Vendéglősök Lapja, 1897 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1897-06-20 / 12. szám
2 1897. junius .20 még spriccer is kapható. Lehet-e még teljesebben gyakorolni a vendéglős ipart más czim alatt? A budapesti orfeumok és éjjeli kávéházak majdnem kivétel nélkül a zsarolás és fosztogatás meleg ágyai, sőt valóságos főiskolái a sikkasztás és váltóhamisítás iránt hajlammal biró könnyelmű fiatalságnak. Vagy két éve. hogy a hirhedett Haas és Deutsch czég pénzén, a mely minden dologba beártja magát, a vigszinházi betelepített idegenek előadásáig, a régi orfeum helyén palota épült, a mely tekintettel az ezredévi kiállításra, a legjövedelmezőbb vállalatnak Ígérkezett Milyen a szervezete ennek a rendőri engedélyei fönnálló bün- fészeknek ? A hely szűke lehető tömörségre kényszerít, tehát csak futó képeket mutathatok be. A kar hölgyei 15 írttól felfelé húznak fizetést, de ha vendég akad, kötelessek vele mulatni a házirendhez képest akármeddig. Ámde a próbák korán délelőtt vannak, a leány, a ki nem rúghatja ki rákény- szeritett vendégét, elkésik vagy el se megy. így történik, hogy naponta majdnem minden leány bírságot fizet s megtörténik némelyikkel az a csoda, hogy 15 frtnyi fizetéséből 30—45 írt büntetést fizet vissza. Ez a mennyiségtan szerint lehetetlen, de csodálatos türelmünk szerint lehetséges, sőt természetes. A Herzmann orfeum főjövedelmét a kávéház hozza, a hol a szerződött tagoknak reggel háromig kell várni balekokra és kötelesek minden hitvány csavargó mellé ülni és addig ülni a nyakukon, esetleg az ölükben a kávéháznak diszkrét függönyökkel eltakart hátsó részében, mig az illető kiszemelt könnyelmű áldozat, esesleg gellérthegyi gyilkos vért, vagyis pénzt izzad, egy szóval vurznivá válik. Az imperiál-kávéházban egy nagy botrány miatt a rendőrség betiltotta a separéekat, de a gazda segített a bajon. Kinevezte a női öltözőket separéeknak s a rendőrség tilalma nyomban átvedlett Írott malaszttá! A Folies Caprice Zola regényeinek legundokabb jelenéseivel csődit közönséget. Végül az összes énekes kávéházak, a hol az előadás utáni fosztogatásból kerül ki a jövedelem s a hol legszemtelenebb a palaczk- b or okkal való visszaélés, a melyre eddig nincs orvoslás. És mindezek a rablóbarlangok\ a tisztességes vendéglős ipar és a valódi színművészet rovására élős- ködnek s a becsületes munkából élő polgárság még azzal a vigasz- szal sem bir, hogy a fenyitö törvényszéknek ezek az előcsarnokai a közel jövőben megfognak szűnni létezni, mert a rendőrség ugyan be nem csukát egyet sem, sőt Sélley távozása óta öt uj énekes helyiségre adott engedélyt 1895. végéig, a meddig adataink terjednek. Kétségtelen hogy azóta még roszabodtak a viszonyok és épen oly kétségtelen, hogy még roszabbodni fognak, ha csak a rendőrség meg nem óv bennünket ezektől az erkölcseinket és iparunk megrohanó idegen élős- diektől. Az idei vendéglős kongresszusról.* Budapest, junius 15. Mielőtt elhatároztam magam, hogy alábbi dolgot nyilvánosságra bozom, feltettem magamban e kérdést: nem lesz-e káros hatással a vennéglősők ügyére, ha ezeket köztudomásra hozom? Jó megfontolás után épen az ellenkezőre jutottam: az idei vendéglős kongresz- szust csakis a nyilvánosság fogja megmenteni a blamázstól. A dolog különben következőleg áll : a múlt évi országos értekezleten a midőn szóba jött hogy az ezentúl évente tartandó kongresz- s/.usok jövő évben (vagyis az idén), hol tartassák meg. A szombathelyi vendéglősök érdek- csoport jogtanácsosa Szombathelyre hívta meg, e meghívást, daczára hogy a szegedi ipartestület is meghívta, — az értekezleten — elfogadták! Nem tudni most — mivel után járásom eredménytelen maradt, — fel volt-e hatalmazva a jogtanácsos arra, hogy a jövő gyűlést Szombathelyre hívja össze, csak az tény, hogy a legtekintélyesebb vendéglősök erről nem tudnak semmit, im erre néhány előkelőbb odavaló vendéglős nézetét bátran kiírhatom, hogy ezek nem akarnak semmit sem tudni a Szombathelyi orsz. vendéglős kongresszusról. Mert, mint mondják, a kik talán azon voltak, hogy itt tartsák az orsz. értekezletet nem számoltak avval, hogy itt nincs annyi ügybuzgó korcsmáros, kik kellően tudnák méltányolni egy ilyen kongresszus morális értékét s ép ezért kevés hajlandóságot mutatnak az esetleg felmerülő költségek megtérítésére, ebbeli feltevésemet igazolja nehány köztük levő vendéglős megerősítése, röviden : honorári és egyebet nem szeretnek fizetni! Hiányzik még az értelmiség is ahhoz, hogy egy ily országos kongresszust tudjanak rendezni és hiányzik még mi a legfőbb hiba : az érdek* Közöljük e czikket, de hangjával Dem értünk egyet, mert a szombathelyi szaktársakat olyanoknak ismerjük, kikben a közügy iránti érdeklődés nem p nkad. Szerk. I lődés. Igen jellemző e tekintetben a legutóbb- J vendéglősök gyűlése. Már tavaly óta maguk j közt elhatározták, hogy létesítenek egy ipartársulatot volt is emiatt gyülésezés, bizottság választás stb. a mozgalom egyik főpártolója hamar belátta e törekvés hiábavalóságát és elpártolt tőlük, amíg most az utolsó gyűlésen szemmel láthatólag is bekövotkezett, tudniillik j az ügyvéd szorgalma révén elkészültek az alapszabályok és épen csak a közgyűlés által kellett volna elfogadni, de az összehívott közgyűlésen a mészárosok és kávésokkal együtt nem voltak többen mint 23-an (huszonhármán) de ebből is egy kettő szundikált. A jog- lanácsos tehát belátta, hogy fáradozása hiába van felszólította az — egybegyűlteket, hogy bizony igy nem mennek semmire és talán tegjobb lenne ha az egész törekvést abbahagynák. Mint értesültem most utoljára megpróbálnak még egy éter spricelést, néhány vendéglős személyesen be akarja hívni a többi apatiába esett kartársaikat a legközelebbi gyűlésre. Amint a felsoroltakból látható ottan országos kongresszust nem lehet tartani s csak kívánatos volna ha az a másik vendég- szerető és áldozatkészségesebh város megismételné meghívásukat és ezeket a dilemából kimentenék. Vándor Géza. Kovácsics Gyula. — Mai képünkhöz. — Mai számunkkal Kovácsics Gyula, fővárosi vendéglős szaktársunk jól sikerült arczképét mutatjuk be t. olvasóinknak. —• Kovácsics Gyula született 1868-ban Budapesten róm. kath. szülőktől. Polgári és reál- iskolai tanulmányait a fővárosban jó sikerrel bevégezvén, édes atyja mesterségét, a vendéglős ipart sajátította el. Atyja oldala mellett kitűnő szakemberré vált. 1889-ben a párisi világkiállításon részt vett. Ismereteinek kibővítése végett 11 évet töltött a külföldön, mig 1894-ben megnősült, nőül vevén a magyar háziasszonyok egyik mintaképét Grónay Teréz kisasszonyt, Grónay Lajos volt fővárosi kávéháztulajdonos kedves leányát, kivel a legboldogabb családi életet éli. Vendéglője édes atyja házában, a Baross- utcza 110. szám alatt van E vendéglő helyiséget nagy költséggel szépen berendezte s előzékeny modora, jó konyhája valamint édes atyjának saját termésű jó borai által igen látogatott helyiséggé tette. — Négy évvel ezelőtt ő vette át a szülei által 32 évig birt rendőrségi kantin vendéglőt is s ezt a mostani üzletének átvételéig a rendőrség általános elismerése mellett kezelte. Sok szerencsét kivánuuk t. szaktársunknak s adja Isten, hogy fáradozásait koronázza siker !
