Vendéglősök Lapja, 1896 (12. évfolyam, 1-14. szám)

1896-08-20 / 7. szám

XlI-ik éYfolyam. 1896. 7. szám. Budapest, augusztus 20-án. („rare^KREK lapja.“) A hazai szállodások, vendéglősök, kávésok, pinczérek és kávéházi segédek érdekeit felkaroló szakközlöny. „Az első magyar orsz. pinczemesterek és pinczemunkások egylete“, a „Budapesti kávéház segéd-egylet“, a „^zatmár-Nérneti pinczér-egytet“, a „Székesfejérvári pinczér egylet“, a „Szombathelyi pinczér betegsegélyző-egylet“, a „Győri pinczér-egylet“, a „Révkomáromi vendéglősök- és kávésok ipartársulata“, az „Aradi pinczér-egylet “nek a ^Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök- és kávésok-egyesületé“-nek, az „Újvidéki szállodások-, vendéglősök- és kávésok ipartársulatának“, a „Miskolcz pinczér-egylet“-nek és a „Kassai vendéglősök-, kávésok-, korcsmárosok- és pinczérek-egyleté“-nek IT HIVATALOS KÖZLÖNY E. Megjelenik havonkint kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár: Egész évre . . . . 6.— í Félévre ...........................3.— Háromneg yed évre . 4.50 Évnegyedre .... 1.50 Ijaptulajdonos és felelős szerkesztő: IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VII. kerület, Klauzál-utcza 2-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Búcsúszó. Visszatértek már otthonukba bécsi szak­társaink, telve őszinte csodálkozással a lát- tottak fölött és meggyőződve afelől, hogy a budapesti és bécsi vendéglősök közti kollégiális, jó viszonynak föntartása, nem mi rajtunk múlik. ügy fogadtuk őket, mint testvéreinket; megmutogattuk nekik sorra, ami szépet, jót a magyar kultúra produkált, látták azt is, hogy a magyar vendéglősök a haladásban cseppet sem maradnak hátra, hanem inkább, mint annak lelkes hívei, mindig az elsők közt vannak. A szives vendéglátás, amivel egyszerilen csak az elismert magyar vendégszeretet kö­vetelményeinek tettünk eleget, meghozta a maga áldásos hatását, megsziláridtotta, elpusztithatatlanná tette a két világváros vendéglősei közt fönnálló kollégiális, ,mondhatni testvéries viszonyt. Mi ré­szünkről ezen látogatás után még jobban tiszteljük, becsüljük bécsi szaktársainkat, mint eddigelé, aki pedig a budapesti vendég­lősökről akar magának fogalmat szerezni, az csak kérdezze meg kedves vendégeinket; amit ők mondanak, azt nem Írhatjuk ki, mert a magyar ember nem szereti, ha dicsérik. Szívből örvendünk a látogatás sikeré­nek, a jó viszony megszilárdulásának, és midőn nem mulaszthatjuk el, hogy a fogad­tatás főintézőinek szives fáradozásaiért köszönettel ne adózzunk, őszinte szívvel, tiszta érzelmekkel mondunk bécsi szaktár­sainknak baráti, testvéri Isten hozzád-ot. HIVATALOS RÉSZ. J egyzőkönyv felvétetett Kassán, 1896. julius hó 21-ón, a kassai szállodások, kávésok, vendéglősök és korcs­márosok szakegyletének, mint erkölcsi testület­nek elnöke által, a szombathelyi vendéglősök érdekcsoportja átiratának megvitatása tárgyában e czélra külön egybehívott és az Európa-szállo- dában megtartott rendkívüli közgyűlésben. Jelen voltak: Fritsche Vilmos egyleti el­nök, szálloda-tulajdonos; Seres Márton, vendéglős, egyl. alelnök ; Sárosi Árpád, egyl. jegyző ; Anker Jakab, Barinkó F., Mondl L., Sztankó Gy., Ro- gozsán A., Herdiozky J., Szállási A., Krieger- bech F., Müller S., Hreiner M., Braun F., Tirn- reiter