Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-09 / 1. szám

1937 jauuár J. UJLíBUBAPJEST 7 Három tanácsnokot választanak februárban — Az Uj Budapest tudósítójától — A városházán elterjedt hírek szerint a közeljövőben két kerületi tanácsnok nyugdíjba menetele várható. Február elején tehát ebben az esetben nem egy, hanem három tanácsnokot választanak a fővárosi törvényhatósági bizottságba. Értesülésünk szerint a három állásra Horony-Pálfi Aurél dr., Beliczay Imre dr. és Boros Pál dr. megválasztása van előtérben. A Schuler Dezső dr. alpolgármester­ré történt választása kapcsán megüre­sedett szociálpolitikai ügyosztály veze­tői állás betöltésére Bürtl Tivadar vagy Boros Pál dr. számíthatnak. Burtlt az ügyosztályban eltöltött sok évtizedes munkássága predesztinálja arra, hogy az ügvosztály élére kerüljön. CCCI fiC“ szellőző- «jEOCLUC berendezések SCHUBAUER FERENC magánmérnök Budapest, 11!., Föld-u. 51. TELEFON: 1—622—06. ________ Ép llletiiveges Glats András tábla» és tükörüveg nagy raktára. Budapest, VIII. Baross ucea 66-63, az udvarban jobbr. . 72 éves cég — Telefon; 1-324 87._________________ Fo tócikkek Szakáll Géza szaküzletében BUDAPEST, V., DOROTTYA-UTCA 11. Amatőríelvéíelek kidolgozása LEICA GÉPEK, KELLÉKEK, KIDOLGOZÁSOK SPPCIÁLIS SZAKÜZLFTE Móczár Gábor egészségügyi berendezéseket tervező és kivitelező vállalata Budapest, II., f’asdGlna Eta 4. szám. Telefon: 1—435—47 és 1—347—80. TŰSKÉK C* A legújabb éber láda Városházi közéletünk dallamos han­gú pacsirtája: Éber Antal, mióta nem tagja a székesjöváros törvényhatósági bizottságának, áldásdús működéséi vá­rospolitikusi minőségében a napilapok hasábjain fejti ki. Itt is, ott is napvilá­got látnak különböző ünnepélyes és kevésbé ünnepélyes alkalmakkor a nem szokatlan éberiádák, amelyek ki­vétel nélkül arról regélnek, hogy el­vész Budapest, ha nem követi a kitűnő bankvezér tanácsait, a takarékosságot, sot a még nagyobb takarékosságot il­letően. A legújabb lemez, amelyet Éber An­tal az egyik napilap karácsonyi számá­ban tett fel az ócska gramofonra, hogy mint annyiszor, ezúttal is ismételje ön­magát: a főváros beruházásaival fog­lalkozik. Azt állapítja meg ezen cikké­ben Éber Antal, hogy „Aki nálunk népszerűséget hajhászik, az ezt akként érheti el legkönnyebben, ha közpénzek­ből csillogó beruházásokat ígér vagy létesít. Aki újabb és újabb hidakat épít a Dunán, aki lehordatja a Citadel­lát és felborítja a pesti korzót, aki kór­házakat épít, melyeknek betegágyai üresen maradnak, a fenntartási költség hiányában, aki sport palotái, stadiont és közfürdőket rendez be. szóval aki szabad kézzel költekezik, az egyre fo­kozódó nehézséggel kisajtolt adófillé­rekből, az szert tehet népszerűségre. De az, aki minden, — egyébként, bár­mennyire helyes és indokolt — újabb kiadást mellőzendőnek tart és közéleti túlméretezett apparátusunk egyszerűsí­tését és összevonását hirdeti annak ér­dekében. hogy az elviselhetetlen köz­terhek lassacskán lefaraghatók legye­nek: az nem a népszerűséget haj násszá, hanem annak a vádnak teszi ki magát, hogy érzéketlen a kultúrális és szociá­lis követelmények iránt és egyedül csak a rideg fiskalitás elvei által vezérelteti magát.1" Éber Antal sem mint kereskedelmi és iparkamarai elnök, sem mint bank­vezér, sem mint udvari tanácsos nem mondja meg, hogy kiről van szó, kit vádol ő ezzel a túlköltekezéssel. Nem is tekintenök ezt a cikkecskét egyébnek, mint kesergésnek a saját népszerűsége romjai felett. ha abban nem lenne olyan burkolt vád is, amelyet egyetlen várospolitikus sem hagyhat válasz nél­kül. Nincs értelme Éber Antallal teoreti­kus vitákba bocsátkozni, hiszen azt a világszerte folyó vitát, hogy a háború utáni leromlott magán és közgazdasá­gok helyreállítására melyik a helye­sebb út: a Szendy Kár oly é, vagy az Éber Antalé, amúgy sem lehet egy új­ságcikk keretében eldönteni. Az Éber- féle cikk kapcián mi csupán egyetlen momentumon csodálkozunk. Még pe­dig azon, hogy a Kereskedelmi és Ipar­kamarában tömörült, közmunkákat, fejlődési, kereskedelmei és iparosodást követelő kereskedők és iparosok azono­sítják e magukat elnökük azon felfogá­sával, amely a teremtő munka és az al­kotó építkezés helyett állandóan a ni- csevó-l hirdeti? GAlDAMtíltier Uj raktáriján, uj tjütöfjáx, uj nagycsarnok Nagyszabású terveR Budapest RözélelmezéséneR fejlesztésére — Az Uj Budapest tudósítójától — Ma, amikor az elsőrendű szükségletek kielégítése mind nagyobb nehézséget és ezáltal fokozott jelentőséget nyer né­pességünk számára, közélelmezési poli­tikával foglalkozni és egy milliós város ellátását irányítani nem a leghálásabb feladat. Budapest közélelmezé3énelc irá­nyítása ma a főváros egyik legfiatalabb és legtehetségesebb tanácsnokának : Rosta János dr.