Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1937-07-03 / 25-26. szám
1937. július 3. mm Mozaikok a FANSz életéből Irta: Fazekas Béla dr. árvaszéki ülnök, a FANSz főtitkára A múlt évről szóló főtitkári jelentésemben részletesen ismertettem azo kát az eseményeket, amelyek Szövetségünk életében leperegtek és a tagok elé tártam mindazokat az intézkedéseket, amelyeket az Egyesület intéző szervei a fővárosi alkalmazottak gazdasági, erkölcsi és társadalmi érdekeinek megóvása és előmozdítása végett szükségesnek és jónak tartottak megtenni. Az ebben az évben először könyvalakban megjelent évi jelentés beszédes bizonyítéka annak a heroikus munkának, amellyel a vezetőség alapszabályszerű kötelességének megfelelni törekszik. * Az Egyesület tisztikarában 15 éve foglalok helyet és élő tanúja voltam annak a küzdelemnek, amelyet annak idején a fővárosi alkalmazottak érdek- képviselete önállóságának feladása és a KANSz-ba való beolvadása mellett indítottak és milyen bölcsen irányították a Szövetség hajóját akkor, amikor az önállóságunk elé gördített sziklát, amely szinte elmozdítjhatatlannak látszott, az útból elgördítették. Lehetnek és vannak is azonos érdekeink az állami kartársakkal, de ez nem kell, hogy maga után vonja feltétlen az egy Szövetségbe való tömörítést. A Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének vezetősége ekkor is meglátta azt a helyes irányt, amelybe a fővárosi alkalmazottak hatalmas táborát vezetni kell. Wurmb Elemér elévülhetetlen érdeme volt, hogy a Szövetség önállóságát megőrizte és a főváros tanügyi alkalmazottainak és az altisztieknek a Szövetségbe önálló osztályként való beszervezését keresztülvitte, boldpgemlékű Liber Endre pedig ezen az úton vezette tovább a Szövetséget s a fővárosi nyugdíjasoknak a Szövetségbe való bekapcsolásával örökítette meg többek között nevét. Liber Endre érája közelebb hozta a két érdekképviseleti szervet és ez idő óta állandó kapcsolat létesült közöttük. Nincs olyan nagyobb megmozdulás, amelyet ne közös megtárgyalás alapján végeznénk, így legutóbb az illetménycsökkentő rendeletek visszavonása iránti indított és állandóan napirenden tartott megmozdulás, valamint a drágaság letörése ellen folytatott akció. Az utóbbi valamelyes eredménnyel járt, az előbbinek visszhangja azonban sebet ütött a köz- alkalmazottak táborán. Az; a kijelentés, hogy „a tisztviselők fizetéséhez soha többé nem lehet nyúlni“, nem nyugtathatja meg a közalkalmazottakat és az elkeseredést csak fokozhatja. * Öt éven keresztül volt elnökünk LiAz Országos Nőképző Egyesület Veres Pálné leánynevelő Intézete Budapest, IV., Veres Pálné-u. 36-38. Telefon: 185—142. Az intézet hét évtizedes múltra tekint vissza. Bennlakással kapcsolatos iskolái. Nyolcosztályu leánygimnázium és hároméves továbbképző tanfolyam Újonnan átalakított internátusa a modern hygienia követelményeinek megfelelő berendezéssel bir. Érdeklődőknek bővebb tájékoztatást készséggel ad az intézet vezetősége. bér Endre és az első volt, ki mint tényleges elnök költözött el közülünk. Főtitkárrá történt megválasztásom után a nála eszközölt első „külön kihallgatásom“ után a lelkemre kötötte, hogy ebbe a tisztségbe vigyem be a szerete- tet (ez volt az ő egyéniségének közismert alapmotívuma), majd megkérdezte, hogy mi legyen a „programunk“. Én ekkor három közeli főprogramot jelöltem meg: az oktató osztállyal való legszorosabb együttműködést, a nyugdíjasoknak |a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségébe való beszervezését és a Szövetségtainács megalakítását. És ő ezeket rövid egy év alatt valóra váltotta. Nem volt fontos kérdés, amelyet az oktató osztály vezetőségével együttesen meg ne tárgyaltunk volna. A főváros alkalmazottainak ez a két hatalmas tábora (tisztviselő és oktató) azóta közös úton jár és kell, hogy járjon. Ezt a nemes szolidaritást pecsételte meg a közös márciusi ünnepségünk is. * A nyugdíjas osztállyal is állandó a kontaktusunk és minden közös kérdést kölcsönösen közlünk és megtárgyalunk. A Segítőalap intézőbizottságában is teljes az összhang az érdekképviseleti kiküldöttek közt. Alapos megfontolás és tárgyalás előz meg minden elvi kérdést. Az üzemi kartársak bekapcsolódása sem változtathat ezen a rendszeren és kell, hogy harmonikus összmunkát fejtsünk ki. * A Szövetségtanács a főváros összes alkalmazottait érdeklő kérdéseket megvitató szerv, amelybe az osztályok háromévenként 8—8 tagot küldenek az elnökön és főtitkáron kívül, akik hivatalból tagjai a Szövetségtanácsnak. Az első Szövetségtanács egyhangú lelkesedéssel Liber Endrét választotta meg elnöknek, aki a hatalmas tárgysorozat minden egyes pontjához hozzászólt, érvelt és válaszolt. Felejthetetlen ülés volt és még felejthetetlenebb az a beszéd, amelyet az ülést követő, arcképét leleplező1 vacsorán mondott. Az ő kívánsága volt, hogy ez a leleplezés szűk keretek között történjék (volt is szemrehányás érte).-XUj elnöke van a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének Bódy László dr. személyében. Rövid két hónap alatt új helyiséget bérel és megszervezi az üzemi osztályt. Az utóbbival 15.000 tagú lett a Szövetség. Az 1919. évben a tisztviselők megmozdulása életrehívja a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségét, az 1925. évben belépnek a tanügyiek és az altisztek, az 1936. év betetőzi a szervezést: tömörítve vannak az üzemiek. Nagy kár, hogy kiváló polgármesterünk, majd főpolgármesterünk, Sipőcz Jenő dr. ezt nem élhette meg. Ugyanis mikor főtitkári minőségemben nála tisztelegtem, beszélgetésünk során érintette az üzemi alkalmazottaknak a Se- gítóailapba való beolvadását, mire én szükségesnek jelöltem azt, hogy ugyanakkor a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége üzemi osztályát is meg kellene alakítani. Nagyon helyeselte a tervet és ezt, mint a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége megalapításakor (amelyen ő is résztvett) megjelölt célt említette. •X* Biztos a hitünk, hogy az új elnök, a jövő évben tető alá kerülő új helyiség —- új életet, új reményeket hozi. A cél csak egy lehet: teljes harmonikus egyesületi életműködés a főváros valamennyi alkalmazottja között. Ezt van hivatva elősegíteni az új helyiség. Ez fogja egyengetni az útat, az együttha- ladás útját és egységgé forrasztani ezt a hatalmas gárdát. Megalakult a Budapesti Önsegélyző és Temetkezési Intézet a Községi Takarékpénztár kezdeményezésére és a Gazdák Biztosító Szövetkezete, valamint az Első Magyar Általános Biztosító Intézet égisze alatt. Szövetségünknek is képviseletet biztosítottak az igazgatóságban és a