Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám)
1938-01-08 / 1. szám
M W XVI. óvfolyavr 1. szám n,«, \ i 4 r 'V _ A 1963 h-1 ¥ y Budapest, 1938. január 8. UJ BUDAPEST vArospoutikaj C10Ilzcie»l Arak: Egész évre.................................. 30 pengét ?él évre ....................................... 13 pengét Eg yet tzam Ara ftO fillér FELELŐS SZERKESZTŐ : DOISY ANDOR DR Szerke.ziOtég et kladohlvaial; Budapest, IV., Kan» Ivor-ulcn O. Telelőn: P62S^23. Potfafakarékp. csekkszámla 30.013. |(j tudunk-e bontakozni a deficitmenies háztartás nyugodt mezejére P A belügyminiszter leirata a főváros t938-as költségvetésének összeállítása tárgyában a városházán és a város- politikai élet minden frontján, ha nem i5 örömet, de megnyugvást keltett. Végre egy belügyminiszter, aki nem a hódítók hangján beszél a fővárossal, végre egy leirat, amely azt mondja Budap est-gyarmatnak, hogy saját maga határozza meg azokat a medicinákat, amelyek révén gyógyulását reméli! Széli József új érát kezdeményezett a belügyminisztériumban, megszüntette a főváros kiskorúságát, visszaadta a fővárosnak önrendelkezési jogát, amelyet eddig szisztematikusan elkoboztak. A megbékélés ünnepi asztalán azonban igen sovány vacsorát tálalt a székesfőváros közönsége számára őnagy- méltósága, aki közismert igazságosságát és vitathatatlan tárgyilagosságát a bírói székből hozta magával mai magas pozíciójába. Mindenesetre vérszegény áldozat az a három és fél millió pen iő, amellyel a kegyelmes úr a főváros ezévi költségvetési hiányát kisebbíteni hajlandó. Teljesen egyoldalú és önkényes a főváros rendőrségi hozzájárulási hátralékának tizenöt millió pengőben való megszabása is. Hozzájárult-e az állam- rendőrség fenntartásához valaha is a közgyűlés határozatával a főváros? Nem! Semmi módon nem lehetséges tehát ismét egyoldalú hatalmi parancscsal ráoktrojálni a fővárosra ezeknek a hátralékoknak a fizetését akkor, amikor a hozzájárulás ténye és számszerűsége ellen az önkormányzat minden fóruma állandóan és erélyesen tiltakozott. De még ha — megengedve, de cl nem ismerve — fenn is áll ez a tizenöt milliós rendőrségi hozzájárulás, mi van azokkal a hátralékokkal, amelyeket esztendőkön keresztül kimutatott « pénzügyi ügyosztály a főváros javára az államkincstár részéről? Ebben a vonatkozásban tiszta vizet kell önteni a pohárba, annál is inkább, mert ellentmondó nyilatkozatok vannak a tekintetben, hogy a kormányzat egyáltalában tartozik-e a fővárosnak. Tiszta vizet kérünk önteni a pohárba! Nem lehet egyszerűen elővenni a spongyát és letörölni az államkincstár tartozásait, viszont fenntartani az ál- tamrendőrségi hozzájárulás elmaradt annuitásait. Ez nem politikai kérdés, ez számszerűség kérdése! Nem lehet jótékony nagybácsit játszani, amikor « nagybácsi tartásdíját a tékozlónak kikiáltott unokaöccs fedezi. Csak az összes homályos problémák kitisztazá- *a hozhatja meg végre a kormányzat 4$ a főváros közötti jóviszony teljes helyreállítását. Petrovácz Gyula nyilatkozata a főváros költségvetését átdolgozni rendelő belügyminiszteri intézkedésről — Az Uj Budapest tudósítójától — A várospolitikai élet karácsonyi csendjében a meglepetés erejével hatott Széli belügyminiszter leirata a főváros 1938-ik évi költségvetésének deficitjéről. A miniszteri leirat szükségesnek tartja, hogy a főváros közönsége ezévi költségvetését újból átdolgozza. A pénzügyminiszterrel egyetértőén azt a nézetét fejezi ki a belügyminiszter, hogy a pénzügyi egyensúly megteremtésére szigorúan takarékos és előrelátó gazdálkodás mellett é~' ' kormány részéről elvállalt áldozatok révén megvan a lehetőség, különös | tekintettel a közüzemek erőteljes fejlődésében jelentkező erőtartalékoknak felhasználási lehetőségére. Ily körülmények között a főváros törvényhatósági bizottsága rövid időn belül újból foglalkozni fog az ezévi költségvetéssel. Előzőleg a pénzügyi bizottság kebelében alakított tizenkettes takarékossági bizottság teszi meg a polgármester által készítendő előterjesztésre javaslatait, ezután a pénzügyi bizottság, majd a közgyűlés elé kerül az átdolgozott költségvetés és a belügyminiszteri leirat. A takarékossági bizottságnak a Keresztény Községi Párt részéről Csilléry András dr., Lázár Ferenc dr., Müller Antal és