Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)
1938-04-30 / 16-17. szám
1988. ÄpriHg SO. TUßTIDAPrST 3 Hány zsidó alkalmazottja van a székesfővárosnak? A közigazgatási személyzetnek 1*9 százaléka, a közüzemi tiszti személyzetnek 12—13 százaléka zsidó — A tanügyi alkalmazottak 5*8 százaléka, az üzemi tisztviselők 12—13 százaléka zsidó — Legtöbb a zsidó az állatorvosok és a felsőkereskedelmi iskolai tanárok között — Az Uj Budapest tudósítójától. — A zsidó-törvényjavaslat parlamenti tárgyalása kapcsán városházi vonatkozásban igen fontos annak megállapítása; hány zsidó alkalmazottja van a fővárosnak? Erre az általános érdeklődésre számottartó kérdésre A főváros polgári népességének szociális és gazdasági viszonyai címen a főváros statisztikai hivatalának kiadásában 1935-ben megjelent statisztikai kötetben találunk számadatokat. Az alább közölt számadatok hivatalos jel- legűeknek tekinthetők, annál is inkább, mert azokat annakidején a polgármesteri elnöki ügyosztály bocsátotta a Statisztikai Hivatal rendelkezésére. 1933-ban a főváros 7580 tiszti és altiszti alkalmazottja közül 144 zsidó. A végleges tiszti alkalmazottak közül zsidó: 89, ezek közül férfi: 85, nő: 4. A jogi szakon zsidó 5, a mérnöki és műszaki szakon: 4. A statisztikai, könyvtári, levéltári és múzeumi szakon zsidó nincsen. Nincsen zsidó alkalmazott a számszéknél sem. A számvevőségi szakon 14 zsidó alkalmazott van, ezek közül férfi 11, nő: 3. Az adóhivatali szakon 4, az adószedői szakon 3 zsidó alkalmazottja van a fővárosnak. A kezelői szakon 12 férfi és 1 női alkalmazottja van a fővárosnak, akik a zsidók sorába tartoznak. A tabellák szerint 1 zsidó kórházi ta a következőket: Kegyelmes XJram! Az ön nagynevű elődjének, Károlyi Sándornak nevéhez fűződik a magyar szövetkezeti eszme életrehívása. Tegye lehetővé Nggyméltóságod, hogy a keresztény és magyar kereskedelem céljainak megvalósítása viszont Nagy- méltóságod nevéhez fűződjék. Adja oda Kegyelmes Uram a palotát a Baross Szövetségnek kétszázhuszezer pengőért. — És mit felelt Károlyi Gyula? — Ránézett llovszkyra és egyetlen- szóval így felelt: Odaadom. És odaadta, holott a megbízottak verték a vasat, hogy hiába minden, egyetlen fillért sem fog engedni a kegyelmes úr. Károlyi Gyula szivének legtitkosabb húrját igy találta él a maga okos, önfeláldozó hazafiasságával Ilovszky János! — Mi újság a születési fronton? — örömmel jelentem, hogy Remi niczky Lajos, közkedvelt vaddisznónk, nagyapa leit. ő az egyetlen tanácsjegyző, aki nagyapa. — És is szolgálok egy születési hírrel. Boldog apa lett liaskó Oszkár, az Uj Budapest népszerű- szerkesztője. Az ifjú csemete a Szent Keresztségben az István nevet kapta — tekintettel a jubileumi esztendőre. — Gratulálok az összes apáknak és nagyapáknak! — A viszontlátásra a jövő héten, kedves dr. Városházy! — Isten önnpl, szerkesztő úr! tisztje van a fővárosnak, a köztisztasági szakon 1 zsidó alkalmazott van. Nincs zsidó alkalmazott a gazdasági, erdészeti, kertészeti és állatkerti szakon. A közkórházi orvosok közül 16, a tüdőbeteggondozók orvosai közül 4 zsidó. Feltűnően nagy a zsidók száma az állategészségügyi szakon: a 43 főre rúgó szakból 21 a zsidó. (Megjegyezzük, hogy 1930 óta a.z állatorvosi szakon ez a helyzet lényegesen meg- változott, mégpedig a keresztény állatorvosok javára.) Az ideiglenes hivatalnokok között 5, a hivatalnoknők között 17 zsidó. A havi és hetijegyzé- kes hivatalnokok között a zsidók száma 11. 