Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)

1938-02-26 / 8. szám

njjBumwEST wawwMBi 1938. február 26. ‘--mini i nrrn—mi ■■■ Miért késik a gyámpénztári kölcsönökről szóló uj szabályrendelet? A szavatossági biztosítás ideája sérti a köztisztviselői önérzetet — Az Uj Budapest tudósítójától — Az árvaszék elnöksége a törvény ér­telmében most nyújtotta be a közigaz­gatási bizottságnak elmúlt évi műkö­déséről szóló jelentését. A jelentés sab­lonos statisztikai adatokon túlmenően két érdekes momentumot fog­lal magában: a gyámpénztár helyzeté­ről szóló kimutatást és az árveszék el­nökének javaslatát a gyámhatóság tag­jainak kártérítési felelősége ügyében. A gyámi pénzek kezelése A gyámpénztár forgalma az elmúlt esztendőben 15.188.420 pengő 71 fillér volt, ami az 1936-os forgalomhoz ará- nyitva 1.576.303 pengő 45 fillér emel­kedést tüntet fel. A gyámpénztárban kezelt vagyon állaga az elmúlt év vé­gén készpénzben 4.550.926 pengő 16 fillér, értékpapírokban és ékszerekben 7.863.284 pengő 34 fillér, összesen te­hát 12.414.210 pengő 50 fillér volt. Az árvaszék készpénzvagyonából jelzálog­kölcsönökben 2.500.112 pengő 91 fillér, takarékbetétekben 2.038.759 pengő 66 fillér összesen — a 12.053 pengő 59 fil­lér pénztárkészletet is beszámítva a 4.550.926 pengő 16 fillér volt. Az előző évhez viszonyítva a gyámpénztárban kezelt készpénz vagyon 370.505 pengő 56 fillérrel csökkent. Fontos része a jelentésnek az a meg­állapítás, hogy a hátralékos jelzálog­kölcsönökből az elmúlt évben 563.943 pengő 64 fülért sikerült behajtani. A kölcsönök tőkehátraléka az 1937. év vé­gén 216.355 pengő 24 fillér volt, mig az 1936 év végén 384.033 pengő 70 fil­lér. A kamathátralék az 1937. év végén 53.426 pengő 88 fillér volt, mig az 1936. év végén 139.978 pengő 73 fillér. Te­hát a gyámpénztári kölcsönöknél fen- állott hátralékok az 1937. év folyamán 254.280 pengő 40 fillérrel csökkentek. A gyámpénztár által készpénzekben és takarékbetétekben kezelt vagyon az 1933-as mélypontról: 305.970 pengőről az elmúlt év végén 2.050.813 pengő 25 fillérre emelkedett. Állandóan csökken az árva­pénzek jövedelmezősége Állandóan csökkent tehát a jelzálog­kölcsönökben kihelyezett tőkék összege, ennek megfelelően csökkent a kamat­láb is, amely szerint a gyámpénztár a kiskorúak tőkéi után kamatot térít. így az 1936-ik év első felében megállapított kamatláb 4.8% volt, ez az 1937-ik év második felére vonatkozóan már 4.2%- ra csökkent. A jelentés megállapítja, hogy a kamatláb további leszállítása csak úgy kerülhető el, ha az árvaszék a gyámpénztár fizetőképességének biz­tosítására szükséges összeget megha­ladó tőkéket ismét jelzálogos kölcsönök­Február hé 27-én délután fél 3 érakor ügetőversenyek be helyezi ki. Az árveszék szükséges­nek tartja a gyámpénztári kölcsönökről szóló uj szabályrendelet sürgős megal­kotását. Ennek a szabályrendeletnek a törvényhatósági szervei által való letár- gyalása és elfogadása valóban sürgős lenne, mert a kiskorúak és gondnokol­tak érdeke ellen van, hogy bürokrati­kus okokból, vagy azért, mert az árva- szék az ingatlanokra való kihelyezés felelőségét bármüyen okból nem kíván­ja, vagy nem meri vállalni — állandóan csökkenjen az árvapénzek jövedelme­zősége! Ami a jelentésből mégis kimaradt.,. Hiányzik a jelentésből annak a meg­állapítása, mekkora veszteség érte a gyámpénztárt, ületöleg a gyámi tarta­léklapot az elmúlt esztendőben azáltal, hogy a gyámpénztár, illetőleg a fővá­ros olyan ingatlanokat volt kénytelen megvásárolni, amelyekre a tiszti ügyész­ség által kitüzetett árverés során más vevő nem akadt. Arra vonatkozóan Sincs adat az árvaszék jelentésében, történt-e intézkedés a