Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)
1938-02-26 / 8. szám
Budapest, 1938. február 26 XVI» évfolyam 8. szám ZU BUDAPEST ElOllzeiesl Arak : Cgfttz Avre.................................. 30 pengő P«1 évre ....................................... *3 pengő Eg ye* *zAm Ara éO flllAr FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBY ANDOR DB Szerkesztö»ég és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kon* lvor-ulco O. Telefon: 1^828^23. Pottatakarékp. csekkszámla 30.013. Szendy polgármester Serédi Jusztinján hercegprímás főpásztori szózatáról A főváros tisztviselő-társadalma azon iparkodik köz- és magánéletében, hogy cselekedetei az isteni és emberi törvényekkel egyeznek legyenek A fnoUá kéz. A székesfővárosi üzemek felé ismét kinyúlt a m°hó kéz: a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara keze. Éber Antal, az öreg harcos, új melódiára tért át, miután a régi repertoárt megunta mindenki. A Kamara tizenegy nagy európai városhoz fordult információért, vannak-e a városokban a iakósság élelmiszer-ellátását szolgáló üzemek. Az összes városok egyértelműig azt a választ adták, hogy ilyen vagy hasonló üzemek nincsenek. Azt kívánta Éber Antal a Kamara legutóbbi közgyűlésén, hogy a fővárosi és állami boltokat juttassák magánkézre. Nem untatnák kedves olvasóinkat ok nélkül ezzel az okfejtéssel, amelyet számtalanszor előadott Éber Antal a főváros törvényhatósági bizottságának közgyűlési termében, és amióta ott nem szólalhat fel, a Kamara elnöki székéből. Az ismerős lemezt a legkisebb óbudai boltos is csak úgy tudja, amint a Ferencváros mélyén a grdjzleros kéményseprő helyett az Élelmiszerüzemmel ijesztegeti serdülő csemetéit. Eddig azonban ennyire nyíltan nem foglalt állást az üzemek magánkézre való juttatása mellett Éber Antal, mint a Kamara csütörtöki közgyűlésén. Miről van szó tulajdonképen? A nagy hentesárugyáraknak, amelyekből kimutatta az Uj Budapest, hogy jelentékeny mértékben nagyobb a forgalmuk és az üzleti tőkéjük, mint a Községi Élelmiszerüzemnek, a látszat szerint szűk lett Macedónia. A szappan- kartel sem tud annyira korlátok nélkül drágítani, mint azelőtt tehette és csupán a koporsó-egykéz az, amely a Fővárosi Faárugyár rt. kiirtása után változatlanid monopolisztikus hatalmat élvez a szállítások terén. Ám Éber Antalnak mindez kevés; ő teljes és tökéletes szabadkereskedelmet akar a közellátás minden vonalán, tekintet nélkül a fogyasztók érdekeire, csak a dogmák és a képesítéstől irtózó budapesti kereskedő-társadalom újabb keresési lehetőségeit tartva szem előtt. Éber Antal többé vagy kevésbé ful- mináns beszédei nem fognak változtatni a helyzeten, mert a törvényhatósági bizottság többségi pártjai változatlanul az üzemek fennmaradása mellett kötik le magukat. Ezen u sokat hánytorgatott problémán túlmenően azonban felmerül a kérdés: barátságos cselekedetnek minősül-e a Kereskedelmi és Iparkamara égisze alatt működő Nemzetközi Vásár szempontjából, hogy a Kamara üzmellenes politikájával azt a polgármestert támadja, aki ennek a vásárnak elnöke? Előfordulhat, Éber Öméltósága, hogy a főváros a. folytonos hadüzenetekre szintén harccal válaszol! — Az Uj Budapest tudósítójától — A főváros keresztény társadalmában élénk figyelmet váltott ki az a diszgyűlés, amelyet szerdán délután tartottak >a főváros törvényhatósági bizottságának katolikus tagjai a közgyűlési teremben Karafiáth Jenő dr. főpolgármester meghívására az Eucharisztikus Világkongresszusra való előkészületek megbeszélése céljából. A diszgyűlésen Karafiáth főpolgármester hangoztatta, hogy a főváros önkormányzatnak nemcsak a város lakós- sága, hanem az egész ország katolikus társadalma előtt példát kell mutatnia arra, hogy az Eucharisztikus Világ- kongresszusra miképen kell felkészülni. Ezután Serédi Jusztinián dr. bibo- ros-hercegpriinás tartott főpásztori szózatot. A biboros-hercegprimás főpásztori köszönetét mondott mindenkinek azért, hogy a főváros egész vezetősége, törvényhatósági bizottsága és tisztviselökara iparkodik bekapcsolódni a nagygyűlésbe, jó példát mutat a polgárságnak és ezzel a bekapcsolódással lehozzák a fővárosra és az országra a jó Isten áldását. Arra kérte a biboros-hercegprimás a főváros tisztviselő-karának minden egyes tagját, hogy magán és családi életükben sohasem határozzák el magukat olyasmire, ami ellenkezik az Istennel, és nyilvános életükben, itt a törvényhozás helyén, azután a közigazgatásban soha olyan határozatot ne hozzanak, ami ellenkezik az Istentől rendelt Íratlan természet-törvénnyel vagy az Istentől kinyilatkoztatott pozitiv törvényekkel! A biboros-hercegprimás főpásztori szózatáról, annak jelentőségéről és következményeiről, nemkülönben a főváros bekapcsolódásáról az előkészületi munkálatokba Szendy Károly polgármester a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Az elmúlt esztendő májusában a Szent István óv ünnepélyes megnyitása kapcsán az Uj Budapest hasábjain, de egyebütt is, ünepélyesen kijelentettem a székesfőváros és a magam nevében, hogy a legnagyobb odaadással fogjuk támogatni, de támogattuk eddig is az egyházi tényezőket és a rendező főbizottságot abban a feladatukban, amely Budapestet, fel óhajtja készíteni a hatalmas ünnepségre. Azon kívánságomat fejeztem ki ezzel kapcsolatban, hogy a Szent István évben megtartott Eucharisztikus Világkongresszus ne legyen néhány napig tartó külső ragyogás, hanem maradandó belső fény az emberiség lelkében olymódon, hogy a Szent István által nemzeti eszményiek kiválasztott Krisztusi Zászlót olyan magasra emeljük, hogy az egész világ a magyarság győzhetetlen diadaljelének lássa! — Mélységes tisztelettel a főpásztori szék iránt fejezem ki őszinte örömömet és köszönetemet a bíboros-her- cegprimás ur szózatáért! Meggyőződésem, hogy a nagyszerű szavakkal elvetett mag termékeny talajra talál a főváros tisztviselő-karának, de minden rendű és rangú lakóssának szivében is. A főváros tisztviselő-kara, sőt minden alkalmazottja, akiket mindenkoron a keresztény és nemzeti eszme fá- rosz-lángja hevített, a főpásztori szózat után ujult erővel és nemszűnő lelkesedéssel iparkodnak, hogy — a biboros-hercegprimás ur szavait idézve u§y működjünk közre, hogy cselekedeteink az isteni és az emberi törvényekkel egyeznek legyenek! — A bíboros-hercegprímás úr azt is mondotta főpásztori szózatában, hogy mint amikor a községekben bérmálásra készülnek és szép ruhába öltöztetik a bérmálkozókat, rendbehozzák a templomot és házaikat, ugyanaz történik most Budapesten is: tisztába öltöztetjük a házakat, templomokat, rendezzük az utcákat és építjük az utakat. Teljesen osztom a bíboroshercegprímás úr azon nézetét, hogy ezeknek a befektetéseknek gyümölcseit a következő esztendőkben, sőt remélhetőleg a követkző évtizedekben is érezni fogjuk! — A főváros polgársága a törvény- hatósági bizottság közgyűlésének határozata alapján a lehetőség határai közepette mindent elkövetett atekintetben, hogy a folyó esztendei költségvetés keretei között az ország fő- é» székvárosa minden áldozatot meghozzon, ami a világkongresszus sikerének anyagi és erkölcsi sikerének előmozdítása céljából szükséges. Komoly é* előrelátó munkával már a múlt év nyarán megkezdtük a kegyúri templomok rendbehozatalát, folyamatban van és idejére el fog készülni a Hősök- terének átrendezése a főünnepség céljaira, uj utak egész seregét építettük, javítjuk a meglevőket, megfelelő támogatást biztosítottunk az idezarándokoló külföldi tízezrek és százezrek megfelelő elszállásolására, ellátására, testi és lelki épülésére! — Mélységes hálával, de mint a város első polgára, egyben büszke önérzettel is hallgattam végig a főpásztori szózat komoly intelmeit. Az ország fő és székvárosa valóban méltú arra, hogy a Szent István év kapcsán ideterelődjön a világ katolikusainak figyelme és viszont a biboros-hercegprimás ur fenkölt személye minden vonatkozásban a legmegfelelőbb, hogy méltóképen fogadjuk őszentsége kitüntető figyelmét, amikor jobb sorsra érdemes, csonka országunkat bízta meg a világünnepség megrendezésével! Szendy polgármester fenti nyilatkozata eklatáns bizonyítéka annak a szívélyes viszonynak, amely a székesfő: város közönsége mint kegyur és a bíboros egyházfejedelem között fennáll. Dicséret és elismerés illeti Karafiáth Jenő dr. főpolgármestert is, akinek kezdeményezése volt a katolikus bizottsági tagok diszgyülésének egybe- hivása. A biboros-hercegprimás, Magyarország lelkészkedő papságának feje, és a székesfőváros közönsége és a hatóságai is az előkészületek kapcsán lelkesedésben és munkakészségben egybeforrnak, abból a célból, hogy lelkileg mindenki számára élmény és esemény legyen a folyó esztendőben Magyarországon rendezett Eucharisztikus Világkongresszus, nemkülönben abban is, hogy hazafias szempontokból, de erkölcsi és anyagf tekintetben is örökké emlékezetes legyen Európa, sőt az egész világ előtt a Szent István esztendő.