J., Stern J., Davidkó I., Homornyik J., Rumpold J., Manyiczky és Kornyiczki Gy., egybe­hívott tagok. Mielőtt az ügy tárgyalásához kezdene az értekezlet, elnökké egyhangúlag Herdiczky János, közfelkiáltással, alelnökké Krigerbeck Ferencz, jegyzővé Sárosi Árpád, a végrehajtó bizottság tagjaivá : Szállási A., Fritsche Vilmos, Seres Márton, Braun Ferencz. Greiner Márk és Rum- pold József tagok választattak meg. Juránovics Ferencz. Juránovics Ferencz szegedi szállodája. Szövegét lásd 5. oldalon. Herdicsky János elnök az ügy előadására Seres Márton egyleti tagot kéri föl, aki dr. Szabó László szombathelyi ügyvédnek, mint a szombat- helyi vendéglősök érdekcsoportja jogi képvise­lőjének, illetve ügyészének megkeresését ismerteti; melynek rövid tartalma ez: A szombathelyi ven­déglősök érdekcsoportja mozgalmat inditott meg arra nézve, hogy megszüntessék egy a vendég­lősök érdekeit súlyosan veszélyeztető körülményt, a mely abban áll, hogy a bort és sört kismér­tékben elárusító kereskedők s szatócsok a fo­gyasztó közönséget mindjobban elvonják a kimé­réssel bíró vendéglősöktől. Történik pedig ez főleg az okból, mert a palaczk sört s bort el­árusítók fogyasztói a kereskedésekben vagy mel­lékhelyiségeiben fogyaszthatják el a megvásárolt italt s igy a kereskedések lassanként korcsmákká alakulnak át, noha kimérési engedélylyel egyál- taljában nem birnak. Az 1888. évi XXXV. törvónyczikk, mely az állami italmérési jövedékről szól, mig a kimé­rési engedélyek kiadását megszorítja, addig ugyanezen t.-cz. II. fejezetének 8. §-a a kis­mértékben való elárusitások számát nem korlá- tozhatónak mondja ki. Az idézett törvény ezen rendelkezése kutforrása vendéglőseink létérdeke veszélyeztetéseinek s ennek elhárítása képezi mozgalmuk czélját. A közgyűlés elnöke ezután felkéri Sárosi Árpád jegyzőt, hogy a szombathelyi vendéglősök átiratát hozzászólás és megvitatás czéljából pou- tonkint olvassa föl: A jegyző a megvitatandó pontokat fel­olvassa : 1. A kassai szállodások, kávésok, vendég­lősök és korcsmárosok érdekcsoportja a szombat­helyiekhez hasonlóan intézzen felhívást a kassai sörgyárak és sörraktárak tulajdonosaihoz, hogy a kassai kismértékben elárusítóknak palaczk-sört ne szállítsanak, mert ellenkező esetben az érde­keltek ezen gyáraktól minden üzleti összeköttetést megszakítanak. Hosszabb vitatkozás után a közgyűlés ez^n pontot elvben elfogadta. Egyben kimon­dotta, hogy az e tekintetben való intézkedés még nagyon korai volna, amennyiben, ha a kongresszusnak az italmérési jövedékről szóló törvény 8. §-nak megváltoztatása iránt tett javaslata a magas kormány által figyelembe vé­tetnék, iletve, ha a sérelmezettek kérelme ked­vezően lenne elintézve s törvényhozásilag módo­sítva, e pontnak szüksége nem forogna fenn, ha pedig a 8. §-nak kedvező elintézése kivihető nem Tolna, úgy a sörgyárosokkal szemben a kas­sai érdekcsoport a szombathelyiekhez hasonlóan járna el, azon megszorítással, hogy a kassai sör­gyárosok a tonna vagy palaczkolt (ládázott) sört a magánosok részére csakis oly árban adnák el, a mint azt a sörelárusitó vendéglősök adják a magánosok részére. Felolvastatván az átirat 2-ik pontja, mely szerint azon kassai kereskedők és szatócsoktól, Mai számunk 12 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom