Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1937-04-24 / 16. szám
4 I9S7 április wl. ujmuhxmsr •—nmiüLi" i.ii ||-----1-*— Uj, figyelemreméltó szempontok Pestkörnyék rendezésénél Irta: Plrovifs Aladár nyug. székesfővárosi műszaki főtanácsos Arról a tengerikígyószerű problémáról, melyet „Pestkörnyéke' néven ismerünk, legutóbb rádióelőadásban is hallottunk. Sajnos azonban csupán leíró ismertetést, —- ellenben arról, hogy mi az igazi helyzet a főváros és környéke között, tulajdonképen még semmit sem tudunk. Ennek oka az, hogy Pest- környék mint hagyományos kérdés elméleti alapon teljesen ismeretlen. Ez annyit tesz, hogy az orvos a betegség kórokozóját még fel sem ismerte, így tehát az orvoslás módjáról beszélni sem lehet. Hogy tehát a problémáról magunknak tiszta képet alkothassunk, a jelen okfejtés-sorozatban elméleti alapból kell kiindulnunk, mert csakis ez az útirány vezethet a megértés forrásához. Az elmélet ugyanis a városfejlődés ösz- szefüggő jelenségeinek a városok életére tartozó törvényeiből folyó magyarázatát adja oly módon, hogy egyetemes gondolat-egységbe foglalja össze a vele kölcsönhatásban álló tényeket, melyeket az elméletnek meg kell magyaráznia, viszont pedig a tényeknek iga- zoiniok kell az elmélet helyességét. Mindez a kölcsönhatás törvényeiből folyik. Ha azt látjuk, hogy valamely ténybeli igazság a rá vonatkozó elmélettel ellenkezik, az elmélet maga téves és hamis. Az elméletre, jelen esetben főképen a városfejlődésnek és a fejlődés tényezőinek megismertetésére, valamint ezeknek a konstruktiv város követelményeivel való összeegyeztetésére, ezenkívül pedig az idetartozó irányelvek kikristályosítására van szükség, miért a konkrét kérdés tárgyában előadjuk a következőket: Minden gazdaságilag kialakult városra nézve a természetes továbbfejlődés, fellendülés, sőt a virágzás alapfeltétele egy, az adott helyi körülmények szerint változó oly országteriiletrész, melyet az illető város gazdasági vidéke táplálóterületének, vagy pedig a reá tartozó mögöttes országrésznek — Hin- terlandnak —• szokás nevezni. Ezen a területen vannak azok a városképző erők elraktározva, melyek a mindenkori várost gazdaságilag táplálják, ahol az ilyen területet és az erretartozó várost a kölcsönös gazdasági érdekek fűzik egybe, illetőleg utalják egymásra. így azután a mindenkori város és annak gazdasági vidéke között egymásrautalt- sági viszony keletkezik. Amilyen mer- tékbea képes valamely várost annak gazdaságképző vidéke felvirágoztatni, olyan mértékben válik az a város a városias irányú fejlődés útján a maga vidékének közgazdasági gócpontjává — rmpóriumává, -— miből kifolyólag tehát az emporium az egymásrautaltság törvényénél fogva a már említett érdekkölcsönösségi viszonyba jut azzal a mögöttes országrésszel, vagyis az illető város gazdasági vidékével, amely feletti uralmat a mindenkori város magának biztosítani, és viszont, melynek érdekeiért szolgálni van hivatva. Az. emporiális irányú kialakítás problémájában tehát az emporium uralma alá tarttozó gazdasági terület, vagy vidék érdekei az irányító tényezők az illető városnak gazdasági szempontból való kialakulása körül, miből következik, hogy minden városnak, mint gazdasági gócpontnak a maga gazdasági vidékét olyképen kell biztosítani és fejleszteni, hogy az érdekkölcsönösségi