Vendéglősök Lapja, 1896 (12. évfolyam, 1-14. szám)
1896-08-20 / 7. szám
6 Vendéglősök Lapja. 1896. augusztus 20. Szardínia, Calábria, Elba szigete, Liguria, Portót, Maurizio, a Lombardia, Lecco és Bergamo környéke. Piemont és Pallunza környéke. E rémitö pusztításnak a többek között még az a következménye, hogy 15,148.603 munkanap veszett el, a napszámra szorult szegény népre nézve, mi 21,980.334 (lira = 1 franc) pénzbeli vesztességnek felel meg. * A „borravaló“ eredete visszavezethető egészen a klaszikus ó-korba. A rómaiak minden évben deczember 17-ike és 23-ika között ii'ték a saturnádiákat, mikor egymást dúsan meg- a andékozták. Ebből az alkalomból a szolgák is kripták gyümölcsöt, kalácsot és különösen bort. Ezt a természetben való ajándékozást később szokás lett pénzzel megváltani s ily módon vette kezdetét a ma már terhes adóvá vált borravaló osztogatás. Levelezés. Budapest, augusztus hó 18-án. Tisztelt Szerkesztő ur! Becses lapjának egyik múltkor megjelent számában „Avar“ hosszasabb czikkben Ős-Budavár és Konstantinápoly vendéglőseit meglehetős kíméletlen modorban támadja meg. hogy miként igyekeznek ők maguknak üzleteket csinálni. Én nem hiszem, hogy a t. czikkiró urnák egy két izbeni ott tartózkodása után határozott tájékozottsága legyen ezen erősen elitéit üzletek tulajdonosainak áldozathozataláról, amit egy bizonytalan idény üzlet érdekében, a fáradságot nem kímélve, tettek. Ös-Budavárát nem is említem most. de legyen meggyőződve t. czikkiró ur, hogy lámpával is nehezen akadna ott olyan vendéglősre, aki csak a befektetett tőkéjének felét is megkereste volna eddig. Ami a konstantinápolyi üzletekre vonatkozik, itt bizton állíthatom, hogy halvány fogalommal sem bir czikkiró ur, mily keserves állapotok uralkodnak. Hogy némi tájékozottsága legyen az ilyen jó üzletekről elmondok egyet-inás, ami megvilágositja az egész helyzetet, amibe a szegény üzletemberek jutottak. Az óriási kilátások, melyek a kiállítás ideje alatt ide özönlő látogatók millióinak tömvetelt erszényeire irányultak; megalapítottak egy vállatot, mely noha szükséges tökével sem rendelkezett, mégis elég merész volt létrehozni egy mulatótelepet; melyet nem tudni mi okból elneveztek Konstantinápolyim!:. Még készen sem volt (ugyan máig sem keszj, midőn megnyitották. A sok balek, ki üzlethelyiségeket bérelt óriási bérösszegekért, ámulva látta a megnyitás után, hogy egész más viszonyok közé jutott, mint az ígérve lett, Az Ígért három vendéglő helyett 14 nyílott, a 4 kávéház helyett 8. ^ szegény rászedett üzlettulajdonosok i^y óriási concurentia mellett, nem csoda, ha teljesen leégnek, hisz több a vendéglő és kávéház, mint a vendég. De ez még mind semmi. A társulat pénz hiányában, hogy pénzt teremtsen a szerződés ellenére önhatalmúlag királyi jogokat vindikált magának, s a kivetett áll. l°g} osztási adókon kívül egy uj kétszer oly nagy adóval lepte meg a mitsem sejtő vendéglősöket. A villanyvilágításból is hasznot akarván húzni, a villanyos társaság mérsékelt árai, helyett háromszoros árakat követelt — még pedig előre; s aki erre elkészülve nem volt, — annál épen az üzleti órák közepén elzárták az áramot; és vendég vendéglős a sötétben maradtak. Hogy ilyenkor milyen kára volt a vendéglősnek ; azt csak az tudja megítélni, aki ehhez alaposan ért. Ezekhez a boldog állapotokhoz, még az járul, hogy nemcsak, hogy nem igyekszik a társaság ügyes módon reclamirozva, rendes napi közönséget vonzani; hanem még az ilyen helyeken elkerülhetlen katonazenéket is csak néha, és akkor is csak rövid ideig alkalmazza. Más élvezet hiján a már átrán- dult közönség is hazatér: vagy esetleg Os- Budavárába megy mulatni. Sok panaszkodni való volna még, s ha épen kiváncsi a t. czikkiró az igazat megtudni, szíveskedjék kifáradni egyszer Konstan- tinápolyba, s járja sorra a vendéglősöket és kávésokat, hallgassa meg azokat és akkor Ítéljen. Fejérvári. Pécs, 1895. T. Szerkesztő ur! Kérem lehetőleg oda hatni, hogy kongresszusunk legkésőbb f. év szeptember hó 1—10-ig megtartható legyen, mert ebben az időben a nyári mezei munka befejeződött, mig az őszi munka csak megkezdődik. Ezen rövid időre — tekintettel a vidéki vendéglősökre — nagy súly fektetendő, mert ez az időszak teheti lehetővé a vidékieknek tömegesebb felrándulását a kongresszusra, a mennyiben az őszi mezei munka már szeptember hó középtáján nagyban megindul. A „Pécs-Baranyai vendéglősök ipartársulata“ már kijelölte küldötteit, kik készen várják a központ által kijelölendő megjelenési időt. Tisztelettel Bózsa József, vendéglős Pécsett. Mai képünkkel bemutatjuk But öcs Lajos hentes- és csemege áru kereskedőt. Született Nagy-Szalontán. 