Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)

1938-09-10 / 35-36. szám

1#88. szeptember 10. A keresztény iparos- és kereskedő- társadalom honfoglalása Csonka-Ma gyarország nagykapitalizmussal és • nemkeresztény vállalkozókkal, iparo­sokkal és kereskedőkkel elárasztott területén szívós energiával folyik. A kormányzat legújabb intézkedése, amellyel az iparigazolványok kiállítá­sát felfüggesztette, továbbá ugyan­azon helységben a fióküzletek felállí­tását megtiltotta, — a keresztény ipa­ros és kereskedőtársadalom élénk he­lyeslésével találkozik. A vezetésem alatt álló Keresztény Iparosok Orszá­gos Szövetsége hálával és elismeréssel adózik a kormányzatnak ezekért a va lóban időszerű és nagyfontosságú ■ in­tézkedésekért;-Mi történt valójában? A főváros­ban —- de a vidéken is — ezrével árasztották el a hatóságokat az „át- képzettek“, akik főképen a képesítés­ihez nem kötött iparokban és a szintén • képesítéshez nem kötött kereskedelmi ágazatokban kívántak elhelyezkedni. Ezt az „átképzési folyamatot“ meg­könnyítette az ipartörvénynek az a rendelkezése, amely szerint helyható­sági- bizonyítvány alapján is lehetett bizonyos esetekben képesítéshez kö­tött iparokban, iparigazolványhoz jut ni. Két tanúval megjelent az atyafi a kerületi elöljáróságon, ez a két tanú igazolta hogy az iparigazolványért fo­lyamodó már bizonyos idő óta gyako­rolja az ipart, a hatóság azután kény­telen volt a vonatkozó iparigazolványt kiadni. Az iparigazolványok kiadásának ti­lalma azonban csak az első lépés arra. hogy ezen a téren teljes és tökéletes rendet teremtsünk! A legközelebbi fontos lépés kell, hogy legyen a kor­mányzat részéről az iparigazolványok és iparengedélyek revíziója. Lássunk tisztán! Nem akarok jelen alkalommal véleményt nyilvánítani a tekintetben most negyedszázados szolgálatéit jubi­láló Rózsás Pálban. — Éljen, éljen! Hogyan folyt le Farkas Öméltósága díszpolgárrá való megválasztása? — Farkas Ákos dr. tanácsnokot, az ehlöki ügyosztály kitűnő és népszerű vezetőjét szülővárosa: Hajdudorog díszpolgárrá választotta. Az erről szóló díszes okmányt ünnepélyes formáik között nyújtották át Farkas Öméltósá­gának vasárnap, amikor is az ünnepi szónoklatot Papp János görög kato­likus kanonok tartotta. Abból az al­kalomból, hogy az alig negyven egy­néhány esztendős tanácsnokot szülő­városa díszpolgárává választtota meg, Farkas Ákost barátainak és tisztelői­nek nagy tábora szerencsekívánatok özönével árasztotta el. — Mi is csatlakozzunk a gratulálók- hoz! Milyen megbízást kapott Lázár Imre gróf tanács jegyző? — A polgármester népszerű titkára hivatalos kiküldetésben N ewyorkba ment. Lázár grófot a polgármester azért küldötte Amerikába, hogy az 1940-ben, Budapesten rendezendő nem­zetközi városkongresszus előkészítése érdekében az arra illetékesekkel tár­gyalásokat folytasson. Egyébként: a viszontlátásra, kedves szerkesztő ba­rátom! — Isten önnel, bizottsági tag úr! hogy 1918-ig, vagy csak 1922-ig visz- iszamenőleg ‘tartom-e szükségesnek a revíziót. De a revízióra valamilyen formában okvetlenül szükség van! Ép­pen úgy szükség van a. Kézműves Ka­mara fölállítására is és ha már a Kéz­műves Kamara működni fog, akkor le­ltet úgy állami, mint városházi vonat­kozásban teljes mértékben tisztázni a közmunkák és közszállítások megosz­tását, nagyipar, középipar