Vendéglősök Lapja, 1897 (13. évfolyam, 1-24. szám)

1897-06-05 / 11. szám

1897. junius 5. Vendéglősök Lapja. 3 Két gyűlés. Egyletünk ma 19-én tartotta rendkí­vüli közgyűlését. A gyűlés megtartását sür­gessen az tette elodázhatatlanná, mivel a kerületi betegsegélyzö pénztár több Ízben tett arra nézve kísérletet, hogy tudná a mi egyletünket, melynek létjogosultsága kétsé­gen felül áll, sprengolni. Ilyen hatalmasko­dásnak és apró zaklatásnak elejét akartunk venni s e ezélból sürgősen egy rendkívüli közgyűlést tartottunk. Napirenden volt még a leendő szakiskola létesítése. A közgyűlésen szép számmal jelentek meg a tagok, s a mi örömünkre szolgál az volt, hogy a vendéglősök a túlsúlyban voltak. Hainczmann János elnök megnyitja a gyűlést, ismerteti annak a sürgős össze- hivatásnak az okát. Elénk eszmecsere után elhatároztatott, hogy az egyletünk mint betegsegélyező egyletet fenntartsuk, s egy­úttal a régi alapszabályok módosítását szük­ségesnek tartjuk, e ezélból egy négy tagú bizottság küldetett ki, amelynek feladata lett azonnal a munkálkodást megkezdeni. E bizottság tagjai lettek: Heigli István, Da. utlicb Gyula, Haigler Jenő és György. — A szakiskolára vonatkozólag oly kilátások van­nak, hogy ennek megvalósítása csak idő kér­dése már. A napirend után felemelkedett Ileigli István és szép beszédben idokolta alábbi egész terjedelemben közölt iditványát. Be­szédében éles kritika alá vette a központi bizottság működését, utalt a sok hibákra és tétlenségre, úgyszintén a legutóbbi hírlap szubvenczionálásra, az indítványa következő : Tekintette] arra, hogy a szegedi ország, kongresszus által megválasztott központi bi­zottság hanyagsága által a- nyugdij mozgal­mat elhagyta aludni; tekintettel arra, hogy ezen bizottság a majdan reábizandó pénzzel már jól előre kezd prédálni és szükségtelen kiadásokat csinálni. A szombathelyi pinczéregylet ennek a bizottságnak rosszalását kifejezi és mind központi vezetőséget azt többé einem is­meri, és ép emiatt megszakít vele minden összeköttetést. Egyúttal kimondja, hogy örömmel fog csatlakozni oly czélu mozgalomhoz, amely­nek feladata lenne a saját nyugdíjintézet komoly és gyors megalakítása újabb és más bázison ; s erre a bpesti közp. takarékpénz­tárba letétben helyzet összeget felajánlja. Az indítványt egyhangúlag elfogad­ták. A napirend ki lévén merítve, a gyűlés délután 5 órakor véget ért. (D. Gy.) II. A gyűlést a jogtanácsos hívta össze : Van szerencsém mint a vendéglősök, kávésok, mészárosok és hentesek alakítandó — ipartársulata alapszabályainak megalko­tására választott bizottság tagját, felkérni, hogy irodámban (Faludi Ferencz utcza 23. szám) a városi tanács határozatának közlése s a további teendők megbeszélése végett f. hó 22-én szombaton d. u. 3 órakor megje­lenni szíveskedjék. Szombathely, 1897. május 20. Tisztelettel Dr. Szabó László ügyvéd. A jelzett napon megjelent a fenntne- vezettekből vagy tíz személy. Mindenekelőtt felolvasta az ügyvéd a városi tanácsnak be­adott kérvényét és a hatóság részéről annak a miképeni elintézését. A szakiskolára vonatkozólag a város a felállítást engedélyezi s addig is a mig e tanfolyam nem létesül, a tanonezok nem kötelesek az alsófoku ipariskolába járni; megjegyzendő, hogy e határozat csak a 96—97-i iskola évre terjed. A már említett gyűjtő czim alatt ala­kítandó ipartársulat és betegsegélyzö egy­letbe a pinczér-egylet nem óhajt belépni, hanem önállóan továbbra is szándékozik az egyletet fenntartani, Dautlich Gyula ebbeli előterjesztését a bizottság és a jogtanácsos tudamásul vette az ipartársulati alapszabály­tervezet kidolgozása