Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)
1938-05-14 / 19. szám
XVI. évfolyam 19. szám Budapest, 1938. május 14, UJ BUDAPEST Előfizetési áiek : Egész évre.................................. 30 pengtí íél évre ....................................... 13 pengő Eg yes szőm éra oo fillér < FELELŐS SZERKESZTŐ t DOBY ANDOR D« I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kacs Ivor-utca O. Telefon: 1^828^23. Postatakarékp. csekkszámla 30.013. UnM^Meás A főváros közönsége anyagi erejét messze meghaladó áldozatot hozott, hogy ünneplő ruhában fogadhassa Szent István Birodalma az Eucharisztikus Világkongresszus résztvevőit és Őszentsége legátusát. Restaurált templomok, kicsinosított középületek, újonnan épített és karbahozott utak fogar- ják az ájtatoskodók tízezreit, akik nemcsak lélekben felüdülve, de a legkeletibb fekvésű európai világváros természeti csodáitól és szépségéitől, nemkülönben túláadó vendégszeretetétől megittasodva fogják egész életükön át szívükbe zárni Budapes panorámáját. Az önkormányzat akarata egyesült a város első polgárának energikus kezdeményezéseivel, hogy külsőségekben, de lélekben is ünneplő város legyen Budapest. A kongresszus előkészítő bizottságának komoly és lelkiismeretes munkássága arra is ügyelt, hogy az elszállásolás és ellátás se hagyjon maga után kívánni valót. A legapróbb részletekig készen áll az óriási gépezet: minden ember a fedélzeten van, a kapitányi hídon pedig az arra legmegfelelőbbek állnak a vártán. Ezer esztendő minden történelmi emléke öltött kart a modern technika frappáns> eszközeivel és a ragyogó múlt színpompás emlékei aranyozzák be trianoni nyomorúságunk fájdalmas megcsonkítottságát. Es a messze idegenből idezarándoklókkal együtt borulunk a keerszténység világünnepén•, az oltár elé, hogy imádjuk a Leg szentség esebbet, kérjünk ál dúst meg rendíthet etlen keresztény hitünkben a jelenre és könyörögjünk a szebb jövendőért. A várakozás ünnepi heteiben azon meggyőződésünknek kell kifejezést adnunk, hogy az elkövetkezendő nagy napok nemcsak az Egyház szempontjából óriási jelentőségűek, hanem igen-igen fontosak a keersztény Magyarország és a keresztény Budapest nézőpontjából is. Az ide zarándokoló külföldiek bámulva fogják látni, hogy egy olyan ország fővárosában vannak, amely nemcsak fáklyavivője volt a kereszténységnek a messzetünt múlt vérzivataros századaiban, amely ezeresztendős létének több, mint negyedrészén keresztül idegen pogányság járma alatt nyögött, hanem egy olyan népet ismernek meg, amely jelenét és jövőjét a keresztény világszemlélet jegyében kívánja berendezni. Nem történelmi emlék számunkra, hogy pajzsa legyünk a kereszténységnek, hanem élő valóság ma is, belső meggyőződés, amely Szilveszter pápa korona-adományozása óta él és világít, mint örök láng, mindannyiunk szívébenJ Ezekkel az ünnepi gondolatokkal üdvözli a keresztény Budapest az Eucharisztikus Világkongresszust és a pápa Budapestre küldött legátusát. Tizenhárom millió pengS vagyonadóval akarják sújtani a fővárosi üzemeket Petrováez Gyula felszólalása kapcsán Szindy Károly polgármester erélyes eljárást helyezett kilátásba — Az Uj Budapest tudósítójától — A közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén Petrováez I Gyula szóvátette, hogy a milliárdos beruházási programmal kapcsolatosan a vagyonokra kivetni szándékolt adó a főváros üzemeit rendkívüli módon érinti. Állítólag tizenhárommillió pengő olyan vagyonadóról van szó, amelyet a főváros egyes üzemeinek kell viselniük. Abban, hogy a városok közüzemeit nem mentesítik a vagyonadó fizetése alól, ismételt megzavarását látja Pét- rovácz annak a pénzügyi egyensúlynak, amelyet pár hónappal ezelőtt nagy nehézségek árán kötöttünk meg az állammal. — Újból megkezdődik az a rendszer — mondotta Petrováez — amely ismételten váratlan és előre nem látott terheket ró a