Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)
1938-07-02 / 25-26. szám
/' XVI- évfolyam 25—26- szám Budapest, 1938. julius 2. Előfizetési Arak : £gé»z évre.................................................. 30 pengő í*l évre.......................................................... 13 pengő Egye* izém Ara 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: DOBY ANDOR Or Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kaes Ivor-utca O. Telefon: 1^828^23. Posfatakarékp. c&ckRszúmla 30.013. Asz uf Nagy^Budlapest Irtai Bessenyei Zenó PAUcftátiMlpi tnídzfy Az Egyház tanítása szerin a két apostol tiszteletére tartják június 19.-én Péter és Pál ünnepét, mert a hagyomány szerint egy és ugyanazon a napon szenvedtek vértanú hálált. Péter és Pál napja magyar szokás szerint azonban, egyéb vonatkozásban is ünnepnap, ekkor kezdődik az aratás, a termés betakarításának örvendetes megkezdése. A budapesti városházán is a termés ünnepe Péter és Pál napja. Ezekben a napokban, kezdődik a város nyári szünete, elpihennek az alkotó energiák, hogy ősszel friss erővel ébredjenek uj életre. Péter és Pál napja határkő a várospolitikai életben. A törvényhatóság nyári szünete előtt bevéyződik parlamentáris formák szerint a nagyobb jelentőségű ügyek megtárgyalása; Péter és Pálkor nyugvópont kerül a városházi munka mögé. Péter és Pálkor épen ezért érdemes visszatekintenünk: mit vetett és mit aratott az önkormányzat munkássága az elmúlt esztendei Péter és Pál óta, mennyivel öregbedtek a közkincsek, hogyan sáfárkodott egyik Péter és Páltól a másik Péter és Pálig a város vezetősége? Az ezévi péterpálnapi mérleg a békés és csendes városépítő munka jegyében állítható fel. Hatott, alkotott és gyarapítóit ezen egy esztendő alatt az önkormányzat, és a főváros fényre derült! Egy teljes esztendeig tartó Treuga Dei uralkodott a főváros fölött, a béke fehér galambja volt az uralkodó planéta Budapest horizontján. Dicséret érte mindenkinek, akiket illett! Hogy az elmúlt esztendőben, a főváros most lezárult szezonjában„ nélkülöztük a politikai viharokat, a személyes torzsalkodásokat, az éles összetűzéseket: annak egyetlen jó oka van. Még pedig a város vezetőinek és a főváros kormányzásában résztvevő politikai pártoknak érett bölcsessége. A belátás, hogy a főváros nem eszköze a napi politikának és akkor vagyunk a legboldogabbak, akkor tudjuk a legtöbbet alkotni Budapestért, ha az önkormányzat fórumát: a törvényhatósági bizottságot elkerülik a napi politika viharos hullámai. Nincs szükségünk városházi vonatkozásban politikumra, egyetértés kell nekünk, harmónia, ahol a zenekar minden tagja a főváros érdekében igyekszik, egymást túl nem szárnyalva, helyét elfoglalni. Az ezesztendei péterpálnapi mérleg tehát igen-igen kedvező, nemcsak a múltat, hanem a jövőt illetően is. Egy jobb jövendő biztos záloga ez az elmúlt esztendő, a biztonság reménye, arra vonatkozóan, hogy talán sokak számára szürkén és színtelenül, de mégis az uj Budapestért, a szebb jövendőért fog a jövőben is harmonikusani együtt dolgozni önkormányzat és városvezetőség! Hol végződik a város? Ott, ahol a közigazgatási hatalom? Ott, ahol a térképek mutatják, vagy ott, ahonnan a város képe még- teljes pompájában bontakozik ki előttünk? Egyik helyen sem. A közigazgatási szabályok csak a város igazgatási tevékenységének szabnak határt, a térképek földrajzilag határolják meg a város területét és a városkép kibontakozása csak az utast figyelmezteti a város közelségére, de a város mindezeken túl is érezteti gazdasági, kulturális és szociális hatását. Ennek a kisebb-nagyobb távolságra kiterjedő hatásnak egyik eredménye az, hogy a nagyvárosok közelében új, lakott helyek keletkeznek, vagy a már meglévő ilyen helyek népességben, területben és jelentőségben, a közeli nagyváros hatása alatt lényegesen megnövekszenek. E helységeknek, az elővárosoknak és községeknek, a problémái minden országban nagy gondot okoztak úgy a jogalkotó tényezőknek, mint azoknak, akik ezen helyek közigazgatásával foglalkoznak. Az elővárosoknak és községeknek a lakói agyanis állandó társadalmi, kulturális és gazdasági kapcsolatot tartanak fenn a nagyváros lakosságával. Ennekfolytán igen sok közös, azonos érdek keletkezik a nagyváros és a környező helységek, valamint azok lakossága között. Elegendő, ha a város és környéke lakosságának különböző életviszonyait, az egyes köziiíeiek különböző háztartási helyzetét, fejlettebb városképet és a nagyváros már megszerzett hatalmi pozícióját tekintjük, annak a megállapításához, hogy a nagyváros és környéke között az érdekközösségek mellett jelentős érdekellentétek is mutatkoznak. A közös célok együttes erővel való megvalósítása, az ellentétek (kiküszöbölése azok a föladatok, amelyek a város környékének rendezésével kapcsolatban a hivatott tényezőkre hárulnak. Ezeket a feladatokat különböző szervezet keretében lehet megoldani. Ka a nagyváros és környéke egyesítése folytán egy várossá válik, ha a város és környékét közigazgatási egységbe foglaljuk össze, a nagyváros és környéke között legközvetlenebb kapcsolat keletkezik és az életviszonyok egységes elbírálása leginkább ebben az esetben van biztosítva. Az egyes közületeknek magasabb szervezetbe, pl. törvényhatóságba való összefoglalása, városi és községi önállóságuk megtartása mellett szintén igen alkalmasnak mutatkozó megoldási mód. Ebben az esetben, ha bár területi egyesítés nem jön létre, a város és környéke között szoros és majdnem az egész igazgatásra kiterjedő kapcsolat keletkezik. Harmadik megoldási mód az, amelyik a nagyváros és környékét valamely különleges szervezetbe egyesíti, ez esetben a kapcsolat csak bizonyos ügyekre nézve teremtődik meg és ugyanezekre az ügyekre nézve adódik az egységes elbírálás lehetősége. E a kapcsolat vagy állandó, vagy időleges. Mindhárom megoldási módnak vannak azonban hátrányai is. Az egy város kötelékébe való egyesítés azonos közháztartási, kulturális és szociális fejlettséget kíván. Egy törvényhatóságba való összehozása a környékbeli közületeknek igen drága szervezet felépítésével jár együtt, míg a célszövetségre való egyesítés nem öleli fel a környék összes problémáját. Tekintettel arra, hogy Budapest székesfőváros és környéke között lényeges városháztartási, szociális és kulturális különbség áll fönn és hogy a környékbeli községek meglehetősen szűkös anyagi viszonyok között élnek, a magyar jogalkotás Budapest székesfőváros környékének rendezésére azt a módot választotta, amely a nagyváros és környékét egy célszövetségbe egyesíti, amidőn városrendezés és építésügy szempontjából az 1937: VI. törvénycikk a főváros és környékét kapcsolatba hozta akként, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsának hatáskörét Budapest környékére is kiterjesztette. Ez a törvény folyó évi február hó 1-ével lépett hatályba. A törvény hatálybaléptével 1870. év óta működő Fővárosi Közmunkák Tanácsa vette kezébe a környék legégetőbb problémáinak a megoldását. A törvényhozás valószínűleg a fővárosban kifejtett eddigi munkája alapján látta a Tanácsot alkalmasnak arra, hogy a környék nagy körültekintést és szakértelmet igénylő ügyeit reábízza. A Tanács ugyanis a főváros fej* lődésével szorosan összefüggő és igen jelentős tevékenységet fejtett ki közel 70 év óta. Hogy csak egynéhány tevékenységről szóljak a Tanácsnak, megemlítem a Vilmos császár, Károly, Múzeum és Vámház körutak kiképzését, az Andrássy út tervezését, a nagykörút létesítését, a földalatti vasút előmozdítását, a Hungária körút kisajátítását, a Halászbástya létesítését, a Baross- utcai klinikai telep kisajátítását és Budapest új, a közelmúltban készült hídjának a Horthy Miklós híd hídfeljárójának építését, a folyamatban lévő Madách sugárút építését, az Andrássy út meghosszabbítását és a Dunakorzó programmba vett rendezését, valamint egy 10 millió pengő költséggel tervezett óbudai Du- nahíd feljárójának az építését. Budapest büszkesége a Szent Margitsziget, mely szintén a Tanács tulajdonát képezi. Mint említettem, az 1937: VI. törvénycikk hatálybalépte óta, a Tanács hatásköre Budapest környékére, azaz hat megyei városra és tizennyolc községre is kiterjed. Ez azt jelenti, hogy a Tanáes hatósága alá Budapest székesfőváros egymillió lakosán kívül a környék további ötszázezer lakosa és Budapest 33.755 katasztrális hold területén kívül a környék további 59.933 katasztrális hold területe tartozik. A törvény értelmében ezen a területen a következő tevékenységek képezik a Tanács feladatát. A városias kialakításra szánt terület meghatározása. Általános és részletes terv megállapítása. Telekfelosztások tárgyában másodfokon való eljárás. Telekhatárrendezés tárgyában másodfokon való eljárás. Telekátalakítási eljárás másodfokon. Élőkért igénybevétele útterület céljára elsőfokon. Építésügyekben engedélyezési eljárás másodfokon. Építésügyi Szabályzat megalkotása és építésrendőri ügyekben való eljárás másodfokon. Minthogy pedig mindezeket a teendőket Budapest székesfővárosra nézve is a Tanács végzi, biztosítva van az összhang, amely a város- rendezés és építésügy szempontjából Budapest és környéke között annyira kívánatos. Ha tekintetbe vesszük, hogy az építésügy, valamint a telekfelosztási ügyek feletti felügyelet és ügyintézés kapcsán módja nyílik a Fővárosi Közmunkák Tanácsának a környékbeli helységek kialakulásába, fejlődésébe már most beleszólni, később pedig a rendezési tervek elké-