teldntetben, hogy azokat a szakértőket, akiknek műszaki véleménye alapján tulmagas kölcsönö­ket adtak egyes ingatlanokra, felelős­ségre vonják. Ezzel kapcsolatban teljes objektivi­tással kell megállapítanunk azt, hogy minden kölcsönkihelyezés kisebb-na- gyobb rizikóval jár, igy természetesen az árvaszék által kihelyezett jelzálog­kölcsönök is. Ha azonban a múltat il­letően szembeállítjuk a gyámi tartalék- alap által szenvedett veszteségeket az­zal a többletkamattal, amelyet a jelzá­logos kihelyezések révén a kiskorúak és gondnokoltak élveztek, akkor kétség­telennek tetszik, hogy a törvény által alkotott határokon belül vissza lehet, sőt vissza kell térni a jelzálogos kihe­lyezésekre. Ebben a vonatkozásban túl óvatos az árvaszék pénzügyi politikája, amelyet helyeselni semmi körülmények között nem lehet. Reméljük, hogy közigazgatási bizottság március havi ülésén az árvaszéki jelentés tárgyalása kapcsán ez a nagyiontosságu probléma is felszínre fog kerülni. dolatával. A tervezett szavatossági biz­tosítás a bankok és takarékpénztárak szokásos sikkasztás elleni károk elleni biztosításával azonos alapra nem fektet­hető, mert ellenkezik a köztisztviselői önérzettel is, amely vétkes károkozást az eljáró árvaszéki tisztviselő részéről fel sem tételezhet. Amennyiben mégis előfordulna ilyen eset, ott a fegyelmi eljárás és a büntető törvénykönyv! A vétlen károkozás elleni szavatossági biz­tosítás pedig sok vonatkozásban felüle­tesebbé és könnyelműbbé tenné az ár­vaszéki vagyonkezelést, illetőleg a gyá­mok és gondnokok vagyonkezelésének ellenőrzését. Óbuda tiltakozik megnyomoritása ellen Memorandumba foglalták, panaszaikat a III. kerület összes párt fai és egyesületei — Az Uj Budapest tudósítójától ­Az árvaszéki tisztviselők kártérítési felelőssége Szintén az árvaszék túlzott óvatossá­gára mutat a jelentés azon része is, amely bizonyos vonatkozásban szava­tossági biztosítás gondolatát veti fel az árvaszéki tisztviselők kártéríési felelős­sége tekintetében. Az árvaszéki tisztvi­selők vagyoni felelőssége kártérítési perek esetén országos problémája a ma­gyar árvaszékeknek és kétségtelen, hogy a gyámi törvény módosítása kapcsán ezt a nyugtalanító momentumot megfe­lelően ki kell kapcsolni az árvaszékek életéből. Szavatossági biztosításról azonban szó sem lehet! Bármennyire is kellemet­len lehet egy-egy kártérítési per az ér­dekelt árvaszéki funkcionáriusnak, a ká­rok ellen szavatossági biztosítás sem a tisztviselők, sem a törvényhatóság ja­vára nem köthető, mert ez ellenkezne a közigazgatási törvényben kontemplált tisztviselői vagyonjogi felelősség gon­Az Uj Budapest több alkalom­mal ismertette a városrendezési tervek alapján újjászülető Óbuda képét. A ter­vek árnyoldalaira a maguk meztelen valóságában mutat rá az óbudai társa­dalmi egyesületek memoranduma. Kétségbesett jajkiáltása ez a memo randum a jobbsorsra nemcsak érdemes, de azt jogosan megkövetelő őslakosság, nak, amely lassankint elveszti lába alól a talajt, de elveszti egzisztenciáját is_ mert az elköltözés Óbudáról olyan mé­reteket ölt, hogy az iparos, kereskedő, de az értelmiségi foglalkozású óbudai polgár is, megrendelő, vásárló és pá­ciens nélkül marad A memorandumot a Budapesti Gaz­dálkodók Egyesülete III. kér. szerveze­te, a HONSz III. kér. szervezete, az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga ül. kér. szervezete, az Országos Fronthar­cos Szövetség III. kér. szervezete, a III. kér. Demokrata Társaskör, a ül. kér. Föld- és Szőllösgazdák Egyesülete, a III. kér. Katolikus Kör, a III. kér. Ke­resztény Egység Tábora, a III. kér. Ke­resztény Iparosokq és Kereskedők Köre, a ni. kér. Keresztény Társaskör, a