Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)
1938-07-02 / 25-26. szám
mágnest»»»* jummuusi m 5 1938. július 2. niiiriiw^iirfiimni iiiiiin Hány ház van Budapesten zsidók tulajdonában ? <•> Tanulságos számadatok a zsidótörvény margójára HÍREK 01vasóinKf)OX ! Alulírott várospolitikai hetilapok a székesfővárosi törvényhatóság- nyári szünetének tartama alatt (július és augusztus hónapokban) kéíhetenkint jelennek meg. E megállapodás értelmér bon az UJ BUDAPEST legközelebbi száma július 16-án fog megjelenni. UJ BUDAPEST, A VAROS, BUDAI hírlap, fővárosi hírlap, független Budapest, uj főváros. A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Rt. folyó 28-án tartotta az 1937. üzleti évre vonatkozó rendes közgyűlését Winchkler István dr. ny. miniszter, elnök-vezérigazgató elnöklete alatt. A közgyűlés az igazgatóság évi jelentését, mely kedvező üzletmenetről számol be és a zárszámadásokat jóváhagyólag tudomásul vette. A közgyűlés az igazgatóság új tagjaivá L á n e r Kornél, min. osztályfőnök, MÁV elnök, Hu bay Sándor dr., a M. kir. Külkereskedelmi Hivatod alelhöke és N á- n á s s y János dr. min. osztálytanácsos urakat választotta meg. 200 új kocsit rendel az Autó taxi a Mávagtól. Az Autótaxi rt.-nak nemrégen üzembehelyezett új Ford-típusú nagykocsijai teljes megelégedéssel futnak a fővárosi utcákon. A vállalat már az új kocsikkal szerzett tapasztalatok nyomán elhatározta, hogy további autótaxikat rendel és helyez üzembe. Amint értesülünk, az Autótaxi rt. megállapodást kötött a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárig} újabb 200 autö- taxi szállítására. Ezeket a kocsikat a MÄVAG október elsejétől kezdve egy év alatt fokozatosan szállítja le és ennek megfelelően az Autótaxi fokozatosan állítja be a forgalomba ezeket a kocsikat. A MÁVAG készíti az alvaza- kat, végzi az alváz összeállítását, szereli be a motorokat, míg a karosszériát az Autótaxi rt. maga készíti el saját műhelyében. Ez a munka egy éven keresztül' körülbelül 200 munkásnak fog jelentem állandó foglalkoztatást. A HŰVÖSVÖLGYI AUGUSZT PAVIILON c ukrásxáa-étterem MEGNYÍLT Zene. Fedett helyiségek 83-as villamos, 5-ös autóbusz. Asztalrendelés 164—002. E Aszfalt-, útépítő, szigetelő és tető- I fedő vállalata Budapest, Iroda VI.,Agyag-u.75. Telep Telefoni 2-928-32 — Az Uj Budapest tudósítójától — Budapesten az 1930. évi statisztika szerint 25.868 ház volt, amiből 4730 jogi személyek (testületek, részvény- társaságok stb.) tulajdonát képezték. 21.138 ház magánszemélyek tulajdonában volt. Az utóbbiak közül 5487 ház, vagyis 26% volt zsidók tulajdonában. Budapest lakosságának 20.3%-a zs:dó. A 21.138 ház 18.326 háztulajdonos tulajdonában van. A háztulajdonosok közül 4881, vagyis 24.5% zsidó. Az egy házmi bíró háztulajdonosok közül zsidó 23.2%, a kettő-három házzal bírók közül' 34.4%, a négy-öft házzal bírók közül 37-2%, a. hat-tíz ház- azi bírók közül 40.5%, a tíz-húsz házzal bírók közül 50%. (Az egy háznál több házzal bíró háztulajdonosok ösz- szes száma kerek összegben csak 2000.) Emeletmagasság szerint: zsidó tulajdonban van a földszintes házak 17.5, egyemeletes házak 26.6, kétemee letes házak, 38.2 háromemeletes házak 47.2, négyemeletes házak 47.2, ötemeletes házak 55.2, hat- és több emeletes házak 57.5%-a. Bérjövedelem szerint: 1000 pengőnél kevesebb évi bérjövedelemmel: 11.2%, 1000—5000 pengő évi bérjövedelemmel 19.6%, 5000—10.000 pengő évi bérjövedelemmel: ,32.5%, 10.000—25.000 pengő évi bérjövedelemmel: 41.8%, 25.000 pengőnél több évi bérjövedelemmel: 49.2% a zsidó háztulajdonos. A magánkézben levő és kiadó lakással bíró házak 187.897.856 pengő évi bérjövedelmet hoztak, amiből 89.287 ezer 390 pengő jutott a zsidó háztulajdonosoknak, vagyis 45.1%. A zsidó tulajdonban levő házak száma 1920-ban 4472, vagyis 30% volt. Ez 10 év alatt 26%-ra csökkent. Egy orvos öxvegyének eliteseit pere a főváros ellen £e$eí-e átértékelni a sxerxöáéslleg megállapított sxolgálati illetményeket ? — Az Uj Budapest tudósítójától — Özv. Siraonyi Béláné dr.