számvizsgáló bizottságban. Elnöke az új intézetnek Morvay Zsigmondy a Községi Takarékpénztár alel- nöke lett. Főleg a fővárosi alkalmazottak megszervezését tűzte ki célul az intézet és ez irányban az ősz folyamán nagy propaganda indul. m Az a határozottság, amellyel új elnökünk a Szövetség hajóját vezeti, bizonyára a megvalósulás felé viszi a folyóirat alapításának kérdését is. Szükségességét — azt hiszem — nem kell hangoztatnom, hiszen jelentéseimben mindig kitérek erre a kérdésre. Poíldk elmaradt Haszna AKI meg nem Kapott mészárosstandért pereli a fővárost — Az Uj Budapest tudósítójától — Nem kevesebb, mint 120.000 pengőt követelt a fővárostól keresetében Fóliák József mészáros és hentesmester. Keresetét arra alapította, hogy több mint huszonnyolc éve ismételten folyamodott a fővároshoz azért, hogy részére árusítás céljából helyet engedélyezzenek, kérelmét az első fokon minden egyes esetben elutasították és a hentesmester szerint engedélyt az árusításra helyette olyanok kapták, akiknek ehhez nem lett volna joguk. Hiába apellált különböző fórumokhoz, a főváros részére nem adott engedélyt arra, hogy a Garai-téren megtelepedjék. Huszonnyolc éve tart az ő » -aarBpMwanmw«——■■ m.i 8» kálváriája, ezen idő alatt évenként elmaradt ötezer pengős hasznát peresíti szegény jogon Fóliák József. A keresettel szembeír a főváros egyrészt sortartási kifogással élt, másrészt pedig hivatkozott arra, hogy őket nem terheli mulasztás, hogy a hentesmesternek nem adtak engedélyt, mert az a Garai-térhez ragaszkodott, holott ott már abban az időben részint be volt töltve a hely, másrészt pedig már mások kapták meg az engedélyt. A bíróság, így most a tábla Ury-tanácsa is figyelemmel volt erre az érvelésre és a nagyösszegű kártérítési keresetével elutasította a hentes- és mészáros- mestert. JÍOFBJUIER és PIflZZfl ÉPÍTŐMESTEREK TELEFON: 1-188-59. Telep: VI., Béke-tér 5. Iroda: VI., Szondy-u34. KOREK Aszfalt-, útépítő, szigetelő és tetőfedő vállalata Budapest, Iroda VI., Agyag u. 75. Telep Telefon : 2-928-32 Péter Frigyes lakatosmester, IV., Czukor-utca 3. Épület- és műlakatos munkák készítése Proczeller Bálint Kövexö mester Budapest, X., Korponal-u. 11. Telefon 1-481-32. „ESELGE“ SCHUBAUER FERENC Budapest, 111., Föld-u. 51. TELEFON: 1—622—06. szellőzőberendezések magánmérnök Alapítási év 1871. Telefon : 1-326-09 'RuKovár Jenőné Tetőfedő- és jókarbantartó vállalata Budapest, Vili. József körút 50. J EZOSTKOSZORUS mester — üveg- festészeti műterme Bntoesl.lllllJaro-a.S9 Tel.:1-302-211 Épüleíüveg es Glatss András tábla- és tükörüveg nagy raktára. Budapest, VIII. Baross ucca 66-68, az udvarban jobbr72 éves cég. - Telefon: 1-324-87. Posraky és M\i Rt. Aszfalt, fedéllemez és kátrány« vegyitermék gyár Budapest- V. Zsllvoy Leó u. 13. (Volt Sólyom u.) Telefon : 1-228-29, 1-282-85. |Ji""|senépkályhák nagy raktára átrakást, javítást jutányos áron vállal bum íurger József kályhásmester utóda liniill Budapest, IX., Mester u. 8 Telefon : 1-342-29 I r ' S A Kényelmessé teszi otthonát a jó ülőbútor. Székek, rekamiek, fotelok kárpitozva minden stylben. Kombinált és irodaberendezések nagy választékban. Magyar Bőrszékiparnál Budapest V., Mérleg-u. 4. Telefon : 1—810-56. - lavitást vállalunk Julius hó 8-án és 13-án délután fél 3 árakor ögetőversenyek
