Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1937-10-23 / 42-43. szám

uiMtmmsr 1937. oklóbír 23. m&oimmmmi* Az év végéig megüresedő állásokra is kiirják a pályázatot Nincs szó két kerületi tanácsnok idő előtt való nyugdíjba vonulásáról ~ Az általános kinevezések előtt soronkivül betölti a polgármester az üresedésben levő főügyész^helyeltesi állást — Az Uj Budapest tudósítójától — Jelentette az Uj Budapest, hogy a státusrendezés pnásodik etappe-jának végrehajtása során beftöltendő új állá­sok pályázati kiírására csak a költség- vetés letárgyalása után kerül sor, mert a polgármesternek az az álláspontja, hogy az ilyen alkalomkor mellőzhetetlen kortéziával nem kívánja a költségvetési vita nyugodt folyamatosságát zavarni. Az elnöki ügyosztályban dorogi Far. kas Ákos dr. tanácsnok intézkedésére Tomcsányi Tamás dr. tanácsjegyző már általánosságban el is készült a pá­lyázati kiírásra kerülő állások össze­sítésével. Mintegy négyszáz állásról van szó, ezeknek az állásoknak nemcsak a kiírására, hanem betöltésére is még ebben az esztendőben okvetlenül sor kerül. Pontos összeállítást arról, hogy mi­lyen állások kerülnek kiírásra, ma még természetszerűleg közölni nem lehet. Főképen azért nem, mert nemcsak a státusrendezés végrehajtása folytán első alkalommal kiírásra kerülő új állások­ról van szó, hanem azokról az állá­sokról is, amelyek az év közben meg­üresedtek, elhalálozás, vagy nyugdí­jazás folytán. Sőt a polgármesternek az a szándéka, hogy a már megüresedett állásokon felül pályázatra írja ki azo­kat az állásokat is, amelyek bezárólag, az esztendő végéig meg fognak üre­sedni. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy azoknak a városházán elterjedt híreknek, amelyek szerint még a folyó esztendőben két kerületi tanácsnok nyugdíjazására kerülne sor, jelenleg alapja nincs. A polgármester azonban a F e i g 1 e r Károly dr. tiszti fő­ügyésszé történt megválasztásával meg­üresedett főügyész-helyettesi állást — amelyre október 27-i terminussal van pályázat hirdetve — még az általános ki­nevezés előtt betölti, mert az ügyészségi adminisztráció túlhalmozojttsága nem nélkülözheti az erőskezű második fő­ügyész-helyettest. Elégi volt a közmunka- f)itbizzomány okból 1 Müller Jlnial ellceseredeil nyilatkozata. a Közszállitási Szabályztairól, amelyben mindig és mindenre meg leivel ialálni az igazoló paragrafust — Az Uj Budapest tudósítójától — A főváros pénzügyi bizottságában fáradtan és vontatottan folyó költség- vetési vita ebben az esztendőben szinte tüntetőén mellőzi a kisiparos-érdekeket. Vicinális-értékű javaslatok kerültek felszínre a költségvetési vitában, amely általánosságban nélkülözte a n.agy, át­fogó szempontokat, ezek között a kis- és középiparosság helyzetét az ország legnagyobb munkaadójával: a fővá­rossal szemben is. Müller Antal a ke­resztény iparosság hivatott vezére volt az egyetlen, aki mint minden alkalom­mal, ezidén is éles kritika tárgyává tette a pénzügyi bizottság általános költségvetési vitájában a kis- és közép­iparosságot ért mellőzéseket. A kisipa­rosság és a főváros viszonyáról Müller /.Inial országgyűlési képviselő a következő nyilakozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — A legnagyobb mértékben osztom Petrovácz Gyula barátomnak az Uj Budapest legutóbbi számában megje­lent nyilatkozatát Szendy Károly pol­gármester költségvetési expozéjáról. Ez az expozé jellemzi Szendy határo­zottságát és igazságosságát felfelé is — és mi tudjuk, hogy Szendy alkotó vágya, tettre való készsége és tudása alkalmas volna, arra, hogy a fővárosnak sok olyan alkotást adjon, amelyek mindviyá • junk érdekében állók volnának Nem a polgámester hibája, hogy nagy­vonalú pénzügyi politikát a főváros ma nem tud csinálni, ezért óvatos és reális intézkedéseket kell foganatosíta­nunk. — Sajnálattal