Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)

1938-04-30 / 16-17. szám

1988. ÄpriHg SO. TUßTIDAPrST 3 Hány zsidó alkalmazottja van a székesfővárosnak? A közigazgatási személyzetnek 1*9 százaléka, a közüzemi tiszti sze­mélyzetnek 12—13 százaléka zsidó — A tanügyi alkalmazottak 5*8 százaléka, az üzemi tisztviselők 12—13 százaléka zsidó — Legtöbb a zsidó az állatorvosok és a felsőkereskedelmi iskolai tanárok között — Az Uj Budapest tudósítójától. — A zsidó-törvényjavaslat parlamenti tárgyalása kapcsán városházi vonat­kozásban igen fontos annak megálla­pítása; hány zsidó alkalmazottja van a fővárosnak? Erre az általános ér­deklődésre számottartó kérdésre A főváros polgári népességének szociális és gazdasági viszonyai címen a fővá­ros statisztikai hivatalának kiadásá­ban 1935-ben megjelent statisztikai kötetben találunk számadatokat. Az alább közölt számadatok hivatalos jel- legűeknek tekinthetők, annál is in­kább, mert azokat annakidején a pol­gármesteri elnöki ügyosztály bocsá­totta a Statisztikai Hivatal rendelke­zésére. 1933-ban a főváros 7580 tiszti és al­tiszti alkalmazottja közül 144 zsidó. A végleges tiszti alkalmazottak közül zsidó: 89, ezek közül férfi: 85, nő: 4. A jogi szakon zsidó 5, a mérnöki és műszaki szakon: 4. A statisztikai, könyvtári, levéltári és múzeumi sza­kon zsidó nincsen. Nincsen zsidó al­kalmazott a számszéknél sem. A számvevőségi szakon 14 zsidó alkal­mazott van, ezek közül férfi 11, nő: 3. Az adóhivatali szakon 4, az adószedői szakon 3 zsidó alkalmazottja van a fővárosnak. A kezelői szakon 12 férfi és 1 női alkalmazottja van a főváros­nak, akik a zsidók sorába tartoznak. A tabellák szerint 1 zsidó kórházi ta a következőket: Kegyelmes XJram! Az ön nagynevű elődjének, Káro­lyi Sándornak nevéhez fűződik a ma­gyar szövetkezeti eszme életrehívása. Tegye lehetővé Nggyméltóságod, hogy a keresztény és magyar kereskedelem céljainak megvalósítása viszont Nagy- méltóságod nevéhez fűződjék. Adja oda Kegyelmes Uram a palotát a Baross Szövetségnek kétszázhuszezer pengőért. — És mit felelt Károlyi Gyula? — Ránézett llovszkyra és egyetlen- szóval így felelt: Odaadom. És oda­adta, holott a megbízottak verték a vasat, hogy hiába minden, egyetlen fil­lért sem fog engedni a kegyelmes úr. Károlyi Gyula szivének legtitkosabb húrját igy találta él a maga okos, ön­feláldozó hazafiasságával Ilovszky Já­nos! — Mi újság a születési fronton? — örömmel jelentem, hogy Remi niczky Lajos, közkedvelt vaddisznónk, nagyapa leit. ő az egyetlen tanácsjegy­ző, aki nagyapa. — És is szolgálok egy születési hír­rel. Boldog apa lett liaskó Oszkár, az Uj Budapest népszerű- szerkesztője. Az ifjú csemete a Szent Keresztségben az István nevet kapta — tekintettel a jubileumi esztendőre. — Gratulálok az összes apáknak és nagyapáknak! — A viszontlátásra a jövő héten, kedves dr. Városházy! — Isten önnpl, szerkesztő úr! tisztje van a fővárosnak, a köztisztasá­gi szakon 1 zsidó alkalmazott van. Nincs zsidó alkalmazott a gazdasági, erdészeti, kertészeti és állatkerti sza­kon. A közkórházi orvosok közül 16, a tüdőbeteggondozók orvosai közül 4 zsidó. Feltűnően nagy a zsidók szá­ma az állategészségügyi szakon: a 43 főre rúgó szakból 21 a zsidó. (Megje­gyezzük, hogy 1930 óta a.z állatorvosi szakon ez a helyzet lényegesen meg- változott, mégpedig a keresztény ál­latorvosok javára.) Az ideiglenes hi­vatalnokok között 5, a hivatalnoknők között 17 zsidó. A havi és hetijegyzé- kes hivatalnokok között a zsidók szá­ma 11. 