Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-09 / 1. szám

103? január 0. HE®BZMŰBESr 5 Sipöcs tragédiája Összeomlott az önmagába visszatérő kör — Az Uj Budapest tudósítójától Furcsa találkozása a véletleneknek, vagy inkábbb: tragikus játéka a sors­nak, hogy az a Sipőcz Jenő, akit a fő­város törvényhatósági bizottsága 1920. szeptember elsején, egy ragyogó őszi napon a belvárosi plébánia-templom harangjainak kongása közepette főpol­gármesterből polgármesterré választott, mint önmagába visszatérő kör, tizen­négy évi polgármesterség után, 1934. november 28-án ugyanabba a főpolgár­mesteri székbe install áltatott a főváros törvényhatósági bizottsága által. Az a bánatos szordínó, amely az új főpolgár­mester beköszöntő beszédén tagadhatat­lanul végigvonult, azt bizonyítja, hogy Budapest új főpolgármestere nem szí­vesen hagyta ott a tizennégy esztendő örömében és bánatában annyira meg­szokott polgármesteri széket. A most elhunyt főpolgármester ennek az ér­zésnek hangot is adott annakidején in­stallációs beszédében, amikor azt mon­dotta, hogy lia ő a polgármesteri állást, amely politikai változásoktól független, nyugodt munkalehetőséget biztosított számára, engedve a magas helyről jött bizalomnyilvánításnak, egyéni érdekei háttérbe tolásával, lelki küzködések után vállalta: erre csak nagy haza fiúi közérdek tudta rábimi. Az az érzése volt Sipőcz Jenőnek, hogy hazájának és fővárosának most akkor tesz szolgá­latot, akkor teljesíti kötelességét, ha ezt a nehéz, felelősségteljes állást elvállal­ja­* t — Sipőcz Jenő polgármesterré vá­lasztásával, — állap.C.^tta meg e sorok írója 1920. szeptember 2-án a Nem­zeti Újság hasábjain — második nagy diadalát ünnepli a kereszténypárt a vá­rosházán. Az első diadal az volt, ami­kor a választásokon óriási többségben kaptak megbízást a keresztény és nem­zeti eszme harcosai, a második diadal pedig a mai, amikor egyhangúlag tudta diadalra vinni jelöltjét a polgánnester- választás alkalmával a párt.-— Sipőcz Jenővel, a komoly és kö­telességtudó városi kistisztviselő került a polgármesteri székbe, — mondottuk akkor. Elődei: a klikkek és törzsfőnö­kök jelöltjei, kisebb vagy nagyobb ka­liberű politikusok voltak, Sipőcz Jenő a legjobbak közül való, akit két esztme hevít: a keresztény és nemzeti eszme és a hivatali kötelességtudás. E sorok írója volt az első, aki 1919 őszén nála nevesebb jelölteket mellőz­ve, őt kívánta a kormánybiztosi állásra, ugyancsak mi voltunk az elsők, akik a keresztény kurzusnak a városházán való biztosítását (tx ő polgármesterségéhez láttuk kötve. Sipőcz Jenő, mint a Keresztény Nem­zeti Egyesülés Pártjának fővárosi elő­adója, 1920. március 30-án lett fővá­rosi kormánybiztos. Simorvyi-Serwadam Sándor miniszterelnök néhai Usetly Fe­renc felszólalására a következő szavak­kal jelentette be Sipőcz kinevezését a nemzetgyűlés március 20-iki ülésén: •— Közölhetem a tisztelt Nemzetgyű­léssel, hogy éppen most írtam alá Si­pőcz Jenő kormánybiztosi kinevezését és így ő már holnap hivatalba lép. Minden reményem megvan arra, hogy a községi képviselőválasztásokról szóló törvényjavaslatot husvét után benyújt­hatom és így a választásokat május el­ső napjaiban meg lehet