1870. évben polgári családból. VIII. kér. József-körut 15. sz. alatt három évvel ezelőtt nyitotta üzletét, melyet teljesizléssel s legújabban borozóval kötött egybe. Odaadó vasszorgalom és igyekezete által sikerült magát a székes-főváros intelligens, és a közönség minden rétege által megkedvelteim és jó, pontos, figyelmes, előnyös kiszolgálásával és árjegyzékével pedig a vendéglősök és szállodások karolták föl üzletét. Ezeknél fogva a t. vendéglős kartársak és a t. fogyasztó közönség pártfogásába a legmelegebben ajánlhatjuk, melyről mindenki legköny- nyebben meggyőződhetik egy megrendelés utján, mely czélszerű telefon összeköttetés mellett is eszközölhető. Legnagyobb raktár prágai és kassai sódar- ban, kolozsvári- és debreczeni szalonnában. Mindennemű bel- és külföldi fölvágottak, hal- és sajtnemüek nagyban és kicsinyben. Nemrégen nősült, nőül vevén egy minden tekintetben szorgalmas és a háztartás körül kitünően jártas szép és kellemdus honleányt. Kívánjuk, hogy az Isten éltesse őket soká. KÜLÖNFÉLÉK. — A balatoni csárda. Örvendetes hirt közölhetünk a magyar gasztronómia híveivel. A kiállítási balatoni csárdát, mely ízes balatoni fogasaival s tiszta balatonvidéki boraival oly gyorsan országos népszerűségre tett szert, nem fog a kiállítás bezártával az enyészetnek átadatni. Tulajdonosa Trai ner Gusztáv vendéglős ugyanis folyamodott a fővárosi tanácshoz, hogy kellő átilakitással még 8 esztendeig megtarih issa a csárdát, mint nyári vendéglőt. Minthogy a fővárosi tanács igen épp érzékkel bir a jó magyaros konyha s a hírnevüknek becsületet szerző magyar borok iránt, semmi kétség nincsen, hogy Trattner Gusztáv kérésének helyt ad. Kérelmét egyébként készséggel fogja erkölcsileg támogatni a kiállítás minden látogatója, a ki csak egyszer evett ott balatoni fogast s meg- izlelte a vértüzelő kéknyelű bort. Mind a kettő rálátás a maga nemében, vagy magyarosan mondva : a püspök is megnyalhatja utána a száját. De Trattner kérését még ennél is hathatósabban fogja támogatni a kerületi tiszti főorvosnak az a jelentése, hogy példás tisztaság, és megbizható egészségügyi figyelem sem hiányzik a balatoni csárdában. — Pcngrácz Lajos jutalma. Hogy Pongrácz Lajos hegedűje miiyen szépen szól, azt mindnyájan tudjuk, mikor itt jártak a külföldi újságírók, ők is gyönyörködve hallgatták. Pongrácz akkor a hírlapírók tiszteletére rendezett banketten muzsikált, egész sereg gyönyörűséges nótát játszva a vendégeknek, kik élvezettel hallgatták. Megtette aztán Laji azt az udvariasságot, hogy sorra járta a vendégeket és különösen az idegen újságíró hölgyeknek < lhuzott egy pár nótát. A hölgyek elandalogva hallgatták és melegen megköszönték már akkor Pongrácznak ezt a figyelmet. Hogy szép játékát és udvariasságát nem felejtették el, azt bizonyítja az, hogy pár nap előtt a banketten jelen volt hölgyek köszönőlevél kiséretében elküldték arczképei- ket Kolozsvárra Pongrácznak, a kit mi biztosíthatunk, hogy büszke lehet erre a kedves és megtisztelő ajándékra. — Foriss Pista síremléke. A korán elhunyt Foriss Pista síremlékéről a következőket írja a nagyváradi „Szabadság:“ Az elismerés virága is hamar elhervad, ha nem öntözik meg az emlékezés patakjából. Különösen művészemberre áll ez a mondás. Szegény Foriss Pistáról is elfeledkezett a részvét ahogy eltemették. Igaz, hogy a vigság múzsája, akinek beczézett gyermeke volt, ntm szereti a gyászt. A közönségnek először sűrűn, aztán ritkábban az eszébe járt: ez nem a Foriss Stenglje, Pry Pálja, Charley Patócs Lajos.