3 szerződéses zsidó hivatalno­ka, 1 zsidó szülésznője, 12 zsidó vég­legesített altisztje, 2 zsidó ideiglenes altisztje van a fővárosnak. Végered­ményben tehát a főváros közigazgatá­sában a zsidók százalékos arányszáma 1.9 százalék. Megemlítjük, hogy az 1522 nyug­díjas fővárosi alkalmazott között — az 1933-as statisztikai összeírás sze­rint — 84 zsidó. A tanszemélyzet viszonyait illetően 1922-től 1931-ig állanak hivatalos adatok rendelkezésünkre. A községi tanszemélyzet 4090 főnyi személyze- I téből 235 a zsidók száma, ebből 97 férfi és 138 nő. Az elemi népiskolák­nál 36 zsidó tanító es 100 zsidó taní­tónő van. A polgári fiúiskoláknál a zsidó tanárok száma: 21, a nőké: 7. Aránylag nagyszámú zsidó tanít : felsőkereskedelmi iskolákban: a 14! férfi felsőkereskedelmi iskolai tan erők közül zsidó 30. A 79 felső keres kedelmi iskolai tanárnő közül zsid< 4. A fővárosi iskolákban tehát a tan személyzet 5.8%ra zsidó. Értékes statisztikai adatok állanái rendelkezésünkre annak megállapító Sára, hogy 1922-től 1928-ig menny volt a zsidó alkalmazottak száma £ fővárosnál. 1922-ben 254 volt a zsidt alkalmazottak száma, mégpedig 16( végleges tiszti alkalmazott, 54 ideig­lenes hivatalnok, 21 havi és napidijai hivatalnok és 19 nő. 1926-ban a zsidók száma a főváros státusában 169-r< esett, ekkor volt 110 végleges tiszt' alkalmazott, 26 ideiglenes hivatalnok 14 havi és napidíjas hivatalnok és 1- altiszt. 1928-ban a zsidók száma csak nem változatlan: 167. E közül végle ges tiszti alkalmazott 119, ideiglenei hivatalnok 19, havi és napidíjas hi vatalnok 9. A fogyatkozás a zsid(. hivatalnoknőkre esik: 1922-től 1928 ig 50 százalékkal, 41-röl 22-re esett : számuk. A közüzemi alkalmazottaknál arr< vonatkozóan statisztikai összeírás hogy mennyi a zsidók száima, nin­csen. Hivatalos helyről származó becs­lés szerint a közüzemi tiszti alkalma­zottak száma 12—13 százalékra tehető. Felkay Ferencben a keresztény és nemzeti eszme rendíthetetlen har­cosát köszöntötte Bednárz Róbert Kik akarják túllicitálni a Keresztény Tanügyi Bizottság célkitűzéseit? — Az Uj Budapest tudósítójától. — Megszokott kép tárul elénk, vala­hányszor a Keresztény Tanügyi Bizott­ság havi rendes értekezletére ellátoga­tunk; mindannyiszor tömött széksorok adnak méltó keretet a válogatottnál vá- logatottabb előadások megtartására. Az elmúlt hétfői értekezlet azonban még ezt a keretet is túlszárnyalta s a kép a szem­lélő előtt még színesebb, még impo- zánsabb volt. Ünneppé tette az összejö­vetelt az illusztris előadó, Felkay Fe­renc dr. tanácsnok mindvégig lebilin­cselő s megállapításainál fogva a peda­gógusoknak irányt mutató előadása s csak a Bizottság kiváló vezetőségét ille­ti meg az elismerés, hogy ily élvezetet tudott biztosítani ennek az előadásnak a megszervezésével. Az értekezletet Bednárz Róbert pre- látus a Bizottság elnöke nyitotta meg, majd Felkay tanácsnokot köszöntötte. Különös szeretettel és melegséggel üd­vözöljük ma itt a tanácsnok úr Öméltó­ságát — mondotta többek között —, aki j szíves volt előadást vállalni Szt. István i nevelöhatása címen. Benne a keresztény és nemzeti eszme harcosát köszöntjük, aki a közéletben mindig céltudatosan küzdött az eszme érvényesüléséért s így a leghivatottabb, hogy ehhez a témához hozzászóljon. — Ma konjunkturális időket élünk — emelte fel hangját Bednárz prelátus — s sokan vannak olyanok, akik min­ket is túl akarnak licitálni, minket, akik nemcsak ma, hanem a múltban is meg nem alkuvó hirdetői voltunk a kereszr ténység térfoglalásának. A tanácsnok úr, aki mindig közénk valónak tartotta magát, soha sem tagadta meg ezt az eszmét, hanem bátran hirdette annak győzelmét. A mai válságos időben, ami­kor válaszúton vagyunk, a szentistváni gondolat érvényesülése