tartani. * 1920. március 28-án A főváros a vá­laszúton címen Sipőcz Jenő fővárosi tiszti ügyész többek közölt cikkében a következőket írja: — Budapest népe harc után van és harc előtt áll! Az elmúlt harc fényes diadala volt a keresztény nemzeti esz­mének. Ami még előtte áll, az próba­köve lesz kitartásának, állhatatosságá­nak. A harc óriási érdekekért és a be­csületért folyik! Az elmúlt idők köz­ségi választásai nem mérhetők eh ez. Akkor kerületi klikkérdekek mérték össze fegyvereiket. Ma egy fenséges eszme lép a küzdőtér porondjára. A ré­gi választások mellett közönyösen, ér­tetlenül ment el a budapesti keresz­tény polgár. Most majd százezrek fág­nak benne résztvenni az egész ország lázas érdeklődése mellett! A beiktató közgyűlés! 1920. szep­tember elsején. Lapozzunk vissza erre a tizennégy évvel ezelőtti időre. — Már jóval négy óra előtt zsúfolva volt a közgyűlési terem, — írtuk a köz­gyűlésről akkoriban. — Teljes szám­mal vonult fel az ellenzék és a jobbol­dalt komoly, ipntudatos, imponáló tö­megben foglalta el a Keresztény Köz­ségi Párt Az első sorbal sarkán ül Wolff Károly, a pártvezér, mellette Csilléry és Usetly', a párt alélnökei foglalnak helyet. A hivataluknál fogva bizottsági tagok a demokrata oldalra szorultak, ott ülnek Nádossy főkapitány, Szentgály Antal, a Közmunkák Tanácsának alel- nöke, Pintér Jenő, tankerületi főigaz- gató. Néhány szó Sipőcz Jenő első polgár- mesteri programbeszédéből: — Egész Budapest polgármesterének tekintem magam és a főváros összes la­kosságának érdekeit viselem szívemen. Működésemben a keresztény nemzeti szellem, fog irányítani. Ez az eszme kapcsolja össze a múltat a jelennel és jövővel. Ez az eszme mélyen bent gyö­kerezik ezeréves történelmünkben és legszentebb hagyományainkban, vißzont egyedül alkalmas arra, hogy a lelket emelő erejével és gazdag erkölcsi tar­talmával a jelen speciális kérdéseit megnyugtatóan megoldja, e szellemben kívánok működni e helyen, de csakis addig, amíg ez irányban az általam val­lott szellemben működhetem, mert más szellemben működni sem nem tudnék, sem nem akarnék . .. «• . . . Ezeket mondotta első polgármes­teri programbeszédében Sipőcz Jenő. Ha végigtekintünk a tizenhat esztendőn most, midőn Sipőcz Jenő élete lezárult, megkérdezhetjük: betartotta-e ígéretét Sipőcz Jenő? Változott-e ő az elmúlt tizenhat esztendő alatt? Nem ugyanazt az elveihez hűséges, kitartásában válto­zatlanul erős férfiút búcsúztatta-e hét­főn délelőtt Szendy Károly, amilyennek az elhunyt első polgármesteri program­beszédében mutatkozott? Még egy klasszikusértékű idézet 1921-ből, az Uj Budapest első évfolya­mának első számából, ahová Sipőcz polgármester Budapest jövője címmel írt vezető helyen cikket: — Eljutottunk ahoz a ponthoz, hogy jövő cselekvéseinket nem tudjuk vala­mely sablonra építeni, nem tudjuk adott mennyiségekhez mérni, hanem szinte a képzetemre vagyunk utalva. Az adott viszonyok realitásának helyére az in­spiráció lép. Eljutottunk ahoz a pont­hoz, ahol már semmi más nem segit, mint a fanatikus hit és az erős akarat! Nem szabad meginogni, hinni kell és erős akarattal kell dolgozni, még ak­kor is, ha az eredmény a minden oldal- | ba visszatérő kör