Vendéglősök Lapja, 1898 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1898-07-05 / 13. szám
óban részesítettek. A szaktársak élén Szarka István és bájos neje fogadták. Feledhetetlen visszaemlékezés köti a hazafias, lelkes kollégánkhoz lapunk szerkesztőségét Érsek-újváron pedig Rákóczy indulóval fogadta szerkesztőségünk tagjait a gyorsvonat megérkezésekor a jeles népzenekar. Megnyerő, kedves modorával valósággal meglepte az étkező kocsin alkalmazott derék személyzet a kirándulókat, főleg pedig nagy dicséret érdemli a páratlanul pontos, előzékeny, barátságos modorú: Ambrus József urat és a körülötte működő főszakácsokat. Érsekújváron Singer Lipót vendéglőst, Párkány-Nánán pedig Haber Ignácz és bájos, kedves nejét, valamint igen ügyes, pontos, szakértő főpin- ezérét: Halász Jánost. ■— Maradjon bent a magyar pénz ! Minek is dobálnánk ki a külföldre, mikor nekünk oly sok ásványvizünk, természetes savanyu-vizforrásunk van. A külföld fogyassza a magáét, sőt mi is elláthatunk vele bőven egy világrészt, a mennyi csak kell. Erdély gyöngye: Borszék vize oly élvezetes, tápláló úgy magában, ép’ úgy mint borral a legélvezetesebb üditő italok közé tartozik. A borszéki forrás derék igazgatója: Köllő ur szívesen szolgál szaktársainknak felvilágosítással nagyobb megrendeléseknél is. Pártoljuk a magyar terméket, mert külömb, érdemesebb a külföldinél. Igyunk borszéki vizet. Maga a borszéki fürdő is nagyobb gyógyhatású, mint Karlsbad, Gleichenberg, stb. Fürdőzöknek melegen ajánljuk e szép fürdőt. — Ha Budára áttekintünk. Ne menjünk messze, csak az Alkotás-utczába, az „Arany bárány" vendéglőbe, ahol Bittner vendéglős és háztulajdonos ur kitűnő borai, frissen csapolt sörei, pompás ételei a legjobbak. Az üzletet pedig Sanns Lipót a legnagyob értelemmel vezeti. Ezt a kies fekvésű, nagy kerttel ellátott vendéglőt, hova az irói világ is gyakran ellátogat, mint kiránduló magyaros helyet meglátogatni nagyon is ajánljuk a nagy közönségnek. — Tartsunk össze! Ez a jelszó*, ez a tanács akkor, midőn a közös ügy érdekében felhívjuk a tisztelt vendéglős és pinezér urakat, hogy saját sorsukat szem előtt tartva a nagy nehezen Gundel János, Bokros urak stb. buzgólkodására megindított és életbe is léptetett „Vendéglősök és pinezé- rek nyugdíjintézeté "-be tömegesen iratkozzanak be. Nehéz küzdelem volt ily intézmény létesítése és ne hagyjuk el, mert egyesült erővel sokra rúg az intézmény. Másfelől pedig szívleljék meg úgy a vendéglős és pinezér urak, hogy mily jól esik, ha kifáradva, betegen, tehetetlenné lesznek, a nyugdíj élvezete. Felesleges a további szószaporitás. Másfelől pedig, mivel a debreczeni orsz. kongresszus kimondta már az országos vendéglős szövetség megalakítását, ennél fogva igen jó és ajánlatos lesz, ha e tekintetben szintén tömörülünk. — Köszönetnyilvánítás. Szivem mélyéből fakadó köszönetét mondok azon igen tisztelt ismerősöknek, jóbarátoknak, kik szives részvétükkel, koszorúikkal rótták le az utolsó „Isten hozzád“ - ot Vierczigman György sógorom iránt. De fogadja főleg hálás, forró köszönetemet nagyságos Gundel János elnök ur, aki emberbaráti és hitrokoni szeretettel tette meg az áldozatot, hogy mély fájdalmaimban vigasztalt, és feledhetetlen sógoromnak temetési költségeit is ő viselte. Isten áldása legyen az ily derék emberen, ki nemes lelkűn kimutatta igaz érzelmeit egy méltó embertársának elhunyta alkalmából. Özv. Vierczigman Károlyné szül. Gilányi Györgyike. — Lapunk szerkesztője is mély részvéttel osztozik özvegy Vierczigman Károlyné szül. Gilányi Györgyike úrnő fájdalmában és köszönetét nyilvánítása alkalmából, mert egykori főnökét veszítette el a megboldogultban, ki az egyháznak,társadalomnak buzgó támasza, hive volt.fBéke poraira! — Várpalotán a „Fehér kereszt“ vendégfogadót Tóth Ignácz jeles szaktársunk vette bérbe Paksról. Sok szerencsét kívánunk tisztelt barátunknak ! — Vendéglő átvétel. Budapest igen kedves kiránduló és fokozatosan fejlődő telepén : Mátyás-főidőn a vendéglőt egy igen derék szaktársunk, Sommerer György vette át. A legöszintébb szívből üdvözöljük ez általánosan szeretett szaktársunkat, akiben iparágunk egyik büszkeségét találja, mert a vendéglősi pálya minden ágaiban otthonos, s a nyaraló előkelő közönség kiszolgálása terén pedig megnyerő modorával, előzékenységével, műveltségével ki fogja vívni a bizodalmát a vendéglő tulajdonosainak is. Kívánunk sok