és kisipar között! Teljes mértékben helyeslem Csillc- ry András felszólalását a közigazga­tási bizottságban abban a vonatkozás­ban, hogy lássunk tisztán, a fővárosi közmunkák és közszállítások szétosz­tása. tekintetében: milyen mértékben — Az Uj Budapest tudósítójától — A Keresztény Községi Párt kedden este Csilléry András dr. elnöklésével tartotta első őszi pártértekezletét, amelyen a párt tagjai csaknem teljes számmal jelentek meg. Csilléry András dr. az új munkaév alkalmából köszöntöt­te a párt tagjait, majd az aktuális politikai kérdésekről szólott. Hangoz­tatta, hogy a Keresztény Községi Párt továbbra is kitart Wolff Károly poli- tikájóinak óit jóin és arról nem hajlandó letérni. Nagy örömmel és elégtétellel állapította meg, hogy Imrédy Béla mi­niszterelnök volt az első, aki program­jában a főváros ügyeivel is foglalko­zott s kaposvári beszédében a halál­sorompó megszüntetésével és az óbu­dai híd felépítésével kapcsolatban tett kijelentései a főváros lakosságában is megnyugvást keltenek. A kaposvári program után elhangzott kommentá­rok a múlt politikájának bűnös mu­lasztásairól is megemlékeztek. Való­ban voltak mulasztások, de nem a Keresztény Községi Párt részéről, ha­nem azok részéről, akik gáncsot ve­tettek a keresztény nemzeti politika útjába. — Mi pontosan megjelöltük, kik azok, akik ellen küzdeni kell és har­coltunk magunk is a zsidó szabadkő­művesség, a marxizmus, a liberális rendszer és a zsidóság' gazdasági és kulturális túltengése ellen. Harcaink­nak voltak, sikerei, s hogy a. párt küz­delme nem volt hiábavaló, azt bizo­nyítja az, hogy ma más politikái, mint keresztény nemzeti és jobboldali po­litikát el sem lehet képzelni ebben az országban. Sajnos azt látjuk, hogy Imrédy felé akarnak tolakodni azok, akik tizennyolc esztendeig feszítsd meg!-et kiáltottak a keresztény poli­tikára. S ha a kormány egyik állam­titkára számonkéri a múlt mulasztá­sait, akkor nézzen a saját hátamögé, mert ott ülnek azok. akik gáncsot­részesednek a keresztény és nemke­resztény elemek, hogyan gyomlálha­tó ki az egyre jobban burjánzó stró­man-rendszer. A megfelelő szelekció végrehajtása és a Kézműves Kamara fölállítása után megfelelő törvényes intézkedésekkel kell rendet teremteni a közmunka és közszállítási piacon! A Keresztény Községi Párt ebben a vo­natkozásban a leggyorsabb és legradi­kálisabb intézkedéseket követeli, és meg vagyok győződve abban az irány­ban, hogy a városházán —a polgár- mester úr ígérete szerint — rend lesz atekintetben, hogy a zsidótörvényt gazdasági vonatkozásban is mennél hamarabb és mennél szigorúbban vég­rehajtják! vetettek a keresztény nemzeti evolú­ciónak. Nézzen körül a képviselőház­ban azok között, akik az összeférhe­tetlenség határán mozgó közgazdasá­gi tevékenységük miatt akadályozták az egészséges kibontakozást. Tőlünk senki ne féltse Imrédy Bélát, de mi joggal félthetjük ezt a kiváló és jó­akaratéi férfiút azoktól, akik körü­lötte próbálnak elhelyezkedni s akik a múltban a nemzeti keresztény és szociális haladást mindenkor meg akarták akadályozni. — A keresztény politikai nemzedé­ket Budapesten mi neveltük fel. Mi neveltünk fel egy olyan generációt, amelyet sem üldöztetéssel, sem lené­zéssel, sem há.ttérbeszorítással nem lehetett eltántorítani a keresztény nemzeti gondolattól. Mi a