Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)

1938-03-05 / 9. szám

4 UJ BUDAPEST H>38. március 5. Ki kell irtani a futball-dzsungelt az Elektromos Műveknél! Miért titkolják az Elektromos Művek Testedző Egyesületének szám* adásait? — Oszlassák fel a futballszakosztályt és a főváros pénzén épült Latorcza*uícai pályát adják vissza a testedző sportoknak! — Az Uj Budapest tudósítójától — Egyik legutóbbi számában szóvátette az Uj Budapest az Elektromos Művek futballmérkőzéseit a Professzionista Liga első osztályában. Sportlapok tu­dósításai nyomán közöltük, hogy az Elektromos Müvek és a Szürketaxi futball-csapatai között példátlanul durva mérkőzés folyt le, kórházba vit­ték a játékosokat a mérkőzések után, többek között orrtöréssel az Elektro­mos Művek csapatának kapusát is. Vizsgálat tárgyává kívántuk tenni, kapnak-e külön fizetést az Elektromos Művek futballcsapatának tagjai já­tékukért, vagy csak kedvtelésből űzik a labdát a gyepmezőn. És ami a leg­fontosabb: jeleut-e megkülönböztetést az, Elek- irojnos Művek tisztviselői vagy munkásai között, hogy' mennyivel Jobban, vagy kevésbé jól tudják a labdát rugdalni, ahelyett, hogy mi­nősítési táblázatuk kizárólag hiva­tali munkájuk minőségét és mennyi­ségét tüntetné fel? Az utóbbi esztendőkben kevés cik­künk keverte fel annyira a városházi tisztviselői közvéleményt, mint amely- bei! az Elektromos Müvek futball­csapatának szereplését tettük szóvá. A helyeslő és gratuláló levelekből és információkból igen szomorú kép tá­rul elénk. Az Elektromos Művek fut­ball csapata, hivatalos nevén: Buda­pest Székesfőváros Elektromos Művei Testedző Egyesületének Labdarugó Szakosztálya házi-üzem a nagy üzem­ben, futball-üzem az Elektromos Mű­vek nagy gépezetében, állam az állam­ban, tele kiskirályokkal, futballvezé- rekke.1 és hasonló hatalmasságokkal. Ez a futball-szakosztály olyan szelle­met honosított meg több vonatkozás­ban is az Elektromos Műveknél, hogy elsőrendű közérdek a Testedző Egyesület fuíball-szakosztályának Március hó 6-án és UHn délután fél $ érakor azonnali megszüntetése, az Elektro­mos Művek félig professzionista, fé­lig amatőr csapatának feloszlatása és a Nemzeti Liga első osztályából való hivatalos törlése. Kezdjük először a Budapest Szé­kesfőváros Elektromos Művei Test­edző Egyesülete ügyeivel. Sajnos, er­ről az egyesületről sokat nem írha­tunk, de az a kevés, amit írhatunk róla, sem jó! Munkatársunk meg kí­vánta szerezni a Testedző Egyesület legutóbbi évi jelentését, zárószámadá­sát és költségvetését. Szabály ugyanis — minden valószínűség szerint a szó- banforgó egyesület alapszabályai is magukban foglalják ezt a kötelezett­séget — hogy még igen kis egyesüle­tek is kinyomatják és tagjaiknak el­küldik évi jelentésüket. Az Elektro­mos Müveknél ez a jogszokás nem divat! Munkatársunkat egy főtitkár­hoz utasították, aki kijelentette, hogy nyomtatott jelentés nincs, az évi je­lentés a közgyűlési jegyzőkönyvbe van foglalva, ez viszont kizárólag a vezérigazgató engedelmével tekinthető meg. Nem fárasztót,tűk, nem is fogjuk fárasztani a vezérigazgató urat a szó- banforgó s^-'^ly megkérésével, an­nál kevésbé, mert ő, aki minden való­színűség szerint hivatalból elnöke az egyesületnek, egyéb bokros elfoglalt­sága mellett tudja legkevésbé, mi történik az egyesületben. Ennek fel­derítésére amúgy sem újságcikk, ha- nm