Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1937-03-06 / 9. szám

UJ,JSmjh%P£M um**""*** 1037 márcint 6. mtrmaí A kisiparos^egziszíenciák számát kívánják szaporítani a fővárosi üzemek---------■■■■■» imnmimmmmmmrn r Me gjegyzések Eber Antal kamarai beszédéhez Irta : Miklós Ferenc dr., az üzempoiitikai bizottság h. elnöke A rendkívül rossz gazdasági viszo­nyok közt, melyekben a kisiparos a lét- fenntartás nehézségeivel !kűzd, a kis­iparosság megélhetésében igen fontos tényező, mint kereseti forrás, a főváro­si közüzemek, által a kisiparosságnak juttatható munkák. A magángazdasági j élet még mindig tartó pangása, sajnos, ! nagyon kevés munkát tud adni a fővá­ros iparosainak és ezért az iparosság fi­gyelme mindinkább a közüzemek felé fordul. A székesfőváros törvényhatóságában szerencsére a háború előtti felfogással szemben az alakult ki, hogy közüzeme­ket nem szabad létesíteni olyan téren, ahol azok a kisiparosságnak konku­renciát csinálnak. A főváros háború előtti és alatti vezetősége, sőt az akkori közgyűlési többség egyre-másra állí­totta fel a fővárosi üzemeket, nem tö­rődve azzal, hogy a főváros saját leg­hűbb, legfüggetlenebb és a legtöbb adót fizető polgárságának, a kisiparos­ságnak szájából veszi el a falat kenye­ret. A kisiparosság se törődött ezen új üzemek felállításával, annak idején nem tiltakozott ellene erélyesen, mert a magángazdasáigi élet még elég mun­kát juttatott részére. Csak a háború után bekövetkezett gazdásági' visszaesés [mutatta meg azo­kat a veszélyeket, melyeket ezen üze­mek a kisiparosságra hoztak. A háború előtt és alatt létesített cipő, ruha, asz­talos, javító, tanszer és a többi üzemek sokezer iparosnak munkáját vették át, illetve vették el és ez okozta azt, hogy a háború után oly sok iparos ment tönkre munkahiány folytán. A magán­gazdasági életben is a régi ipartörvény liberális rendelkezései lehetővé tették, hogy az iparosok közé befészkelődje- nek olyan elemek, akik nem tanult és képesített iparosok voltak, hanem akik piszkos konkurrenciával, tandler-mun- kával minden tisztességérzet nélkül egyre-másra állítottak fel műhelyeket és vállaltak munkát tisztán azon cél­ból, hogy minél olcsóbban dolgozza­nak, konkurráljanak s természetesen mi­nél hitványabb munkát végezzenek. A rendes és tisztességes iparosság két tűz közé szorult. Egyrészről a vá­rosi és állami közüzemek minden hiva­talos munkát maguk vettek át, sőt a tisztviselők legnagyobb részét is ma­guk látták el, másrészről a magánmeg­rendelők nagy tömegét az olcsón és rosszul dolgozó, betolakodott tandler- iparosok kapcsolták le. A háborúutáni évek egyik legelső törvénye az ipartörvétny revíziója volt, amely nagy ellenzések közepette mégis csak megszületett. A főváros törvény- hatóságába bekerült iparos vezetők és iparosokkal rokons/zenvező bizottsági tagok mind erélyesebb sürgetésére egy­másután szüntették meg azokat az üze­meket, amelyek nem közszükségletet képeztek és olyan munkát végeztek, amelyek kisiparosok által is végeztet- hetők. A Budapest székesfőváros új tör­vényhatóságában felkerült új irányzat azt az alapelvet szögezte le, hogy csak ott van helye közüzemeknek, ahol a la­kosság együttes érdekeit kell szolgálni és csak olyan szükségletet szabad a közüzemeknek kielégíteni, melyek elő­állításánál fogva, forgalombahozatalá- nál és a közönség kielégítésénél fogva természetszerűleg vsak közfeladatot ké­peznek. Mindazok az üzemek, melyek munkái kis- és középiparosok által is elvégezhetőek, megszüntetendők. Ezen felfogás érvényrejutásánál igen erős küzdelmeket kellett vívni, mert a szociáldemokrata és liberális pártok minden közüzem fenntartása, sőt fejlesztése mellett voltak és vannak ma is, mert nekik az a törekvésük, hogy minél több munkás legyen. Mennél több és nagyobb közüzem van, annál több a munkás. Nem törődtek azzal, hogy ennek köveik ezrében természete­sen ebben az arányban mindig keve­sebb iparos tud megélni és a kisiparos­ság fogy és pusztul, -v. A most egy éve alakult üzempoliti- kai bizottság azt a feladatot tűzte ma­ga elé, hoigy az üzemek racionális vi­telét, azok helyes vezetését, egymással való kompenzációját, esetleg egyesíté­sit vizsgálja felül szakértőkkel és hoz­zon erre nézve a polgármester úrnak javaslatot. Ezen munkája közben a bi­zottság figyelme a még meglévő olyan üzemekre is kiterjed, amelyek az ipa­rosság munkaköréhez tartozó munkákat is végeznek. Ezek korlátozására