elő van Írva, az egész befolyt havi tagsági járulék egyszerre küldessék be. Fizetési halasztást Hafner Frigyesnek és Brannernalc adatott; az illetők kötelesek tiz nap alatt esedékes járulékait kiegyenlíteni. Lőrincz Károly, Fodor János, Kosz- tola Imre tartózkodási helyük ismeretlen, felkéretik az igazgatóság, hogy ezeknek a hollétük a szaklapok révén tudakolja ki, hogy azután két fentieknek a választmány a nyugtákat megküldhesse. Böhm (Bemm) Lajos Lass János és Basch Vilmos a nyugdíj egyesületből való kilépésüket a választmány tudomásul veszi. Klein Adolf 1000 írtról, Haigli István 1000 írtról és Saláta Gyula 700 írtról, 500-ról 500-ra való leengedést a választmány engedélyezi, azzal a meghagyással, hogy hátralékos tagsági dijakat tiz nap alatt megfizessék. Taggyüjtő bizottsági tagok Ringhofer József, Kántor Ferencz és Hafner Frigyes lettek. —• Fegyelmi bizottsági tagoknak választattak Varasdy Sándor, Wolf Keresztély, Haigli István, Schlederer János és Ringhoffer József. Bemm Lajos helyett az első póttag Plank Gusztáv berendeltetett. — A választmány felkéri az igazgatóságot, hogy havonta 5 irtot utalványozzon a választmány által megbizott pénzszedőnek, indokolta teszi ezen kiadást az a körülmény, hogy máskülönben a befizetés igen rendetlenül folyna, továbbá a gyűlések egybehivása sokba kerülne. A választmány a pinczér-egylet irodájában tartja ezentúl rendes üléseit, ahol ugyancsak a választmányi iratoknak két fiók ezen czélra rendelkezésére bocsáttatott. — Végül felkéretik a jogtanács ur, hogy alapszabály könyvecskéket és b. ny. küldessen. Szombathely, 1898. aug. 6. Poós Gyula, Varasdy Sándor, ellenőr. elnök. Klein Adolf. Hafner Frigyes, V. t. Uj ipartársulat. A nagyváradi szállodások, vendéglősök, kávésok és korcsmárosok ipartársulatának szervező bizottsága a következő körlevelet küldte szét: Méljen tisztelt kartárs ur! Az emberiség fejlődését társulási hajlamának köszönheti. Egyes fajok csak egyesült erővel voltak képesek népekké és nemzetekké tömörülni. Az összetartás teremtette meg a világon a társadalmat: a művöltség és fokozatos fejlődés meleg ágyát. Tagadhatatlan tény, hogy az egyletek és társulatok mindig fokmérői voltak a múltban és fokmérői most is egy-egy nemzet társadalmi fejlettségének. Innen indulnak ki azon nemes eszmék és törekvések, melyek a közérdeket vannak hivatva szolgálni és a melyek irányt szabnak az egyesek cselekvésének. Az egyleti élet erősödését tapasztaljuk Magyarországon különösen három évtized óta abban is, hogy eltért az általános társadalmi hivatástól és specziális jellegeket öltött. A politikai, közgazdasági, kulturális jótékonysági és tisztán társadalmi czélokon kívül a szakszerűség ápolását tűzte ki feladatául. Alig van foglalkozás, melynek művelői ne csoportosultak volna közös érdekeik megvédelmezésére és a szakszerűség fejlesztésére. Ne menjünk külföldre, sőt ne lépjük át városunk határát se, mégis látni fogjuk, hogy a csizmadiák, a hentesek, a pékek, a pinczérek, a többi kisiparosok, a kereskedők, gyárosok mind megálakitották testüle- teiket és elérték azt, hogy midőn egyik vagy másik oldalról érdekeit sérteni akarják társulatuk nevében tiltakozhatnak az ellen, és az egyesek jogos aspiráczióit is olyan erővel képesek támogatni, melylyel szemben _____________________________ __________1 30M IN0 SEC pezsgő.----------------------------------1 Ve rsenyez nemcsak az összes hazai, de valamennyi kü földi pezsgő gyártmánynyal is. Gyár: Velenczén, Fejérm Központi iroda": Budapest, VIII. kerület iillői-ut 69-ik szám