fővárosra, amelyeknek viselésére a főváros üzemei e pillanatban nem elég erősek. A főváros lassú léptekkel nagyon nehezen hozza egyensúlyba üzemeit. Ezek az üzemek egy tizenhárommillió pengős újabb megterhelést! még évekre elosztva sem bírnak meg! Ha most emiatt a Besz- kárt, vagy pedig más üzem tarifaemelést kénytelen végrehajtani, akkor a közönségnek hiába magyarázzuk azt, hogy ez jogi következménye annak, hogy az üzemeket vagyonadóval rótták meg. Azt kérte Petrováez, hogy a közigazgatási bizottság írjon fel a kormányhoz a fővárosi, illetve általában a városi üzemeknek a vagyonadó alól való mentesítése érdekében. A polgármester Petrováez felszólalására kijelentette, hogy már meg is indított bizonyos tárgyalásokat. Pillanatnyilag nincs abban a helyzetben, hogy pozitív számokat mondhatna, hiszen a tövényjavaslat még a felsőházban van, még egyáltalában nincs törvényereje. Kijelentette a polgármester, mindent elkövet abban az irányban, hogy a fővárosra minél kisebb teher háruljon,. Az indítvány megtételéért köszönetét fejezte ki a polgármester Petrováez Gyulának. Intézményesen kel! a keresztény iparosság és kereskedelem szupremá* ciáját biztosítani az állami és fővárosi közmunkáknál és közszállitásoknál! Irta: Müller Antal Az Uj Budapest legutóbbi számában Zsidótörvény II. címmel közöltem a keresztény iparosság és kereskedelem kívánságait az állami rend megóvása, nemkülönben a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatásosabb biztosításáról szóló törvényjavaslatok parlamenti tárgyalásával kapcsolatban. Az önálló iparosoknál és kereskedőknél a zsidó arányszám megállapítása, az ipari gazolván yok, iparengedélyek, állami és egyéb hatósági igazolványok tíz évre visszamenő' felülvizsgálata az állami és egyéb hatósági közmunkákból és közszállitásokbói a zsidóságnak számaránya szerint való részeltesse, végezetül az 1919 óta beszivárgott zsidók részére kiadott állampolgársági igazolványok szigorú felülvizsgálása azok a predomináns követelések, amelyeknek törvényes úton való rendezését a keresztény kereskedelem és ipar, de az egész keresztény Budapest a keresztény nemzeti alapon álló kormányzat kötelességévé teszi. Az U j Budapest nemrégiben részletes statisztikát közölt arról, hány százalékban foglalják el zsidók a fővárosi alkalmazásokat. Ebben a vonatkozásban rendelkezésemre áll néhány hiteles statisztikai adat, amelyekkel az Uj Budapest híradását megtoldom. Megfigyelhetjük, hogy például a főváros köztisztasági hivatalánál és egyéb városi üzemeknél milyen arányban szerepel a zsidóság a szolgai és munkás- létszámban. Pedig csak húsz esztendeje, hogy a városnál a keresztény Irányzat valamiképen gyökeret vert, azelőtt a liberális irányzat érvényesült és így a zsidóknak módjukban lett volna a városhoz menni és utcaseprői és egyéb alkalmazásokat vállalhattak volna Szemben azzal a statisztikai adattal, hogy a fővárosi közigazgatási tiszti- személyzetnek 1.9 százaléka, a tanügyi alkalmazottak 5.8 százaléka, az üzemi tisztviselők 12—13 százaléka zsidó, idejegyzem, hogy a fővárosi köztisztasági és egyéb altiszti állásokban mindössze 0.1% a zsidóság száma. Ugyanakkor azonban a 330 Teleki-téri zsíb- árus közül, akik közül nem egynek most már nem is egy, hanem több emeletes háza is van, 315 még mindig zsidó és úgy tudom hogy mindössze 15 Teleki-téri bódé van keresztény kézen! A főváros lakosságát, de hatóságát és önkormányzatát is élénken érdeklik — főképen a közszáilitások szempontjából — a zsidóság arányszámai a önálló ipar és a szabad kereskedelem területein. Előre bocsájtom, hogy igen nagy különbség van az ipar gyakorlár sának lehetőségére vonatkozóan az önállók százalékában és az alkalmazottak százalékos arányában. A zsidó, mint önálló iparos^ pénzösszeköttetései révén könnyen tud boldogulni, ellenben mint Tok .Fővárosi Nyilvános Könyvtár Bpest,VIII.Revitzky-u.1.