viszonyát a szükséghez képest kimélyíti. A törvényhozás terén immár felmerült annak a szükségnek hangoztatása, hogy ezt az érdekkölcsönösségi viszonyt célszerű lenne intézményesen, tehát törvényes úton megszervezni. A kedvező gazdaságföldrajzi fekvés kérdését illetőleg, mindig a város eredetéből kell kiindulnunk, vagyis a telepítés megindítását kell vizsgálnunk, melyre kétféle tényező-csoport van befolyással. Egyik a természeti adottságok csoportja: jó fekvés, talaj, kiima, bányászati (szilárd, cseppfolyós és légnemű bányatermékek), és fürdőügyi lehetőségek. Társadalmi adottságoké: Civilizáció, kultúra, munkamegosztás, jogbiztonság. Összefoglalva ezeket az adotísági feltételeket, megállapítjuk, hogy a pest- környéki városok a felsorolt tények tekintetében felette gyengén állanak, sőt egyesekre, a főbbekre nézve sehogy sincsenek. így hiányzik valamennyinél a gazdasági tápláló-terület, sőt ezek maguk a főváros gazdasági vidékéhez tartoznak. Ahelyett tehát, hogy így meg volna a maguk szuverénitása — ellenkezően a főváros vazallusai, ennek akarata, vagy csak törekvése ellenére is. Ami pedig a jó fekvés adottságának feltételeit illeti, itt sem a helyes irányelv — a kedvező gazdaságföldrajzi fekvés érdeke — érvényesült, mert jó volt nekik még a mocsaras, belvizektől folyton háborgatott terület is (Pestr szenterzsébet!), ha az a főváros közelében terült el. Tehát nem is az igazi jó fekvés volt az irányítás szelleme, hanem egy természetellenes evolucionális folyamat, mely ellenállhatatlan ' erővel hajtotta a telepítés irányítóit a főváros vonzó és felszívó körébe, holott pedig ezek a települések a főváros ellenére, de sőt nyilvánvaló kárára és veszélyére létesültek. Egyesek véleménye szerint az okot, a helytelen települési irányzatot a főváros elhibázott város- politikájában, és a hiányos építési szabályrendeleteiben kell keresni. Ez azonban oly naiv vélemény, amellyel foglalkozni nem is érdemes. A főváros etikai szempontokból nem is versenyezhetett volna a siker reményével egy minden tekintetben primitiv települési akció-sorozattal, és különben is, elég baja volt mindenkor a maga óriási területével, egyben pedig, és különösen a szédületes iramú fejlődésével. Az itt felsorakoztatott tények, melyek Pestkörnyéken a városfejlődés összefüggő jelenségeit tárják szemléletiünk elé, — felállított elméletünkkel teljes összhangban állanak és igazolják annak helyességét is. Ebből a ténymegállapításból következik, hogy a pestkörnyéki városok visszás helyzetviszonyait és az ezekből eredő bajokat nemi lehet a főváros terhére írni és mindezekért a fővárost okolni, mert ezeket az illető városok csak maguknak tulajdoníthatják. A főváros pedig egyébként is súlyos anyagi áldozatokat hoz Pestkömyékért. A közlekedés terén évi 4 milliót, a környék kórházi betegeiért 2 milliót, a ■kultúrintézmények igénybevételét pedig nem is számítjuk. És most ezek után gondoljuk el, miféle keptelen kívánsága Pe s tk ö ni y éknek, hogy a főváros még évi 6 millió pengő újabb áldozatot hozzon a különböző vámok megszüntetése gyanánt. Felmerült még az idők során elhangzott vélemények közül olyan is, hogy a főváros saját, racionális várospolitikája érdekében sem hanyagolhatja el a környékbeli városok megsegítését, mert az egészségügyi és szociális bajok, melyek a környékből erednek, az