Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)
1938-09-10 / 35-36. szám
XVI. évfolyam 35—36. szám Budapest, 1938. szeptember 1C. UJ BUDAPEST ElOIIzelésl Arak : Egétz évre.................................................. 30 pengő Fél évre.......................................................... 13 pengő Egyea tzAm Arca OO fillér FELELŐS SZERKESZTŐ i DOBY ANDOR D" Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Knot Ivor-ulca ö. Telefon: 1^-828^23. Postatakarékp. csekkszámla 30.013. ü&zd&dik a csata A világesemények lobogó lángja mellett szinte eltörpül az az aprócska rőzsetüz, amelynél a jövő esztendei budgetet sütögetik a főváros pénzügyi vezetőségének szorgos kuktái. Amiképen, azonban a nagy világégések sem akasztják meg a mindennapi élet jelentéktelen, de mégis szükséges eseményeit, azonképen a szinte pattanó elektromos feszültség a világpolitikában nem akadályozza meg azt, hogy nßkelljen arról gondoskodni: miből fogják a jövő esztendőben például a kórházakat tatarozni. Évről-évre receptszerűen történik minden. Elkészül a deficites költség- vetés, a polgármester megállapítja, hogy a bevételeket nem képes fokozni, a kiadásokból ngm lehet lefaragni és elkészíti a statisztikát, hogy az elmúlt esztendők során a fővárosi bevételekből mekkora összeget ragadott magához az állam. Elkezdődnek azután a végnélküli tárgyalások, amelyek nagyobbrészt a kulisszák mögött folynak le és azzal végződnek, hogy győztes fél nincs is, csak vesztes. Engedni kénytelen a főváros, hasonlóképen a pénzügyi kormányzat, történik valamilyen tessék-lássék kiegyezés, ideig - lenes megoldás, amely alkalmas arra, hogy a legközelebbi költségvetési harcig modus vivendi legyen állam és főváros között. Ugyan a legutóbbi esztendőkben, amikor megejtették a nagy elszámolást, azt zengték a hirharsonák, hogy több vitára már nincsen szükség, a kiegyezés évtizedekre biztosítja a pénzügyi harmóniát Budapest és a kormány között. Arról hallottunk ódákat, hogy az a pár százezer pengő, amelyet a for- galmiadó-részesedésből a fináncminiszter visszabocsát a főváros háztartásába, lesz az a feneketlen pénzeszsák, amelyből az összes fővárosi szükségletek kielégíthetők. Hogy nem így történt: az természetes! Mondanunk sem kell, hogy ez a modus vivendi, csakúgy mint a többi, szintén egy esztendeig tartott és a polgármester által most elkészített új költség- vetés meghozta a maga új problémáit. Hogy az állam és a főváros között az örökös huza-vona mg szűnjön: az első és legfontosabb teendő a bevételek és kiadások elvi elhatárolása abból a szempontból; mely kiadások fővárosi feladatok és mely bevételek illetik kétségtelenül a községi háztartást. Amíg ezt a probémát közmegelégedésre meg n,em oldják az arra illetékesek, minden évben el fog kezdődni az időt pocsékoló hercehurca, amely csak az egymáshoz való viszonyt mérgezi. Amire pedig sem Bemémyi- SchneUer Lajosnak, sem Karafiáth Jenőnek, sem Szendy Károlynak, de a községi pártoknak sincs szüksége. (Ij bevételi források nélkül nem lehe> deficitmentes a jövő évi költségvetés------——i Megá llapították az 1939. évi költségvetés tárgyalásának részleteit — Az Uj Budapest tudósítójától — Az új fővárosi költségvetés előkészítési munkálatai programszerűen haladnak előre. A pénzügyi bizottság legutóbbi ülésén megválasztotta a tizenkettes takarékossági bizottságot: ebben a bizottságban a Keresztény Községi Pártot C s i 1 1 é r y András dr., Cselé n y i Pál dr., Lázár Ferenc dr. és M ü 1 1 e r Antal képviselik. A költségvetés nyers tervezete már elkészült és azt B ól d y László dr. tanácsnok, a pénzügyi ügyosztály vezetője, be is mutatta Szendy Károly polgármesternek. A költségvetési tervezetet már kikézbesítették a tizenkettes albizottság tagjainak — egyelőre azonban a szigorú titoktartás