3 szerződéses zsidó hivatalnoka, 1 zsidó szülésznője, 12 zsidó véglegesített altisztje, 2 zsidó ideiglenes altisztje van a fővárosnak. Végeredményben tehát a főváros közigazgatásában a zsidók százalékos arányszáma 1.9 százalék. Megemlítjük, hogy az 1522 nyugdíjas fővárosi alkalmazott között — az 1933-as statisztikai összeírás szerint — 84 zsidó. A tanszemélyzet viszonyait illetően 1922-től 1931-ig állanak hivatalos adatok rendelkezésünkre. A községi tanszemélyzet 4090 főnyi személyze- I téből 235 a zsidók száma, ebből 97 férfi és 138 nő. Az elemi népiskoláknál 36 zsidó tanító es 100 zsidó tanítónő van. A polgári fiúiskoláknál a zsidó tanárok száma: 21, a nőké: 7. Aránylag nagyszámú zsidó tanít : felsőkereskedelmi iskolákban: a 14! férfi felsőkereskedelmi iskolai tan erők közül zsidó 30. A 79 felső keres kedelmi iskolai tanárnő közül zsid< 4. A fővárosi iskolákban tehát a tan személyzet 5.8%ra zsidó. Értékes statisztikai adatok állanái rendelkezésünkre annak megállapító Sára, hogy 1922-től 1928-ig menny volt a zsidó alkalmazottak száma £ fővárosnál. 1922-ben 254 volt a zsidt alkalmazottak száma, mégpedig 16( végleges tiszti alkalmazott, 54 ideiglenes hivatalnok, 21 havi és napidijai hivatalnok és 19 nő. 1926-ban a zsidók száma a főváros státusában 169-r< esett, ekkor volt 110 végleges tiszt' alkalmazott, 26 ideiglenes hivatalnok 14 havi és napidíjas hivatalnok és 1- altiszt. 1928-ban a zsidók száma csak nem változatlan: 167. E közül végle ges tiszti alkalmazott 119, ideiglenei hivatalnok 19, havi és napidíjas hi vatalnok 9. A fogyatkozás a zsid(. hivatalnoknőkre esik: 1922-től 1928 ig 50 százalékkal, 41-röl 22-re esett : számuk. A közüzemi alkalmazottaknál arr< vonatkozóan statisztikai összeírás hogy mennyi a zsidók száima, nincsen. Hivatalos helyről származó becslés szerint a közüzemi tiszti alkalmazottak száma 12—13 százalékra tehető. Felkay Ferencben a keresztény és nemzeti eszme rendíthetetlen harcosát köszöntötte Bednárz Róbert Kik akarják túllicitálni a Keresztény Tanügyi Bizottság célkitűzéseit? — Az Uj Budapest tudósítójától. — Megszokott kép tárul elénk, valahányszor a Keresztény Tanügyi Bizottság havi rendes értekezletére ellátogatunk; mindannyiszor tömött széksorok adnak méltó keretet a válogatottnál vá- logatottabb előadások megtartására. Az elmúlt hétfői értekezlet azonban még ezt a keretet is túlszárnyalta s a kép a szemlélő előtt még színesebb, még impo- zánsabb volt. Ünneppé tette az összejövetelt az illusztris előadó, Felkay Ferenc dr. tanácsnok mindvégig lebilincselő s megállapításainál fogva a pedagógusoknak irányt mutató előadása s csak a Bizottság kiváló vezetőségét illeti meg az elismerés, hogy ily élvezetet tudott biztosítani ennek az előadásnak a megszervezésével. Az értekezletet Bednárz Róbert pre- látus a Bizottság elnöke nyitotta meg, majd Felkay tanácsnokot köszöntötte. Különös szeretettel és melegséggel üdvözöljük ma itt a tanácsnok úr Öméltóságát — mondotta többek között —, aki j szíves volt előadást vállalni Szt. István i nevelöhatása címen. Benne a keresztény és nemzeti eszme harcosát köszöntjük, aki a közéletben mindig céltudatosan küzdött az eszme érvényesüléséért s így a leghivatottabb, hogy ehhez a témához hozzászóljon. — Ma konjunkturális időket élünk — emelte fel hangját Bednárz prelátus — s sokan vannak olyanok, akik minket is túl akarnak licitálni, minket, akik nemcsak ma, hanem a múltban is meg nem alkuvó hirdetői voltunk a kereszr ténység térfoglalásának. A tanácsnok úr, aki mindig közénk valónak tartotta magát, soha sem tagadta meg ezt az eszmét, hanem bátran hirdette annak győzelmét. A mai válságos időben, amikor válaszúton vagyunk, a