Vendéglősök Lapja, 1897 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1897-06-05 / 11. szám
1897. junius 5. Vendéglősök Lapja. 3 Két gyűlés. Egyletünk ma 19-én tartotta rendkívüli közgyűlését. A gyűlés megtartását sürgessen az tette elodázhatatlanná, mivel a kerületi betegsegélyzö pénztár több Ízben tett arra nézve kísérletet, hogy tudná a mi egyletünket, melynek létjogosultsága kétségen felül áll, sprengolni. Ilyen hatalmaskodásnak és apró zaklatásnak elejét akartunk venni s e ezélból sürgősen egy rendkívüli közgyűlést tartottunk. Napirenden volt még a leendő szakiskola létesítése. A közgyűlésen szép számmal jelentek meg a tagok, s a mi örömünkre szolgál az volt, hogy a vendéglősök a túlsúlyban voltak. Hainczmann János elnök megnyitja a gyűlést, ismerteti annak a sürgős össze- hivatásnak az okát. Elénk eszmecsere után elhatároztatott, hogy az egyletünk mint betegsegélyező egyletet fenntartsuk, s egyúttal a régi alapszabályok módosítását szükségesnek tartjuk, e ezélból egy négy tagú bizottság küldetett ki, amelynek feladata lett azonnal a munkálkodást megkezdeni. E bizottság tagjai lettek: Heigli István, Da. utlicb Gyula, Haigler Jenő és György. — A szakiskolára vonatkozólag oly kilátások vannak, hogy ennek megvalósítása csak idő kérdése már. A napirend után felemelkedett Ileigli István és szép beszédben idokolta alábbi egész terjedelemben közölt iditványát. Beszédében éles kritika alá vette a központi bizottság működését, utalt a sok hibákra és tétlenségre, úgyszintén a legutóbbi hírlap szubvenczionálásra, az indítványa következő : Tekintette] arra, hogy a szegedi ország, kongresszus által megválasztott központi bizottság hanyagsága által a- nyugdij mozgalmat elhagyta aludni; tekintettel arra, hogy ezen bizottság a majdan reábizandó pénzzel már jól előre kezd prédálni és szükségtelen kiadásokat csinálni. A szombathelyi pinczéregylet ennek a bizottságnak rosszalását kifejezi és mind központi vezetőséget azt többé einem ismeri, és ép emiatt megszakít vele minden összeköttetést. Egyúttal kimondja, hogy örömmel fog csatlakozni oly czélu mozgalomhoz, amelynek feladata lenne a saját nyugdíjintézet komoly és gyors megalakítása újabb és más bázison ; s erre a bpesti közp. takarékpénztárba letétben helyzet összeget felajánlja. Az indítványt egyhangúlag elfogadták. A napirend ki lévén merítve, a gyűlés délután 5 órakor véget ért. (D. Gy.) II. A gyűlést a jogtanácsos hívta össze : Van szerencsém mint a vendéglősök, kávésok, mészárosok és hentesek alakítandó — ipartársulata alapszabályainak megalkotására választott bizottság tagját, felkérni, hogy irodámban (Faludi Ferencz utcza 23. szám) a városi tanács határozatának közlése s a további teendők megbeszélése végett f. hó 22-én szombaton d. u. 3 órakor megjelenni szíveskedjék. Szombathely, 1897. május 20. Tisztelettel Dr. Szabó László ügyvéd. A jelzett napon megjelent a fenntne- vezettekből vagy tíz személy. Mindenekelőtt felolvasta az ügyvéd a városi tanácsnak beadott kérvényét és a hatóság részéről annak a miképeni elintézését. A szakiskolára vonatkozólag a város a felállítást engedélyezi s addig is a mig e tanfolyam nem létesül, a tanonezok nem kötelesek az alsófoku ipariskolába járni; megjegyzendő, hogy e határozat csak a 96—97-i iskola évre terjed. A már említett gyűjtő czim alatt alakítandó ipartársulat és betegsegélyzö egyletbe a pinczér-egylet nem óhajt belépni, hanem önállóan továbbra is szándékozik az egyletet fenntartani, Dautlich Gyula ebbeli előterjesztését a bizottság és a jogtanácsos tudamásul vette az ipartársulati