szerencsét, mert megérdemli. — Hazafias vendéglős. Egy jeles, hazájáért élő, haló nagy vendéglősről emlékezünk meg, aki kitűnő, eredeti boraival, másfelől ételeivel a nagy közönséget dicsérettel kielégítette. De ha a konyhájából kikerült ételek dolgában Ítéletet tartunk, valósággal alig találunk szavakat a dicséretre. Ez a szeretve tisztelt tagtársunk : Tábory Ferencz kifogástalan magyaros érzelmű hazánk fia, kit úgy Budapesten, mint e széles hazában úgy szaktársai, mint az idegenek, kik nála meg fordultak, tisztelettel látogatják. Üzlete most is renoválva a Kerepesi-ut 55. szám alatt van. A kegyes olvasók tömeges látogatásába ajánljuk. — Leköszönés. Fájdalommal értesülünk arról, hogy ipartársulatunk ügyésze, ki oly sok tekintetben fáradhatlanul működött a vendéglősök érdekében, lemondani szándékozik. Nagyon sajnálnánk, ha Ács Károly ügyvéd urat elveszítenénk, mert benne egy lelkes, önzetlen ember hiányozna körünkből. Hiszszük és reméljük, hogy e szándékát megmásítja. Adja Isten örömünkre ! — Uj vendéglő. Budán a Zsigmond- utcza 23 sz. alatt, a Szt-Lukács-fürdő szomszédságában épült palotában Tillinger Sándor szaktársunk díszesen berendezett uj vendéglőt nyitott. Ajánljuk a t. közönség tömeges látogatásába, — Szálloda bérlet. Rumpold Gyula jeles szaktársunk Kassáról kibérelte a Kronpachi vasgyári telepen épült uj nagyszállodát. A sok pályázó közül Grósz Ödön ügyes közbenjárásával neki sikerült elnyernie e szép jövőt ígérő díszes szállodai üzeletet. Üdvözöljük ! — A régi szemétdomb vendéglő vezetését Német Nándor szaktársnnk vette át. Kezelése mellett az üzlet igen nagy lendületett nyert. Konyhája és borai Ízletesek. — Szálloda átvétel. Kecskeméten a „Royal-szállodát“ Knirsch Károly vette át— Kispesti hírek. Kispesten az Eggert és Báthory-utczák sarkán levő Misch- féle vendéglőt Buff Ferencz vette át. — Moravetz Károly az Árpád-utcában épült uj. tornyos palotábandíszes kávéházat nyitott. — Csapkay József és Halik Manó szaktársak a Szabó József telepen uj vendéglőket nyitottak. — Halálozás. Nagyváradról vesszük, a lesújtó hirt, hogy Fekete László vendéglős és Nagyvárad város törvényhatóságának bizottsági tagja, az ottani pinczér-egylet pénztárnoka és örökös disztagja, életének 52-ik évében folyó-hó 1-én hirtelen elhunyt. A nagyváradi pinczér-egylet nevében Kriszta. Sándor elnök gyászjelentést adott, ki. Temetése az ev. ref. egyház szertartása szerint nagy részvét mellet ment végbe. Béke poraira! Pietzsch Ferencz, az „Artésia“ budapesti vendéglősök szikviz gyára műszaki igazgatója múlt hó 29-ikén elhunyt. Béke poraira ! — Vendéglősök és kávésok figyelmét felhívjuk Grósz József gép- és szerszámgyárának mai számunkban közölt hirdetésére s ugyancsak a mai számunkhoz mellékelt körlevelére. Grósz József gyára akként van rendezve, hogy a t. kávés és veudéglős urak mindennemű evőeszközeit, edényeit nikkelezve, teljesen megújítja. Mint hasznos és üdvös újítást, melegen ajánljuk t. olvasóink becses figyelmébe. — Zenekedvelőknek njdonság. A fuvola tudalevőleg egyike a legkedveltebb s legszebb hangszereknek. E hangszeren — mely szivreható bájos hangjával minden fogékony kedélyre kedves benyomást gyakorol — most megtanulhat játszani még az is, kinek még sohasem volt fuvola a kezében, a Weinbaum Christián-féle legújabb magyar fuvola-iskola segítségével, mely érdekes iskola könnyű modorávál önoktatásra kiválóan alkalmas s máris nagy közkedveltségnek örvend. Ára netto 2 forint; 2 frt 15 kr. beküldése ellenében bérmentve küldetik. Kapható a kiadóknál: Sternberg Ármin és Testvére hangszergyáros ezég. CSATtflOK, Ó sírjatok! . . . Ravatal előtt állok. Boldog visszeemlékezésSel s a borzasztó valóság tudatával szivemben ! Eltikkad ajkamon a szó, mozdulatlan néma az ajak. Szeretnék sirni! Óh bár tudnék keserűen édes s édesen keserű könyeket sirni! Nem tudok. Könytelen marad a szem. Óh mi boldogok azok, kik sirni tudnak a kiknek szivéből fájdalom erője ömlik, kiknek zokogása gyógyitó-ir a beteg szivre, melyből — miként a megáradt tengerből a vizár, — gátat tör a fájdalom özönje, magával ragadva élőt és- élettelent egyaránt, mert meg van irva az írásokban, hogy kö és fa megindul a fájdalom könyjének hullásakor. Óh mi boldogok azok, a kik sirni tudnak i Óh mily boldogtalanok azok, a kiknek szeméből köny nem gördül ki; kiknek fájdalma bent marad, mélyen bent a szívben, elrejtőzve, lappangva,