még e hó végével befe­jezve lesz. annak a közgyűlés előterjesztése a jövő hó első napjára várható. (Sz. L.) * A városi tanácshoz most egy újabb kérvény van nyújtva, a kérvény bevezetés­képen felsorolja az okokat, miért szükséges egy szaktanfolyam, és végül ezzel végződik • . . . ezért elhatároztuk a Nm. m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1884. julius hó 23-án 27496. sz. a. keilt rendele­tén alapuló és az alsófoku ipariskola bizott­ság kezelése alá tartozó szakiskolának saját költségeinken való felállítását, ahoz a város részéről a következőt kérve: 1. Engedje a Városi Hatóság, hogy ezen nappali oktatásra berendezendő szak­iskola a város tulajdonát képező polgári és felső kereskedelmi iskola egy tanhelyiségben nyerjen elhelyezést oly időben, midőn a ren­des oktatás szünetel. A közoktatási törvény is világosan ezen tanoda használatát tűzi ki az iiy szakiskolák számára, és tanerők, melyeket alkalmazni óhajtunk, szintén ezen intézetben működnek. 2. Engedje a Városi hatóság, hogy ezen intézet taneszközeit növendékeink is használhassák, végre : 3- Járuljon a tek. Városi hatóság szak­iskolánk fenntartásához amennyiben, hogy télen fűtéssel, esetleg világítással lássa el az iskola helyiségét. Következnek az aláírások. Jogos felháborodás. A központi nyugdíj-bizottság hallatlan könnyelműsége elhagyta aludni a lelkese­dést, a mit vidéki kartársaink a kárpátok­tól bérezés Erdélyig a fáradságot nem is­merő agitálással nyitottak. De ez a válasz­tott bizottság nem használta fel ezt a han­gulatot, hanem tétlenseggel, a melyet mindig iparkodott indokolni elhanyagolta, csoda-e ha ezek után, a nyugdij barátai minden áron szakítani akarnak ezekkei ? Valóban nem. Azt sem lehet csodálni, ha elégitet- lenségét iparkodik valami formában kinyil- vánitani. Más helyen olvasható a szombathelyi pinczéregylet határozata, hogy épen ez az egylet háborodott fel legelőbb ezt nem lehet csodálni. Ki szak életünket néhány év óta figyelemmel kisérte, azt tapasztalhatta, hogy szegedi országos kongresszus után ez az egyesület volt a legtevékenyebb és a leg­kitartóbb. Az egylet felállította a házilag kezelt elhelyező-irodáját oly csekély elhe­lyezési díjjal, hogy épen csak a csinált kia­dások fedazésére jutott, e mellett a taka rékosság mellett igazságos és méltányos el­járást követ, a szakktársakkal szemben kik üzlet nélkül vannak. Az annak kebeléből alakult nyugdij társaság lankadtlan szorga­lommal gyűjt még most is az alapra. Legutóbbi határozatuk folytán pedig léte­sítenek egy szaktanfolyamot, a mely egész Magyarországon az első lesz, kivétel Buda­pest, de ez már szakiskola. A múlt évben megtartott vendég­lős kongresszust is a Szombathelyen kezdett szorgalomnak köszönhetjük. Ha tehát vesszük, hogy ez a reform - barát egyesület megunta a fővárosi huzavo­nát, egész természetesnek fogjuk találni, és hisszük, hogy lesznek más egyletek is, kik szintén csatlakozni fognak emez az egyesület felfogásához. Hiába tajtékoznak és hiába színlelnek tükörelőtti működést, a fővárosi kö zpont bozottságot feloszlatás fenyegeti és a m mielőbb be fog következni és még el fog jönni az idő a midőn tanulhatnak majd: hogyan kell a nyugdíjintézetet létesíteni! Pósch Gyula. CSARNOK. Isten. Mélység- s magasságot alkotott az ember, Mert véges elméje csak véget keres, S mert mit ő teremt, az mind ledől, elpusztul, S ha öröme eltűnt, uj örömre les. Oh pedig nem vész el semmisem, csak átmegy, Átmegy messze, messze, nem pihenve, nem ; A mi van, óh annak soha nem lesz vége, — Nincs mélység s magasság, csak egy végtelen

Next

/
Oldalképek
Tartalom