-nak van a kezében, aki nagy energiával és hozzáértéssel intézi a miliós város élelmezési közigaz­gatását. 1937 közélelmezési feladatairól Rosta János dr. tanácsnok a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Igen régi nyílt kérdése a közélel­mezési politikának az áru egyenetlen felhozatalából és a kereslet ötletszerű­ségéből eredő sokszor szeszélyesen ala­kuló árhullámzások megaka­dályozása. Ez csak úgy vihető ke­resztül, ha a túlságos árufelhozatal idején a fölöslegeket olcsón tudjuk tá­rolni és áruhiány esetén azokat a fel­hozatalban észlelhető kiesések pótlása- képen piacra hozni. —. A rövidebb ideig tartó raktározás céljait lesz hivatva szolgálni az élelrni- szemagyvásártelepen jelenleg hatszáz­ezer pengő költséggel épülő négy ú j raktárház. Ezeknek kb. nyolcezer köbméter hasznos befogadó képessége az eddigi tárolási lehetőségekkel együtt, lehetővé teszik a főváros egy heti el­látásának megfelelő élemiszerkészlet tárolását. —• Tervbevettük a jövő évben az élel- miszemagyvásártelepen egy modern, nagy befogadóképességű hütöház felépítését, ha lehet, a székesfőváros költségén, de valószínűbb, hogy a ma­gánvállalkozás útján. Ennek felépülte után az élelmiszerkészletek hosszabb ideig való tárolása lesz lehetséges, és így Budapest az eddiginél nagyobb mértékben fog bekapcsolódhatni a tojás és a gyümölcs kivitelébe. A hűtőházi tárolás drágább voltánál fogva ugyanis az főképen csak az elsőrangú minőségű áruknál fizetödik ki, amelyeknek elhe^ lyezési lehetősége a külföldi piacokon időről-időre adva van. — A már említett új létesítmények­nél nem kisebb jelentőségű munka van folyamatban a sertés vágóhídon is. Itt az úgynevezett lcisvágócsar- n o k kibővítése és modem gyorsazúró helyekkel való ellátása rövidesen azzal az eredménnyel fog járni, hogy a sertés­vágóhíd napi teljesítőképessége ötezer darabra lesz emelhető. Erre azért van szükség, mert a budapesti piacra kerülő évi háromnegyedmülió sertésből több mint háromszázezer darab, tehát a fel­hozatalnak majdnem fele feldolgozva és félgyártmányként, kivitel útján értéke­sül. — Óriási jelentősége van ennek a munkának a Budapestre koncentráló­dott húsfeldolgozó ipar és az exportke­reskedelem szempontjából! A nagyobb export-kontingensek kihasználása érde­kében nagyon fontos ugyanis, hogy az engedélyezett mennyiségek lehetőleg' rövid időn belül és a külföld által tá­masztott minőségi követelményeknek megfelelően legyenek feldolgozhatok. — Ha a fejlődés eddigi vonala ezen a téren töretlen marad, úgy rövidesen számolni kell azzal, hogy a sertésvágó­híd teljesítőképességét napi tízezer darabig kell majd fokoznunk. Erre a% eshetőségre természetszerűleg már moát fel vagyunk készülve. — Ez az elörevaló felkészülés jellemzi általában a jó közélelmezési politikát. Egy fejlődő világváros és kereskedelmi gócpont életében ugyan­is megállás nincs és a közszükségleteket ellátó intézmények sohasem tudnak hosszabb időre egyensúlyba helyezkedni. Legszemléltetőbb példája ennek az élel- miszemagyvásártelep rövid története, amelyet a közvélemény már annak léte­sítésekor halálra ítélt, ma pedig azt látjuk, hogy annak forgalma rövid három óv alatt megkétszerező­dött és több mint háromszorosát teszi ki annak a mennyiségnek, ami a régi dunaparti főpiacon vásárra került. Ma már ott tartunk, hogy belátható időn belül egy új nagycsarnok építésének terveiről kell rövi­desen a főváros közönségét tájékoztat­nunk. Villamos világítási-, erőátviteli-, csengőjelző-, táv­beszélő- és rádióberendezések. Elektromos háztartási tűzhelyek, ' THEHMOLÜX kft. Budapest, Vili,, Práter-rtca 6. Telefon : 1-383-38. A régi tipusu pianino eifeu e a zongorázót! MIISICA zongoragyár szenzációs uj tipusu K-IS PIANINO JA miiUonzE 98m. manat! A modern lakás hangszere J 7 oktáv, teljes hangerősség. Gyári uj hangszer ára P 875­ab Budapest Rendkívüli fizetési könnyítések! Tekintse meg kirakatunkat! Eladási termek : Budapest, VII.* Erzsébet körút 43. (Royal Apollónál) Telefon : 14 50-63,

Next

/
Oldalképek
Tartalom