szentistváni gondolat érvényesülése még aktuálisabb s így az előadás is kettős értékkel bír. Ez a szentistváni gondolat ezer esztendőn át adott új és új életelixirt ennek a nemzetnek s ad most is, amikor a ! feltámadás küszöbén akarjuk a magyar jövendőt kiépíteni. Ezeknek a gondolatoknak előrebocsátásával kéri fel Felkay Ferencet előadásának megtartására. Felkay Ferenc dr. tanácsnok, a mindvégig élvezetes és feszült figyelemmel kísért előadásában a nevelöhatá- sokra mutatott rá, amelyek a magyarság lelkületét és életmódját a keresztény világfelfogásnak megfelelően átalakították. A nagy történelmi tudást igénylő előadásának végén ana a következtetésre jut, hogy a szentistváni eszméhez való ragaszkodás és annak minden téren és vonalon való érvényesítése mentheti meg csupán országunkat attól a veszedelemtől, amelyek a bennünket körülvevő idegen fajok részéről fenyegetnek, összehasonlítást téve az akkori helyzettel, reámutat, hogy első királyunk legfőbb gondját is az erők összefogása útján kiépítendő erős ország- képezte. Az ország boldogulásának külön úton való keresése nem egyszer a pusztulás szélére juttatta ezt az országot, a mai nemzedékre vár a feladat, hogy megszüntesse a gazdasági, társadalmi válságnak az okát, amely az ország feldarabolásából származott. Nagy királyunk külpolitikai nagyvonalúságát jellemzi, hogy már annak idején a németekkel való összeköttetést kereste s amely barátság napjainkig fennáll. Ez a baráti kapcsolat azonban csak addig terjedhet, amíg kölcsönösségen alapul és állami függetlenségünket nem érinti. A saját és a nyugati kultúra védelmében folytatott soksizázéves harcunk igényt ad, hogy az európai kulturközösségben méltó helyet kapjunk és az osztatlan Nagymagyarországra való igényünk elismertessék, annál is inkább, mert az igazság a mi oldalunkon van. Szűnni nem akaró éljenzés és taps is jelezte a kitűnő előadás értékességét, majd Bednárz Róbert mondott köszönetét az előadásért, r eámutatva, hogy ebből az előadásból mindenki azt a meggyőződést szerezhette, hogy csak az ezer éves tradíciót szabad követnünk. Ezeket az igényeket kell a pedagógusoknak is az ifjúság leikébe átplántálni, mert a mai konstell'ácó is mutatja, hogy a mi igazságunk fog érvényesülni és sors. üldözött népünknek ebben a szellemben kell egységre törekednie. A Keresztény Tanügyi Bizottság is nem a széttago- lást, hanem az összefogást hirdeti. Ebben a szellemben köszönti a Tanítótestület újonnan megválasztott elnökét, dr. S t o 11 m á r Lászlót is és fejti ki, hogy a Bizottság az egész hazai tanítóság egységesítésére törekszik és a keresztény és nemzeti eszme érvényesülését kívánja nemcsak a pedagógiai, hanem az egész közéletben. Ezután Párkányi Norbert igazgató mondott köszönetét Bednárz Ró- bertnek, hogy ily élvezetes előadást biztosított a hallgatóságnak, majd ígéretet tett, hogy a gondolatokban gazdag előadás tanulságát magukévá teszik és sziklaszdlárdan állanak mindig a szentistváni gondolat mellett. S t o 11 m á r László a meleg üdvözlést köszönte meg és újította meg elnökvá- lasztása alkalmából rett ígéretét, hogy minden erejével a főváros érdekének előmozdításán fáradozik és fejtette ki, hogy a magyar tanítóság is csak a keresztény és nemzeti eszme útján haladhat. Végül P a 1 ó c z András dr. ügyv. elnök jelentette be a június 13-i évzáró vacsorát. Kényelmessé teszi otthonát a jó ülőbútor. Székek, rekamiek, fotelok kárpitozva minden stylben. Kombinált és irodaberendezések Hagy választékban Magyar Bőrszékiparnál Budapest V., Mérleg-u. 4. Telefon = 1—810-3W. — lavitást vállalunk