szociális radikalizmust, amely a fiatalságban érvényesül, nem ítélhetjük el, mert erre mi neveltük őket, de a keresz­tény politikának nemcsak dinamikus ifjúságra, harcias fiatalságra, hanem az idősebbek stabilitására és tapaszta­latára is szüksége van. — Sajnos, hiányzik a kaposvári programból a tisztviselői társadalom helyzetének, létének, keresetének meg­erősítésére vonatkozó program. Saj­nálom, hogy a munkaszabadság in­tézményes biztosítása még mindig nincs bent a miniszterelnök program­jában. Már pedig enélkül lehetetlen komolyan kiépíteni az állami munka- közvetítést, lehetetlenség a főmírosi üzemek de politizálása. A Keresztény Községi Párt nem tűrheti azt, hogy a főváros üzemeiben politikai harcok dúljanak s éppen ezért a szociálde­mokráciát, a szociáldemokrata befo­lyást a fővárosi üzemekből ki kell kü­szöbölni. A szociáldemokrata intézmé­nyek most felfakadt botrányai iga­zolják azt az eddig is vallott nézetün­ket, hogy a szociáldemokráciát, amely a magyar munkásság leikétől idegen marxizmust terjeszti, pozícióiban meghagyni nem szabad. A párt kíván­ja. hogy a miniszterelnök a kis- és KáfRCttfM «MUtftOOr KJMJ&. MMfn.óciv *»/■ MŰVÉSZ) KÉP ÉS Norr&ftfts KtHBMI középipar megerősítése érdekében íendszabályozza meg a karteleket. Megemlékezett Csilléry András a debreceni piaristákról, akik kereske­delmi felsőbb iskolát nyitottak és si- kérésén nevelik az ifjúságot a szabad kereskedői pályára. Ezután igen meleg szavakkal em­lékezett meg Ernszt Sándorról, aki uek negyven esztendős politikai múlt­ja tiszteletet ébreszt mindén keresz­tény magyar emberben. A párt őt külön fogja ünnepelni. Méltatta. Paf- iay Sándor püspök jubileumát, majd Mihalovics Zsigmondot köszöntötte az őt ért kitüntetés alkalmából, végül pedig Vály Ferenc bizottsági tagot egyetemi magántanárrá történt kine­vezése alkalmából üdvözölte. Bejelentette ezután az elnök, hogy a főváros pénzügyi bizottsága októ­ber 12. és 13-án kezdi meg általános­ságban a főváros költségvetésének tárgyalását. Október 14., 19., 20. és 21-én lesz részletes vita. A közgyű­lés október 25. és 26-án foglalkozik általánosságban, 27-én, 28-án, novem­ber 4., 7., 8., 9., 10., 11., 15., 16. és 17-én pedig részleteiben tárgyalja a költségvetést. A költségvetés letár- gyalása után lesz csak az alpolgár­mester választás és a két tanácsnok megválasztása. A legközelebbi köz­gyűlés szeptember 28-án lesz. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Cselényi Pál a válasz­tói névjegyzékek ügyéről referált, majd Gidró László, Barcs Kálmán és Szabó Imre szólaltak fel. Gidró László azt kívánta, hogy a Keresztény Köz­ségi Párt szorítsa ki a szociáldemok­rata bizottsági tagokat a fővárosi üzemek választmányaiból. Ezután a Wolff Károly Club tagjai évadnyitó vacsorán jöttek össze a párt klubhelyiségeiben. Sszéteesf óvárosi Pavilon WEIKGRLBER Vdrosliget LISKA JENŐ okleveles gépészmérnök vállalkozó Budapest, Vili., Orczy-ut 22. Tmlafon i 1-429-S1. Steiner és Szimper Cégtulajdonos: Steiner Mór Disz-,templom-,szobafestők és mázolók Budapest, IX., Üllői-út 57. Telefon: 1-306-29. A kaposvári program és a Keresztény Községi Párt <2> Csilléry András nagy beszéde a szezonnyitó pártértekezleten a keresztény várospolitika aktuális problémáiról Lássunk tisztán! Irin: Müller Antal

Next

/
Oldalképek
Tartalom