alapszabálytervezet kidolgozása még e hó végével befejezve lesz. annak a közgyűlés előterjesztése a jövő hó első napjára várható. (Sz. L.) * A városi tanácshoz most egy újabb kérvény van nyújtva, a kérvény bevezetésképen felsorolja az okokat, miért szükséges egy szaktanfolyam, és végül ezzel végződik • . . . ezért elhatároztuk a Nm. m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1884. julius hó 23-án 27496. sz. a. keilt rendeletén alapuló és az alsófoku ipariskola bizottság kezelése alá tartozó szakiskolának saját költségeinken való felállítását, ahoz a város részéről a következőt kérve: 1. Engedje a Városi Hatóság, hogy ezen nappali oktatásra berendezendő szakiskola a város tulajdonát képező polgári és felső kereskedelmi iskola egy tanhelyiségben nyerjen elhelyezést oly időben, midőn a rendes oktatás szünetel. A közoktatási törvény is világosan ezen tanoda használatát tűzi ki az iiy szakiskolák számára, és tanerők, melyeket alkalmazni óhajtunk, szintén ezen intézetben működnek. 2. Engedje a Városi hatóság, hogy ezen intézet taneszközeit növendékeink is használhassák, végre : 3- Járuljon a tek. Városi hatóság szakiskolánk fenntartásához amennyiben, hogy télen fűtéssel, esetleg világítással lássa el az iskola helyiségét. Következnek az aláírások. Jogos felháborodás. A központi nyugdíj-bizottság hallatlan könnyelműsége elhagyta aludni a lelkesedést, a mit vidéki kartársaink a kárpátoktól bérezés Erdélyig a fáradságot nem ismerő agitálással nyitottak. De ez a választott bizottság nem használta fel ezt a hangulatot, hanem tétlenseggel, a melyet mindig iparkodott indokolni elhanyagolta, csoda-e ha ezek után, a nyugdij barátai minden áron szakítani akarnak ezekkei ? Valóban nem. Azt sem lehet csodálni, ha elégitet- lenségét iparkodik valami formában kinyil- vánitani. Más helyen olvasható a szombathelyi pinczéregylet határozata, hogy épen ez az egylet háborodott fel legelőbb ezt nem lehet csodálni. Ki szak életünket néhány év óta figyelemmel kisérte, azt tapasztalhatta, hogy szegedi országos kongresszus után ez az egyesület volt a legtevékenyebb és a legkitartóbb. Az egylet felállította a házilag kezelt elhelyező-irodáját oly csekély elhelyezési díjjal, hogy épen csak a csinált kiadások fedazésére jutott, e mellett a taka rékosság mellett igazságos és méltányos eljárást követ, a szakktársakkal szemben kik üzlet nélkül vannak. Az annak kebeléből alakult nyugdij társaság lankadtlan szorgalommal gyűjt még most is az alapra. Legutóbbi határozatuk folytán pedig létesítenek egy szaktanfolyamot, a mely egész Magyarországon az első lesz, kivétel Budapest, de ez már szakiskola. A múlt évben megtartott vendéglős kongresszust is a Szombathelyen kezdett szorgalomnak köszönhetjük. Ha tehát vesszük, hogy ez a reform - barát egyesület megunta a fővárosi huzavonát, egész természetesnek fogjuk találni, és hisszük, hogy lesznek más egyletek is, kik szintén csatlakozni fognak emez az egyesület felfogásához. Hiába tajtékoznak és hiába színlelnek tükörelőtti működést, a fővárosi kö zpont bozottságot feloszlatás fenyegeti és a m mielőbb be fog következni és még el fog jönni az idő a midőn tanulhatnak majd: hogyan kell a nyugdíjintézetet létesíteni! Pósch Gyula. CSARNOK. Isten. Mélység- s magasságot alkotott az ember, Mert véges elméje csak véget keres, S mert mit ő teremt, az mind ledől, elpusztul, S ha öröme eltűnt, uj örömre les. Oh pedig nem vész el semmisem, csak átmegy, Átmegy messze, messze, nem pihenve, nem ; A mi van, óh annak soha nem lesz vége, — Nincs mélység s magasság, csak egy végtelen