-né a székesfővárossal szemben néhai férje jogán orvosi tiszteletdij címén mintegy 14.400 pengőt érvényesig olyan pénz- követelést, amelynek összegét a felek még 1918. évben évi 1800 koronában határoztak meg. Az özvegy keresetében átértékelési igényét érvényesítette. A keresetet azonban a bíróságok minden fokon elutasították. A Kúria elvi jelentőségű indokolása szerint a szolgálati illetmények megállapítása szabad egyezkedés tárgya. Ebből és általában a szolgálati jogviszony természetéből következik, hogy a munkaadó bírói úton nem kényszerither tö arra, hogy az alkalmazottainak szerződésileg megállapított készpénzbeli ületményeit a pénz romlására való te- Idntéttel felemelje, vagy átértékelje, mert a szolgálati jogyiszony keretében a tényleges szolgálattal egybekötött illetmények kötelező átértékelés alá nem esnek. A bírói gyakorlat az üyen átértékelési kérelemnek csak a munkaadó vétkes késedelme esetén ad helyet és csak akkor, ha a pénzromlás a késedelem ideje alatt állott be. Nincs jelentősége annak sem, ha az alkalmazott a pénzromlás következtében értékét vesztett fizetésének felemelését ismételten szorgalmazta is, mert azzal a munkaadónak csupán szerződési ajánlatot tett, ez az ajánlat azonban a szolgálati szerződés módosítására csak a munkaadó részéröl való kifejezett el fogadás esetében vezethet. A fizetéssel elégedetlen alkalmazottnak egyedül az a joga marad fenn, hogy a szolgálati jogviszonyt felbontsa. Tényként kell megállapítani azt, hogy az özvegy férje 1923. év óta a szolgálati viszony megszűntéig, vagyis 1934. december végéig a fővárosnak arra illetékes szerve útján az illetményeinek felemelése, felértékelése, vagy újra rendezése iránt még csak kérelmet sem terjesztett elő, hanem a szolgálati viszonyt a korona romlása ellenére folytatta. Az özv, i asszony férje által saját elhatározása1 ból fel nem vett, bár rendelkezésére állott tiszteletdij átértékelt megfizetésére, tehát a főváros utólag nem kötelezhető. Felelős-e a főváros, ha egy gyerek a karját töri az iskolában Különös jogi problémák egy furcsa kártéritési perben — Az Uj Budapest tudósítójától — Igen érdekes kártéritési perben hozott a napokban ítéletet a tábla Kül- iey.tanácsa. A pert Orbán János napszámos indította kiskorú fia nevében a főváros ellen és megfelelő kártérítést követelt azért, mert a fővárosi iskola harmadik elemi osztályába járó kisfia egy iskolai birkózás következtében eltörte a karját. A kereset szerint a balesetért a kisfiú tanítónője, illetve a főváros felel.. A különös keresetet mindkét fokon elutasította a bíróság. Az érdekes indokolás szerint a napszámos keresetét arra alapította, hogy Juhász Béláné tanítónő, aki a harmadik elemi osztály felügyeletével volt megbízva, a köteles felügyeletet elmulasztotta és megsértette azzal, hogy a koruknál fogva birkózásra alkalmatlan és a gyerekekre veszélyt jelentő sport üzését engedélyezte. Ezzel okozója lett annak, hogy a kisfiú karját törte. A kereset alapja tehát a gyermekek felügyeletével megbízott tanárnőnek, mint a főváros alkalmazottjának oly hivatalos cselekménye, illetve mulasztása, amelynek következménye a kereseti előadás sze- rint a gyermekeket ért kár. Tisztviselői I GAzHÜTÓSZEKRÉNY GAZLÁNGJA I0IG SEGÍTSÉGÉRE van ÍKU\ , GAZHŰTŐSZEKRÉNY GÁZLÁNGJA 4INDIG SEGÍTSÉGÉRE VÁM óÖKcuttan tRtvkcf j&n i GAZHŰTÓSZEKRÉNVGAZLANGM MINŐIG SEGÍTSÉGÉRE VAN jiladkMjaia (jy/hih gAzhötöszekrény gázlángja IIN0IG SEGÍTSÉGÉRE VAN Jxhxj, ifan a háhujJL »a gAzhötöszekrény gAzlAngja MINDIG SEGÍTSÉGÉRE VAN HA SZOMJAS A GYEREK [j HA SOKAT VÁSÁROL EGYSZERRE ! H A VÁRATLAK VEHDEG JÖN UH A CSECSEMŐJE VÁM I j H A MELEGE VÁM HA BETEG VÁM A HÁZNÁL SEGITSEGERE VAN neík hivatalos cselekménye, vagy mulasztása által másnak vétkesen okozott kárért, az 1930. évi XVin. te. értelmében a főváros csak másodsorban, nevezetesen csak annyiban tehető felelőssé, ha mulasztásával másnak kárt okozó tisztviselője, vagy közege ellen a károsult kárigényét már előbb érvényesítette, de attól bírói marasztalás ellenére kielégítést szerezni nem tudott. A perben azonban nincsen adat arra, hogy a tanitóné által a gyermekek között engedélyezett birkózás módja elfajult volna. Ellenkezőleg, az állapítható meg, hogy a birkózás közben a kisfiút olymódon érte baleset, hogy amikor a gyereket ellenfele legyőzte é3 a földről fel akart állani, a gyepen megcsúszott és visszaesett oly szerencsétlenül, hogy karja eltörött. A bizonyítás anyagából arra lehet következtetni, hogy a gyermekek közt lefolyt birkózás alatt a legkisebb durvaság vagy erőszakoskodás sem történt. Hogy a tanítónő az egykorú és körülbelül egyenlő erejű gyermekek között a birkózást engedélyezte: ebből felügyelet elmulasztására, vagy megsértésére következtetést vonni nem enged. A tábla mellőzte annak vizsgálatát, hogy az elemi iskolában a birkózás mint sport egyáltalában engedélyezve van-e, mert a baleset körülményei mellett ennek jelentősége nincs. Ugyanis a gyermek balesete nem a szorosan vett birkózás, hanem annak folytán jött létre mert társa a birkózás befejezése után a gyermekre esett. Ez pedig bármilyen sport vagy játék közben egyaránt bekövetkezhetett volna.