anyavárost is fenyegetik. Az ilyen ideális álláspont azonban nem helytálló,, mert csak akkor jöhetne figyelembe, ha a főváros óriási kiterjedésű területén — ezt mindig hangsúlyoznunk kell — az ugyanilyen saját ügyeit elintézve, a környéke számára is hozhalna áldozatot. Az ilyen hajnalhasadás kedvező jelei azonban a főváros egén épen nem mutatkoznak, amire nézve bizonyíték a polgármester költségvetési expozéja ban elhangzó olyan gyakori nyilatkozat, hogy a főváros képtelen a maga évi kiadásait jövedelméből fedezni és ezért válik szükségessé reá nézve az időközönként való kölcsönfelvétel. Amikor tehát most végül kimondjuk, hogy a pestkörnyéki közállapotok rendezésének problémáját nem lehet a főváros ellen irányuló, vagy akár csak az áldozatkészségére appelláló érvek felsorakoztatása útján megoldásra elő- készítteni, — egyszersmind a leghatározottabb meggyőződésünkként kijelentjük, hogy ez a feladat, annak irányítását, azután pedig végleges megoldását illetőleg ktizárólag az államBérház, vilia, családi ház és telkek Telefon: 1-557-45 vételénél-eledásáná! forduljon ; Horváth Jenő ingatlanirodájához, II., Keleti Károly u I. hatalomra tartozik, és épen ezért ennek a jelen alkalommal valaminő javaslattal elébe vágni nem is volna célirányos. Nagy haladás volna ennek az immár 35 esztendő óta vajúdó, és ezenközben tárgykörének irányát is megváltoztatott (kezdetben volt Nagy-Budapest a jelszó, most pedig Pestkörnyék rendezése!) bonyodalmas ügynek egy lépéssel való előbbre vitele. Ez a véleménye erről a tengerikígyószerű problémáról Preszly Elemérnek, Pestvármegye főispánjának, ebben a kérdésben az egyetlen hivatott szakférfiúnak is, ki immár ezelőtt 7 esztendővel, a Városok Lapja 1930 évi jubileumi díszkiadásában „A pestkörnyéki vár rosok“ címen írt közleményét a követ-' kező szavakkal fejezte be: „Vadvizek módjára, minden állami és közigazgatási rend nélkül települt be a főváros környéke a múltban. Kötelessége a törvényhozásnak, hogy ennek a nagy — 400.000 főnyi — népességnek jobb sorsáról gondoskodjék.“ Most pedig várjuk, vájjon legközelebb a parlamentben meginduló költségvetési tárgyalás során a belügyminiszteri expozéban, az új belügyminiszter részéről — miként jogelődjétől a múlt években — elhangzik-e valaminő nyilatkozat Pestikörnyék rendezéséről. "4 &Ia WIHART FERE1C építész — építőmester XIV., CoUtmbus utca 33. Telefon : 2—969 - 08. PÉÍili í MM II. Aszfalt, fetíéüemez és kátrány. vagyitarmák gyár Budapest, V. Zslívay Leó u. 13. (Volt Sólyom u.) Telefon: 1-228-29, 1-282-85. Ppoc^eller Bálint Iíövgxö mester Biídapss?, X,, Korholta! u. 11. Telefon 1-4S1-3Í. a hálókocsi ina már nem fényűzés! összes magyarországi (belföldi) vonalainkon egységes díjszabás: III. osztály P 5.— II osztály P 7.50 I. osztály P I0. — 30 napig érvényes tértijegy váltásánál 25% kadvszrsnár-iy Bármely érvényes vasúti jegy feljogosít hálókócsi váltására. Idol ét iíssieí Marit meg! Hálókocsiban eltöltött éjszaka után testi és szellemi erőinek teljes birtokában végezheti napi munkáját. Az érkezés után nem kell kiszállnia, mert reggel 8 óráig zavartalanul tartóz- kodhatik a hálókocsiban l Kérje a 4 0. sz. dijtal m részletes ismer.etést és pontos menetre det éke'ó- és hálókocsi szolgálatainkról. Nemzetközi Vasúti Hálókocsi Társaság Budapest, IV.. Petőfi Sándor-utca 2