Petrovácz Gyula a tagjai. A belügyminiszteri leirat folyományaképen előállott várospolitikai helyzetről költségvetési tapasztalatai alapján a szükségletek kielégítésének sorrendjét és mérvét maga állapítsa meg és az autonómia hivatott a pénzügyi gazdálkodás programját és kereteit is megszabni. Petrovácz Gyula a Keresztény Községi Párt vezető tagja a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — A költségvetés jóváhagyása tekintetében a belügyminiszter egy eddig szokatlan, de minden alkotmányos érzésű ember által elismeréssel és örömmel fogadott rendelkezést adott ki, amikor nem a belügyminisz • téri kék ceruzával állította helyre a költségvetési egyensúlyt, hanem ezt a munkát az önkormányzatra bízta, azzal a helyes indokolással, hogy a főváros törvényhatósági bizottsága van csak abban a helyzetben, hogy Ez a korrekt és helyes felfogás mindenesetre módot ad az autonómia által kiküldött tizenkettes takarékossági bizottságnak arra, hogy minden erejét megfeszítse és ha ez egyáltalában lehetséges: a főváros háztartási egyensúlyát áldozatok árán is biztosítsa! — De amilyen elismerésre méltó a beügyminiszter intézkedésének ez a része — folytatta nyilatkozatát Petrovácz Gyula — annyira lehangoló az a körülmény, hogy az állam a háztartási egyensúly helyreállítására a forgalmi adókból a főváros eddigi részesedésén felül csupán három és félmillió pengő részesedéskiegészítést engedélyez, ami semmiféle arányban nincsen a fővárostól elvont adó-jövedelmekhez viszonyítva. Ugyanolyan fájdalmas az a rendelkezés is, hogy az államrendőrségi hozzájárulást. csupán egy millió pengőre szállítja le a főváros részére, viszont a múltban be nem fizetett rendőrségi hozzájárulást nem engedi el, hanem azt tizenöt millió pengőben állapítva meg, ennek törlesztését harminc évi ötszázezer pengős részletekben kívánja megkapni. Effektive tehát a belügyminiszter által 17—18 millió pengőben megállapított fedezetlen háztartási hiányból mindössze négy millió pengőt vállal az állam magára, a többi 13—15 millió pengő fedezetét a főváros bevételeinek fokozásából és kiadásainak redukálásából várja el. — Attól tartok, hogy így a takarékossági bizottság sem fog teljesen deficitmentes új köiségveíést produkálni tndni, ennek következtében a törvényhatósági bizottság nem lesz abban a helyzetben, hogy a beAigyi leirat várakozásának e tekintetben megfeleljen. — A takarékossági bizottság számára három út áll rendelkezésre a költségvetési egyensúly helyreálítását illetően. Az első az 1937. évi bevételeknek most már pontos ismeretével a költségvetés bevételi rovatának helyesbítése, mert hiszen a költségvetés összeállításakor a bevételek alakulása még nem volt ismeretes, viszont most már a bevételek kedvezőbb alakulása kimutatható és jogos támpontot adhat a bevételi rovatnak reális alapon való emelésére. A második út a kiadási rovaton azoknak a tételeknek a költség- vetésből való kiemelése, amelyek hosz- szabb időre szóló beruházást tartalmaznak, amelyeket nem is helyes tehát egy költségvetési év terhére írni. Ezeket a fennálló kölcsönök terhére kell átkönyvelni és így a kiadási rovatot tehermentesíteni. — A harmadik út az üzemeknek a háztartási költségekhez való hozzájárulásának a nagyobb kimunkálása: mert feltétlenül szükséges, hogy a terhek viselésében az üzemekben fekvő nagy közvagyon intnzxvebben vegyen részt. Arra gondolni sem szabad, hogy a. költségvetést csontvázzá faragjuk le, ,mert bebizonyosodott, hogy az ipar és kereskedelem elsorvasztása a bevételi oldalon okoz csaknem ugyanakkora kiesést, mint amekkora megtakarítást a kiadási olda- 1 Ion a közmunkák redukálása okoz. — Miután azonban világos — fejezte be általános érdeklődésre szá- mottartó nyiatkozatát Petrovácz Gyula — hogy sem a drágaságnak a költségvetésre gyakorolt hatását eliminálni nem lehet, sem a kölcsönök kamatainak és törlesztésének mértékét leszállítani nem lehet: kétséges, hogy a tervezett három út közül ki tudunk-e bontakozni a deficitmentes háztartás nyugodt mezőjére. Ha pedig nem, akkor újabb tárgyalásra lesz szükség és a belügyi kormánynak eddigi konciliáns hajlandóságát kell addig a mértékig fokozni, ameddig már takarékossági rendszabályokkal elmenni nem leheti H P» H 4 M O (A d H» V t H* $ : o ’ja