vagy esetleges megszüntetésére javaslatot is tesz. Még az úgynevezet nagyüzemek­nél is, az üzem által végzett munkák közül lehetőleg kikapcsolja azokat a munkákat, amelyeket nem föltétlenül szükséges, hogy az üzem. saját maga munkásaival végeztessen el. Csak azo­kat a munkákat, amelyeket az üzembiz­tonság követel meg, vagy amelyek spe­ciális voltuknál fogva specUílis felsze­reléseket és végrehajtást . igényelnek., végezhet el az üzem. így például az Elektromos Műveknél a kábelfektetési munkálatok egy részét, vízcső és gáz­csőfektetési munkálatokat szintén ön­álló vállalkozók végezhessék. Még fontosabb, hogy mindezen üze­meknél az úgynevezett szerelési munká­latokat szintén az iparosság vállalhas­sa. Ma milliókra megy azoknak a mun­káknak az értéke, melyeket a főváros üzemei a kisiparosságnak juttatnak. Ezért a főváros iparosságának érdeke, hogy az üzemek minél nagyobb, erő­teljesebb mértékben fejlődjenek, mert minél nagyobb az üzemek fejlődése, annál több a munka és az iparosságnak munkaalkalma is. Budapest területén ma is 3394 házban hiányzik a vízveze­ték, 3951 házban nincs villany, 11.372 házban nincs még bevezetve a gáz. Ezen házakban cca 23.000 lakás van konyha nélkül, 30.000 lakás vízvezeték nélkül és 14.000 gáz és villany nélkül. Mennyi rengeteg munka- és kereseti lehetőség van . . . ! Bizonyos, hogy a kisiparosságnak még vannak jogos panaszai a közüze­mekkel szemben, amelyeknek kedvező elintézésére törekszünk. De viszont a kisiparosságnak is nagy érdeke a köz­üzemek fejlesztése, mert mind több és több munkaalkalmat és kereseti lehe­tőséget nyújt. Csak a villany-, víz- és gázvezetékeknek jókarbantartása az egyes lakásokban, azok javítása milyen sok munkát jelent, s még többet jelent ezen közművekben szűkölködő lakások­nak vízzel, gázzal és villannyal val* felszerelése. Az üzempolitikai bizottság a főváros autonómiája által beválasztott tagok­ból áll, akik mindenképen azon töre­kednek, hogy ne a csak a főváros üzemei fejlődjenek okos és célszerű, előrelátó vezetés mellett, hanem az üzemek révén az önálló kisiparos egzisztenciák száma is szaporodjék és minél több és több munka és kereseti lehetőségük legyen. HANDLOVITS ÉS HORVÁTH LIFT FELVONÓ-IPAR Mindennemű felvonót gyárt, Javít és karnantart BUDAPEST Vili., Futó-u. 8/b. Telefon: 1-409-92 Padozati munkák elsőrangú kivitelben! szlavóniai tölgy- és bükkparkét, tábla i parkét, egyszerű és díszes kivitelben | aszfaltparkét és hajópadlók Pestszentlőrinci Parkétgyár és Gozfűrész Részvénytársaság Budapest, V., Rudolf-tér 1. Telefon: 1—212—44. LISKA JENŐ ti -• okleveles gépészmérnök vállalkozó Budapest, XI., Szüret-utca ß-7 t. Telefon 3 1-692-96. | Épületüveges Glatsz András \ tábla- és tükörüveg nagy raktára. Budapest, VIII Baross ucca 66-68, az udvarban jobbr . 72 éves | cég.'— Telefon: 1-324 87. Németh Miklós könyvkötő és diszmüves mester. BUDAPEST, ll„ BATTHYÁHY.-U. 3 Egyszerű és díszes könyv­kötések, albumok, üzletiköny­vek és minden e szakmába vágó bőrdiszmunkák szakszerű ízléses készítését vállalom. Telefon: 1-526-67. Március hó 7-én 9 én és il-én délután fél S érakor! űgetőversenyak Gyomorsüllyedéses fűzőt, speciális fűzőt, a legmodernebb princes csípöfűzőt és mindenfajta melltartót minden igényt kielégi- gitően készítek. Levélhivára ház­hoz megyek. Vidéki szállításo­kat legpontosabban eszközlöm. KÁKONYI fűzőszalon Budapest, Rákóczi-ut 59., J. 8. 15°/» kedvezmény annak, ki e lapra hivatkozik. WIHART FERENC építész — építőmester XÍV., Columbus-utca Telefon: 2—969 -08. 33. ÁmoD Által és Fiai ut-, csatorna- és beton- épitési vállalkozó Budapest, VIII, Futó-utca 10. ! Telefon: 1—303—85. IRONISCH JÁNOS oki. építész, építőmester, hites törvényszéki és árvaszéki szakértő Budapest, I., Csaba-u. 11/a. Tel.: I-S63-99. Kősszénbánya 's Téglagyár Társulat Pesten Előnyösen ismert családi házak, üzletek vétele és eladása szolid alapon. Csomós János Budapest, Vili., József-körut 58. (DRjiSCHE) Budapest, V., Klotíld-utca 3. Tcleton:l-25S-S4 I-255-85éJl-255-36 Biehn János R. t. Budapest, V., Telefon: 1-153­Alkotmány-u.-50. CALDERONI ÉS TÁRSA láitazerészek Budapest, V., Vörösmarty tér 1. T • I 0 f • a : I—111-41. Qzemüvegek, orresiptetők, lorgnettek, színházi lát- csövek. a legjobb kivitelben.___________ _ Ha lló-készllíékek hényképésaefi cikkek. 4özfalfozAs, szigetelés, fedéllemez - tetőfedés, motorbenzol, paralln.

Next

/
Oldalképek
Tartalom