állapítom meg, hogy az iparosság és a munkásság helyzeté­ről, nemkülönben az iparosság vi­szonylatáról a fővárossal szemben a közmunkákat és közszállításokat ille­tően aránylag kevés szó hangzott el a költségvetési vitában. Itt van egy igen fontos téma, a drágaság kérdése. Akár­honnan is keresünk rá fedezetet, a főváros összes üzemeiben és mun­kahelyein fel kel! emelni a béreket, a mai drágaságnak megfelelően. Meg kell valósítani a munkás-státust, továbbá azt, hogy minden családos munkás tizennyolc éven aluli gyerme­kei után családi segélyben részesüljön. Általánosságban az, a véleményem, hogy a közüzemi munkásságot illetően még rengeteg a tennivaló. Ezekre a szükséges és halaszthatatlan teendőkre a közgyűlés költségvetési vitájában részletesen rá fogok mutatni. — Amikor a költségelőirányzat sze­rint beruházásokra a költségvetés alapján és kölcsönből 52.7 millió pengőt fordít a főváros, ennek a nagyon nagy összegnek a kiadását úgy kell eszközölni, hogy mennél több kerüljön vissza az adófizetők­höz. Szakítani kell a fővárosnál végre a nagyvállalati rendszerrel és nem sza­bad tűrni a közmunka-hitbizományok megmaradását! Főleg az üzemeknél vannak egyes cégek, amelyek évtizedek óta ott állandóan megkapják a rende­léseket, szóval lehetetlenség, hogy ezekhez a nagy­üzemekhez más vállalkozó is be­jusson. Mondanom sem kell, hogy ezek az üzemi odaítélések is úgy csűrik és csavarják a közszállítási paragrafuso­kat, ahogy az nekik jól esik — de mindig úgy, hogy a hitbizományokat ne érje sérelem. — Közmunka-politikánkban végre meg kell valósulnia a szociális felfo­gásnak! Hiába prédikálom tíz esz­tendeje, hogy a kisebb értékű munkáknál és meg­rendeléseknél nem kell feszólitani a nagy cégeket. A legteljesebb elkeseredés hangján kö­vetelem újból és újból, hogy a tataro­zásokat és javításokat kimondottan kis­iparosokkal végeztessék az építési ügy­osztályok, a kisebb megrendeléseket pedig eszközöljék a kiskereskedőknél. — Újból és újból — ki tudja há­nyadszor? -— kénem a Közszállítási Szabályzatnak minden ügyosztály és üzem által való egységes végrehajtása céljából ankét egy behívásált. A Közszállitási Szabályzat ma az a csodálatos ruha, ami mindenki számára jó. Illetőleg attól függ, hogy jó-e, hogy hogyan akarják rá­húzni a szóban forgó esetre. Ez az a tehén, amelyik ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes. A Közszállítási Szabályzat az a csodála­tos törvény, amelyben minden bölcs tanácsnoki vagy üzemi elhatározásra fellelhető a megfelelő paragrafus. Ha a tanácsnok úr akarja, akkor irreális a legolcsóbb ajánlat, tehát csak a ne­gyediket kell figyelembe venni, ha a gusztus úgy szól, hogy a legolcsóbb­nak adják oda, akkor természetszerűen hivatkoznak, minden irreálitás mellő­zésével, még abban az esetben is, ha a szóbanforgó ajánlat az ügyosztályi előirányzatnál lényegesen alacsonyabb a Közszállítási Szabályzat másik szigorú paragrafusára. Polgármester úr, ezt a babajátékot végre meg kell szüntetni! Steiner és Szimper Cégtulajdonos: Steiner Mór Disz-,templom-, szobafestők és mázolók Budapest, IX., Üílői-út 57. Telefon; 1—306—29. „ESELGE“ szellőző­berendezések SCHUBAUER FERENC magánmérnök Budapest, 111., Föld-u. 51. TELEFON: 1—622—06. | |i""jsepépká^yhék nagy raktára f|||| átrakást, javítást jutányos kiinii áron vállal IIIIIIH I ». lusger József kályhásmester j utóda iiiiill Budapest, IX , Mester u. 5 Telefon -342—29 PR OKISCH JÁNOS oki. épitész, építőmester, hites törvényszéki és árvaszéki szakértő Budapest, I., Csaba-u. 11/a. Tel.: 1-563-99. Just Kornél vállalkozó. Kövező mester. V., Arany János-utca 24. Telefon: 1-283-68 Biehn János R. t. Budapest, V., Alkotmány-u. 21. Telefon: 1—153—50. 4szíaltozá9, szigetelés, fedéllemez - tetőfedés, motorbenzol, parafln.

Next

/
Oldalképek
Tartalom