azonnal megindítandó újabb vizs­gálat alkalmas. Olyan vizsgálat, amely­nek során el kell számolni műiden fillérrel, ami befolyt és minden fillérrel, ami kiadásba került. Honnan származnak a Testedző Egyesület jövedelmei? Tagdíjakból, a szakosztályok jövedelméből és az üzem által juttatott támogatásból, összegszerűségek nem állnak rendel­kezésünkre, holott lejgelsősorbajn ’az üzem által — tehát közpénzekből — folyósított segély érdekelne bennün­ket. Sajnos az Elektromos Müvek folyó esztendei költségelőirányzata ebben az irányban nem világosít fel bennünket, de ez végeredményben könyvelés-technikai kérdés. Ha majd kiderül, mekkora fővárosi segélyt kap az Egyesület, az is napvilágra fog jutni, az üzem költségvetésének me­lyik tételében rejtőzik ez a minden valószínűség szerint nem néhány fil­léres tétel. Ennek a vizsgálatnak kell megálla­pítania a Latorcza-utcai sportpálya számadásait is, A, sportpályát nem azért építette az Elektromos Müvek alkalmazottai számára a főváros, hogy ott a lab­darúgás bajnokai kinézzenek és ki* sértsenek mindenkit, aki nincs az ő sporiüzletükben, illetőleg üzleti sportjukban érdekelve. — Olyan szellemet termeltek ki — írják az Uj Budapestnek — ezek a szabadon garázdálkodó, munkaidőt mulasztó, botrányosan lumpoló, vere­kedéseket rendező és ezért dicsérete­ket és jutalmakat kapó futball-legé- nyek a pályán, ami kizárja azt, hogy jóérzésű emberek, a hivatalos munka után sportolni kívánó alkalmazottak oda kijárjanak! Kikből áll a futball-esapat? Kapus: Gulyás segédszerelő, bekkek: Kocsis pénzbeszedő és Füzy leolvasó, halfok: Martonos pénzbeszedő, Lengyel óra­béres kezelő és Pázmándy adótiszt (egyetlen tagja a csapatnak, aki nem az Elektromos Müvek kötelékébe tar­tozik, de fővárosi alkalmazott), csa­tárok: Orczifalvi órabéres kezelő, To­ros segédszerelő, Szendrődy telefon- kezelő, G. Tóth órabéres kezelő, Ko- lozsváry pénzbeszedő és Pákozdi gép- ápoló. Mint a névsorból látható, a futballcsapatban való aktív részvétel nem tartozik az Elektromos Müvek tisztviselő-karának kedvenc szórako­zásai közé. A Magyar Labdarugó Szövetségben nemrégiben vizsgálat folyt annak tisz­tázására, amatőrök-c az Elektromos Müvek futballcsapatának tagjai. A vizsgálat megállapította, hogy a szakosztály cxupáu annyiba lép­te át az amatőrség határát, hogy mérkőzés után a játékosoknak egy- egy pohár hideg tejet adományozott. A polgármesteri vizsgálat fogja meg­állapítani, hogy történtek-e egyéb juttatások is a futball-esapat illusztris tagjai részére? Annál is inkább, mert az Elektromos Műveknél köztudomás szerint kapnak a futballisták külön­féle juttatásokat — elsősorban azt, hogy állásba juttatják őket. Tisztázni kell, a futball-esapat tagjai mióta ál­lanak az Elektromos Müvek szolgála­tában, felvételük, beosztásuk, fizeté­sük milyen összefüggésben van lábuk­kal: a labdarúgó képességükkel? A vizsgálatnak arra is ki kell ter­jeszkednie, mekkora támogatást kap­nak a Testedző Egyesület többi szak­osztályai a labdarugó szakosztállyal szemben. Arra is kíváncsi a közvéle­mény, vannak-e fizetett tisztviselői a Test­edző Egyesületnek, kik azok é» mennyi fizetést kapnak? Végezetül: amint néhány évvel ez­előtt Lamotte alpolgármester, mint a Budapest' Sport Egyesület elnöke fel­oszlatta az egyesület amatőr alapon működő futball-csapatát, mert még az amatőr bajnokságban való