még aktuálisabb s így az előadás is kettős értékkel bír. Ez a szentistváni gondolat ezer eszten­dőn át adott új és új életelixirt ennek a nemzetnek s ad most is, amikor a ! feltámadás küszöbén akarjuk a magyar jövendőt kiépíteni. Ezeknek a gondola­toknak előrebocsátásával kéri fel Felkay Ferencet előadásának megtartására. Felkay Ferenc dr. tanácsnok, a mindvégig élvezetes és feszült figyelem­mel kísért előadásában a nevelöhatá- sokra mutatott rá, amelyek a magyar­ság lelkületét és életmódját a keresz­tény világfelfogásnak megfelelően átala­kították. A nagy történelmi tudást igénylő elő­adásának végén ana a következtetésre jut, hogy a szentistváni eszméhez való ragaszkodás és annak minden téren és vonalon való érvényesítése mentheti meg csupán országunkat attól a veszedelem­től, amelyek a bennünket körülvevő ide­gen fajok részéről fenyegetnek, össze­hasonlítást téve az akkori helyzettel, reá­mutat, hogy első királyunk legfőbb gondját is az erők összefogása útján ki­építendő erős ország- képezte. Az ország boldogulásának külön úton való keresése nem egyszer a pusztulás szélére juttatta ezt az országot, a mai nemzedékre vár a feladat, hogy megszüntesse a gazdasági, társadalmi válságnak az okát, amely az ország feldarabolásából származott. Nagy királyunk külpolitikai nagyvona­lúságát jellemzi, hogy már annak idején a németekkel való összeköttetést kereste s amely barátság napjainkig fennáll. Ez a baráti kapcsolat azonban csak addig terjedhet, amíg kölcsönösségen alapul és állami függetlenségünket nem érinti. A saját és a nyugati kultúra védelmében folytatott soksizázéves harcunk igényt ad, hogy az európai kulturközösségben méltó helyet kapjunk és az osztatlan Nagymagyarországra való igényünk el­ismertessék, annál is inkább, mert az igazság a mi oldalunkon van. Szűnni nem akaró éljenzés és taps is jelezte a kitűnő előadás értékességét, majd Bednárz Róbert mondott kö­szönetét az előadásért, r eámutatva, hogy ebből az előadásból mindenki azt a meg­győződést szerezhette, hogy csak az ezer éves tradíciót szabad követnünk. Eze­ket az igényeket kell a pedagógusoknak is az ifjúság leikébe átplántálni, mert a mai konstell'ácó is mutatja, hogy a mi igazságunk fog érvényesülni és sors. üldözött népünknek ebben a szellemben kell egységre törekednie. A Keresztény Tanügyi Bizottság is nem a széttago- lást, hanem az összefogást hirdeti. Ebben a szellemben köszönti a Tanítótestület újonnan megválasztott elnökét, dr. S t o 11 m á r Lászlót is és fejti ki, hogy a Bizottság az egész hazai tanítóság egységesítésére törekszik és a keresz­tény és nemzeti eszme érvényesülését kívánja nemcsak a pedagógiai, hanem az egész közéletben. Ezután Párkányi Norbert igazga­tó mondott köszönetét Bednárz Ró- bertnek, hogy ily élvezetes előadást biz­tosított a hallgatóságnak, majd ígéretet tett, hogy a gondolatokban gazdag elő­adás tanulságát magukévá teszik és sziklaszdlárdan állanak mindig a szent­istváni gondolat mellett. S t o 11 m á r László a meleg üdvözlést köszönte meg és újította meg elnökvá- lasztása alkalmából rett ígéretét, hogy minden erejével a főváros érdekének elő­mozdításán fáradozik és fejtette ki, hogy a magyar tanítóság is csak a keresztény és nemzeti eszme útján haladhat. Végül P a 1 ó c z András dr. ügyv. el­nök jelentette be a június 13-i évzáró vacsorát. Kényelmessé teszi otthonát a jó ülőbútor. Székek, rekamiek, fotelok kárpitozva minden stylben. Kombinált és irodaberendezések Hagy választékban Magyar Bőrszékiparnál Budapest V., Mérleg-u. 4. Telefon = 1—810-3W. — lavitást vállalunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom