Vendéglősök Lapja, 1897 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1897-03-20 / 6. szám
1897. márczius 20. Vendéglősök Lapja. 5 9. Azon indítvány, miszerint a vendéglősök lapja és más szaklapok előfizetés által is pártfogásban részesüljenek és az elnökség e részben felhatalmaztassők, elfogadtatott oly hozzáadással, hogy Ihász György szerkesztő részére 10 frt tisztelet- dij a pénztárból kiszolgáltattassék, a ki társulatunk tagjai számára lapja 50 példányát, melyben a mai közgyűlési jegyzőkönyv egész terjedelmében kinyomatva lesz, ide küldeni sziveskcdjék. 10. Azon részvétteljes óhajtás, mely társulatunk összes tagjait át lengi és mely- Jyel az időközben elhunyt Csóka Ferencz és Prantner Lipót jeles társul, tag volt, hátra hagyott családjaikat megvigasztalni véli. — jegyzőkönyvileg megörökiteni rendeltetvén, erről az elhunytak tizstelt özvegyeik értesitendők. 11. A mai jegyzőkönyv hitelesítőiül az elnök és jegyző mellé megválasztattak: Szarka Jenő és Leitner János közgyűlési tagGi. Kiadta: Boor József“ ipartársulati jegyző. Kar társaink hoz! — Irta: Fekete Géza és Pósch Gyula — A czél kifejlődése adja meg- minnden testületnek az irányt, e létjogosultságot; a jó eszme mindenkor számos követőt szerzet. A társadalom egyenrangú foglalkozású elemei egyesülnek és ez által egy egész testületet képeznek; minél nagyobb, minél számottevőbb, mind össze tartóbb egy testület, annál nagyobb annak a hatalma a tekintélye, és annál jogosultabb annak követelései, és kivánságuk mindenkor nehéz súlyként esik a mérlegbe. Egy olyan testület, ahol az eljárás egyöntetű, ahol minden tag egyetértve buzgólkodik helyzete javításán, a siker kimaradhatatlan. A hazai pinczéri kar, ha egy testületet képezne, ez volna legnagyobb és legtekintélyesebb az országban, miután ezen testületnek 30 ezer müveit tagjai valár.ak, és tagjai naponta érintkeznek az illetékes körökkel, tehát ez tekintve lehetetlen, hogy 30 ezer polgár jogos és czéltudatos kívánságainak eleget nem tennének ; összetartással tehet helyzetünket, mi magunk javítjuk. Egyetértéssel mi mindent lehet elérni, evvel már rég tisztába vagyunk. A sanyarú viszonyok okozták mindig azt, hogy egyes szakmák egyesületek hogy czélukat egy akarattal kionthatják. Mi is azon a határponton állunk, hogy javunk előmozdítására kartársainkat egyesülésre felhívjuk, s hogy igy egy teste olvadva akaratunkat érvényve emelhessük ; következő hét pontba foglaljuk össze. Mit akarunk? 1. Akarjuk, hogy iparunk a képesítéshez kötessék ! 2. Akarjuk, hogy a kontár pinezérek kik eddig képzettség nélkül szakmánkban működtek, többé ne alkalmaztassanak. 3. Akarjuk, hogy az országos nyugdíj intézetünk mind előbb létesüljön. 4. Akarjuk, hogy minden városban szak- tanfolyam fellitassék. 5. Akarjuk az országos szövetséget. 6. Akarjuk, hogy az elhelyezést ne ügynökök eszközöljék, hanem díjmentesen vagy házi kezeléssel. 7 Akarjuk vagy követeljük, hogy a pinezérek és vendéglősök közt jó viszony fennállhasson, Lehetőleg röviden azok fognak igyekezni minden eg}es pontot megmagyarázni. 1. Első helyre tettük a képesítést, mive erre a pontra fősulyt kell helyeznünk, ez az egésznek az alapja. Azt akarjuk, hogy csak az legyen pinezér, korcsmáros vagy kávés ki ezt a mesterséget tanulta, mert nem tűrhetjük, hogy minden vagyonbukott, minden jogosulatan ekszisz- tencziának a mi szakmánkban találjon menedéket, és ezek a betolakodással azokat, kik ezt az ipart tanulták vagy kiszorítják vagy konkurencziát csinálnak nekünk. 2. pont. Ha az elsőt elértük, akkor ez a pont majdnem felesleges, de addig is mig az elsőt elérjük, szükséges, hogy egy kis nagy mosást tartsunk és a kontárokat elűzzük. Hogy milyen szüksége van erre, igyekszünk nehány illusztrá- czióval a nyilvánsságra lépni: Egerben a Nemzeti szállodában mind jő- pinezér most alkalmazva van Marovics Nándor, könyve szerint Marovitsch Jakab morva születétü ur ezelőtt egy évvel nem tudott még magyarul és rniud borbély legény egy Obernhak fodrásznál volt alkalmazva. Mind ezt meg lehet tudni vagy utána nézni a szombathelyi bejelentő hivatalnál. (Miért rejlik ennek a szállodának a czimébe ilyen nagy hazugság: mikor nem nemzeti hanem nemzetiségi?) De továbbb, egy városban — az illető várost is tudjuk és annak nevét is — mind egy föpinezér graszál egy elhatott csoda rabbi magyarul még most sem tud, kiszolgált káplár egy néhai fütyülő kereskedő, egy szeszégető, egy urasági inas, egy ezukrász segéd, és több a temesvári sanczokból feltámadt alak. Ilyenek kezükben vannak a jól üzletek és a tanult pinezéreknek nyomorogni kell! Tűrhetjük mi ezt ?? 3. p. A nyugdíjintézet hasznosságáról nem Írunk már, hanem felszólítja Tóth Kálmán urat segítsen nekünk ebben, hogy a közfigyelem jobban érdeklődjön e intézmény után. 4. p. Lehet csak képzelni egy falut, melynek gyermekei nem járnak iskolába? mit csoda elva- dulás kapna lábra azok az emberek között ? Nekünk főczélunk kell, hogy legyen, hogy szakmánkban működő tagjai minél jobban mivelődjön, a mit a csekély iskolai tanulással tudunk, bővítenie kell tanfolyamokkal az ismereteket. Okosan^ észszerűen csak tanult ember cselekedhetik, ez a képesítésnek az egyik alapja; ezeket a tanfolyamokat nemcsak lehet hanem felállítani kell, ki nem hiszi olvassa az erre vonatkozó törvényeket. 5. Erről ismét nem szolgálhatunk többet, mint a mennyit a bevezetésnél mondtunk. Egy országos szövetség előnyeiről magyarosan annyi, mint most állítani, hogy gömbölyű a föld. De még foghatatlan az, mi miért nem létesítettük ezt, mikor dijnokok, tűzoltók és kerékpárosok már mind szövetkeztek ? 6. p. Az ügynökök túl magas elhelyezési dijat szedtek, sőt igen gyakran eset, hogy zsarolnak, jó pinezért ezek csempészték közébénk az idegen elemet, ezeknek véget kell vetni! de hogyan ? hát csak úgy, hogy befejeztünk a betegsegélyző- pénztárba havonta 10 kr. többet, és ha üzletre lesz szükségünk ingyen elhelyeznek. Mivel ezt az országos szövetséggel legczélszerübb egyszerre rendszeresíteni, addig kezeljük az elhelyezéss házilag, Szombathelyen van egy ilyen iroda ét ennek fényes beválásról volt már alkalmunk a „Pinezérek Lapjába“ felszólalni. Egy egészséges testnek nem kell piócza! 7. Egymásra utalt egyéneknek mindig össze kell tartania, nem azt kell mindig szem előtt tartani, hogy konkurensem, hanem előttünk lebegjen az, hogy nekünk közös javunkra szolgál, mert mit hasznosat, a másik akkor nekem is jó lesz. A testületi szellem hozza magával, hogy az alkalmazott a főnök részéről nem lenézéssel részesüljön, mert higyjék el nekünk, annak a gazdának ki velünk, mint szakbeli gyakornokhoz illik, bánunk, annak mindig több becsülete és tekintélye van előttünk, mint a durva lienczegőnek, azután minden vendéglős lehet még pinezér s minden pinezér lehet vendéglős. Nekünk a mozgalmainkba a vendéglősöket is be kell vonni mert egy érdekünk. Aki ezeket akarja, azt üdvözöljük, mint reformpártit, mert az küzd és bízva bizik ! Teendőit. Ezt bajosan lehet megmutatni áltanosságban, mindenhol más viszonyok és körülmények játszák a főszerepet, hanem egy főelvet kell hangoztatnunk s. p. A hét pontot helyesnek és szükségnek (ártom s a kivételének elősegítésre minden alkalmat megragadok. Hol egyletek vannak, ott kell kezdeni legelőször a munkával, s a vendéglősöket mindig a mozgalmukba bele vonni! Felhívjuk, kik velünk éreznek, hogy ebbeli nézeteiket a szaklapban kifejezik, s oda törekedne, hogy a szaklap réven bárhova is elterjedjen, hogy mit akarunk. Mert csak két nézet lehet s. p., a mit mi hangoztatunk s az, kik ezáltal kenyerüket féltik és a ezopfna] akarnak maradni. Nekünk pedig csak egy akaratunk lehet. KÜLÖNFÉLÉK. — A vendéglősök csütörtöki összejövetele f. hó 24. Hmska János vendéglőjében (VII., Kmetty-utcza és Bajza- ntcza sarok), április 1-én pedig Wohlfarth Vilmosnál (Király-utcza 71. sz.) alatt leend megtartva. — Spalt Mátyás borai. Kedvelt szaktársunknak Spalt Mátyásnak jó minőségű borai nagy kelendőségnek örvendenek az előkelő családok részéről. Nagyobb megrendelést tettek nála gróf Batthyányi Elemér, Lutzenbaclier Miklós Geiszt Gáspár urak. — Antik római lakomák. Az előkelő rómainak nappal épen annyi volt a dolga, mint nekünk, úgy hogy csak az estét szentelhette üdülésének, mulatságának és a barátságnak. Este gyűltek köréje barátai, a vendégeket rabszolgák hívták nagy ünnepélyességgel, hogy vegyenek részt a lakomán,