részt- vételt sem tartotta összeegyeztethe- tőnek a közalkalmazotti állással, ugyanúgy sürgősen meg kell szüntetni az Elektromos Müvek futball-csapatá- nak garázdálkodását és a Latorcza- utcai pályát; vissza kell adni a tiszta és nemes, üzleti szempontoktól men­tes, testedző sportoknak. Mindössze +0*82 százalék 0 Indokolja-e a víz megdrágulása a házbér-cmelést ? — Az Uj Budapest tudósítójától — A februári házbérnegved során ren­geteg bérlet — felmondás és lakbér- emelés történt azon a címen, hogy a főváros megdrágította a vizet, ezért kénytelenek emelni a szegény háztu­lajdonosok. Hogy mennyire tarthatat­lan és felháborító ez a vád, alább kö­zöljük egy közgazdasági szaklap szá­mításait. amelyek teljes szakszerűség­gel igazolják, hogy a háztulajdonosok komoly ok helyett csak ürügyet keres­tek, hogy az első lehetséges alkalom­mal emeljék a házbéreket. Egy 5 emeletes modern bérháznak, hol sem központi fűtés, sem melegvíz- ellátás nincs, a benne levő 18 3—1 szobás lakás közül azonban.17 fürdő­szobás, ezenkívül 33 W. C. és 58 egyéb kifolyóhely van felszerelve, az adókö­teles bérjövedelme 32.450 pengő. A vízdíj 18 filléres egységár mellett egy esztendőben 868 pengőt tett ki, vagyis a jövedelem 2.67%-át. A 22 filléres egységáron ugyanennyi vízfogyasztást feltételezve, 1061 P vízdijjai kell szá­molni, vagyis évenkint 193 pengővel több teher hárul a háztulajdonosra, mint azelőtt. Ez lakásonként és ha­vonként 1 pengőt sem jelent. Nem lát­szik egyáltalán indokoltnak tehát, hogy a vízdíjemelésből kifolyókig a lakbéreket is emeljék. Egy 6 emeletes modern központi fű- téses és melegvízszolgáltatással ellá­tott új bérházban 28 drb 2-—3 szobás lakás van ugyanannyi fürdőszobával, 33 W. C.-vel és 110 egyéb kifolyóval. A bérjövedelem 49.280 P. A vízdíj 18 filléres alapon 2420 pengőt tett ki. va­gyis a teljes jövedelem 4.9%-át. A 22 filléres vízdíj 2958 pengős megterhe­lést (a jövedelem 6%-át), vagyis ösz- szesen 538 P kiadási többletet jelent a háztulajdonosra, ami lakásonként havonkint kereken 1.50 pengőt jelent. Ez a teher sem elviselhetetlen a ház- tulajdonosra. Egy 3 emeletes régi bérházban 63 drb 1 szobás lakás van: mindössze 36 W. C.-vel és 66 kifolyócsappal. Tipikus tömeglakások. A ház bérjövedelme 20.276 P, a 18 filléres egységár mel­lett vízért fizetett évi összeg 1074 P, ami a bérjövedelem 5.27%-ának felel meg. A 22 filléres egységár mellett 1311 P (a jövedelem 6.43%-a) vízdíj­jal kell számolni, ami 237 pengő több­letkiadást jelent. Ilyenformán lakáson­ként és havonként 31 fillér a háztu­lajdonos többletterhe. Egy modern családi ház 3 lakással, 2 fürdőszobával, 3 W. C.vel, 6 kifolyó­val, 53 P évi vízdíjat fizetett 18 fil­léres alapbérrel, 22 fillér mellett 65 pengővel kell számolni. A vízdíjeme­lésből előálló többlet tehát, évenként 12 P. Ilyenformán lakásonként 4 pen­gő évi tehertöbblet jut. Folytathatnánk hosszasan az ilyen vizsgálatok közlését, amelyek mind hasonló eredményeket tüntetnek fel. Ehelyett azonban 17 legkülönbözőbb típúsú intgatlan terheinek emelkedé­séről kiszámított átlagszázalékot em­lítjük csak fel .-A 18 filléres egységár mellett átlagban a vízdíj a házbérjö­vedelem 2.93%-át tette ki, a 22 fillé­res egységár mellett viszont átlagban a vízdíj 3.75%-a a házak adóköteles bérjövedelmének. Az emelés tehát mindössze 0.82%!

Next

/
Oldalképek
Tartalom