III. kér. Polgári Társaskör, a Keresztény- szocialista Szakszervezetek in. kér. csoportjai, az óbudai Hegyvidéki Szö­vetség, a Római-Fürdötelep Egyesület és az Újlaki Hegyvidéki Egyesület ír­ták alá, tehát egyetért azzal, társadalmi és világnézeti különbség nélkül, Óbuda minden polgára. A memorandum kivonatosan, a követ­kezőket mondja: venni, hogy a mai árak a közhatóságok bénító intézkedései következtében ala­kultak ki Uy alacsonyra. A maradék telkeket meg kell hagyni az eredeti tu­lajdonosoknak és őket megfelelő, olcsó kölcsönnel házuk újraépítéséhez kell se­gíteni. — Óbuda külső területeinek szabályo­zását is el kell készíteni és engedélyt kell adni kertváros jellegű területfelosz­tásokra. A belsőbb, már lakott vidéke­ken kisparcellák alakíására kell módot nyújtani közmüvek létesítésével, hogy a kiszorult lakósok ne kényszerüljenek más közigazgatási területre, a főváros nagy kárára és a belterjes elv gúnyos cáfolatára. — Óbuda más vonatkozásokban is sokat szenved a közhatósági rendelke­zésektől, melyek a főváros legszebb fekvésű, legegészségesebb keiületének Istentől ajándékozott nagyszerű adott­ságait csaknem megsemmisítették. — Óbuda temetőváros lesz. A budai részek legtöbb halottját itt akarják nyu­galomra helyezni, ama igazán könnyen cáfolható indokolással, hogy az egész jobboldalon csak itt van hely. E terv még a budai kerületekre s végtelenül sérelmes, mert az elhúnyt hozzátarto­zók látogatását a távolság miatt majd­nem lehetetlenné teszi. — Óbuda és Újlak lakósai a főváros­nak kötelességeljesítésében első, legbé késebb és legtürelmesebb polgárai. Óbu­dán nincs adóhátrálék, itt még a kom- mün alatt sm voltak kilengések, de ó- buda eltűr mindent. Eltűrte, hogy elve' gyék törvényben biztosított hídját, el- üri, hogy ,.fejlődése érdekében" lebont­sák és elnéptelenítsék. Szabályozási terve egy évtized óta készül és azóta nagyrészében nem adnak építési enge­délyt. A lebontott házak szegény lakói olcsó lakást keresnek de csak a főváro­son kívül, munkahelyüktől távol talál­hatnak idötrabló, drága utazással elér­hető hajlékot. A sokáig halogatott köz­munkák megindítása a lakosság anyagi romlását sietteti, a kerület szomorú fej­lődéstörténetét betetőzi. — A tarthatatlan állapotokon segíteni kell: a lakáshiányon 30 éves adómentes­ség megadásával, a szabályozási vona. laknak egyszer mégis eldöntendő meg­állapításával és városi kislakásos házak építésével. — A kisajátításoknál tekintetbe kell- Amit más városrész nem tűr meg, eltávolít, az Óbudára kerül, még akkor is, ha szennyező voltánál fogva — a köz'smert szélirány és a Duna folyás­iránya követkertében — az egész fővá­rost fertőzi. A hajógyári szigetre hord­ják rozzant kocsikon — a budai főút­vonalak igénybevételével — az egész Dunajobbpart pöcegödreinek undorító tartalmát a bűzt némileg csökkentő — mindenütt alkalmazott — tőzegkezelés mellőzésével. Egész Európában, de talán még Magyarországon is egyedülálló el­járás ez. Budapest szégyenfoltja az óbudai szeméttelep, mely a téglagyár tátongó gödrét annak javára igen elő- nyösen kitölti, az ott elhaladó számta­lan idegen előtt azonban nagyon furcsa képet nyújt a főváros közegészségügyi viszonyairól. Munkások, tisztviselők, kisemberek házacskát építettek a csoda­szép fekvésű hegyoldalakon, hogy csa­ládjuknak egészséges, jólevegöjü lakó­helyet biztostísanak. És most m azmák- kal teli csapadékvizei végigfolynak Óbuda lakott külső részein és a Dunán át egész Budapesten keresztül, Óbuda és Újlak társadalmi szeivei. egyesületei, egyértelműen és egyhan­gúan tiltakoznak a kerületek elnyomo­rítása, összezsugorítása, tönkretétele el­len.

Next

/
Oldalképek
Tartalom