kötelezettségével, tekintettel arra, hogy a tervezet ebben a formában még nem végleges. Főképen a háztartási egyensúly problémája az, amely ugrópontja a költségvetési előirányzatnak. Anélkül, hogy az új költségvetési előirányzat részleteit taglalnék, megállapíthatjuk, hogy a folyton fokozódó fővárosi terhekkel szemben folyton csökkenő bevételek állanak szemben és, ha új bevételi forrásokat — akár állami bevételek átengedése, akár adóemelés, akár üzemi bevételek emelése — nem nyit a főváros, a folyó esztendei kiadási tételeket véve alapul, a jövő esztendei háztartási mérleg okvetetlenül deficites lesz. Itt említjük meg, hogy a jövő esztendei költségvetés tárgyalásának technikai lebonyolítását illetően megtörténtek a szükséges intézkedések. Eszerint a pénzügyi szakkbizottság plénuma a költség- vetést október 12-én kezdi tárgyalni. Az általános vita október 12-én és 13-án lesz, majd október 14-én, 15-én, 19-én, 20-án és 21-én részleteiben tárgyalja a bizottság a főváros jövő évi költségvetését. A közgyűlési általános vita október 25-én, 2t>-án, 27-én és 28-án lesz, november 4-én, 7-én, 8-án, 9-én, 10-én, 11-én, 14-én és 15-én pedig részleteiben tárgyalja le a közgyűlés a költségvetést. A zsidótörvény és a keresztény kereskedők súlyosabb hitelkondiciói Irta: ILOVSZKY JÁNOS Az új Baross-székház — amelyet gróf Károlyi Gyula v. miniszterelnök megértő segítsége és jóakaróink, pártfogóink, áldozatkész Ba- ross-tagtársaink támogatásával sikerült megteremtenünk, már nemcsak jogilag és telekkönyvileg, hanem az ott bemutatott Karitász-kiál- lítás bezárásával és elköltözésével ténylegesen is a Baross Szövetség birtokába került. 193 8. szeptember 1. ...! olyan határnap ez a Baross Szövetség céltudattal irányított fejlődésének történetében, amelyre sokszor fogunk még visszaemlékezni, amikor egy-egy további állomáson pillanatra megállunk, hogy erőt gyűjtve tovább haladhassunk. Az új Baross-székházból fokozott módon fogjuk irányítani iparpártoló propagandánkat azzal a lelkes jelszóval, hogy „szeressük, keressük és vásároljuk a magyar árut!” Az új székház termeiben össze fognak gyűlni azok a komoly kereskeddők és iparosok, akik szívvel és lélekkel törekednek gazdasági felkészültségüket szaporítani. De össze fognak gyűlni és szerencséltetni fognak bennünket az ország közéletének irányító férfiai is, hogy szivüknek és érzelmeiknek megfelelően segítsék a keresztény és nemzeti állam kiépítését és a mi szerény, de szívós Baross-munkánkat. Mielőtt az őszi munkaszezón kezdetén a Baross Szövetség vezetését újból átvenném, már most is kiki- vánkozik a toliamból az öröm érzése afelett, hogy a nyár folyamán a kormányzat a keresztény kereskedelem és ipar érdekében olyan üdvös intézkedéseket tett, amelyek, ha pillanatnyilag még nem is éreztetik jótékony hatásukat, de rövid időn belül kenyér és áldás jár majd a nyomukban: — ezentúl nem veszélyeztethetik a tisztes kereskedelem és ipar működését azok, akik a kereskedelem és ipar egyes ágazataiban nem életcélt és legmesszebbmenő kötelességteljesítést látnak, hanem csak más vetése utáni aratást. Aki e nemzet boldogulását szívből óhajtja, az csak örülhet az eddigi és az ezután következő gyökeres kormányintézkedéseknek. Ne tévesszen meg senkit az ortodox liberálizmus sírása a keresztény és nemzeti állam kiépítését célzó törekvések lendülete és sikere miatt! Mi, Baross Szövetség, köszönjük és örömmel várjuk a további üdvös lépéseket ! Egyről azonban még ez alkalommal utoljára intő szóval írnom kell. A lapokból, de a hozzám juttatott adatokból is arról értesültem, hogy egyes nagyvállalatok a keresztény kereskedők hitelkondíciója tekintetében súlyosabb feltételeket kívánnak szabni, amióta a kormány a va- gyonváltságot kiszabta és az úgynevezett zsidó-törvényt meghozta. Felkérem keresztény kereskedő-