lezárult! ról támasztott nehézségek és akadályok miatt nem is áll arányban a ráfordított munkával. Ez a nagy munka ma úgy­szólván kizárólag azok vállán nyug­szik, akik az ezeréves alapon, a keresz­tény nemzeti eszme segítségével akarják a jövőt megalapítani. A munka súlyos, szinte emberfeletti, de magas a pálya­bér is: a keresztény nemzeti alapon ál­ló /Vagy ma gyár országnak és dicső fő­városának ú j jáépítése ! Mr Mit írjunk még Sipőcz Jenőről? Ami megírni való, az már nem az újságíró, hanem a város-historikus feladata. Nem írhatunk arról a tragikus harcról se, amelynek során Sipőcz Jenő szívében a férj és a fiú vívta meg a maga ször­nyű harcát. Kétirányú Sipőcz Jenő tragédiája. A közéleti emberé, aki meghasonlott ön­magával, és a magán egy éné, akinek élete problémákkal volt tele. Most már mindkét tragédiának vége, az önmaga­A pártpolitikán túlmenően egyetemes nemzeti és kulturális érdekekért küzd a Keresztény Tanügyi Bizottság A * Az újév alkalmából a Bizottság élén Felkay tanácsnok köszöntötte Bednárz prelátust — Az U[ Budapest tudósítójától —■ A Keresztény Tanügyi Bizottság Bednárz Róbert prelátus, a Bizott­ság elnökének vezetésével újév napján népes küldöttséggel kereste fel Szendy Károly polgármestert, hogy előtte a Bizottság jókívánságait kife­jezze. Ezután a Bizottság' tagjai Bednárz Róbert prelátust keresték fel F el k a y tanácsnok vezetésévei, hogy újévi jó­kívánságaikat juttassák kifejezésre. Felkay tanácsnok örömmel üdvözölte Bednárz Róbertét, hogy ezzel ia átadja a tanügyi tisztikarnak tisztele­tét önzetlen fáradozásáért. Beszédében annak a reményének ad kifejezést, hogy a Tanügyi Bizotság & bölcs vezetés mel­lett az új esztendőben is sikerekben gazdag munkásságot fog' kifejteni. Értékeljük — mondotta — azt az általános munkásságot, amit ez a Bi­zottság, épen a kiváló irányítás mellett, a pártpolitikán túlmenően az egyetemes nemzeti és kulturális érdekekért kifejt. Ez a hatalmas kultúrális tevékenység mindenki előtt közismert, épen azért vallom magamat is büszkén a Tanügyi Bizottság tagjának s mint üyen, kérem a jó Isten á’dását. továbbra is Méltósá­god munkálkodására és értékes s min­denki által nagyrabecsült személyén keresztül az egész Bizottság munkájára. Zúgó éljenzés bizonyította, hogy a küldöttség tagjai mennyire együttérez- nek F e lk a y tanácsnok beszédével, hogy utána Bednárz Róbert prelátus köszönje meg a szívélyes üdvözlést. En­gedje meg tanácsnok űr — mondotta, többek között — hogy amikor a. leg­mélyebb köszönetemet fejezem ki üd­vözlő szavaiért, egyúttal megragadj3#1- az alkalmat, hogy a legnagyobb hálán­kat fejezzük ki azért a megértő támogatásért amelyben ed<%* részesültünk, s kérem a jó Isten ke­gyelmét a.rra a puritán jellemű közéleti férfiúra, aki mindig a tanügyi tisztikar jogos és méltányos érdekeiért szállt sikra. Mi sohasem az elismerésért magáért dolgozunk, ha­nem a nemzet egyetemes érdekeié**,.» ha a legületékesebb helyről ér minket az elismerés a szerény munkáért, hat~ ványozódik örömünk is. Épen ezéjt nagy a mostani örömünk is, mert a tanácsnok úr — akire büszkén tekint­hetünk fel, mint a bizottság tagjára — teljes elismeréssel van munkánk iránt és értékeli azt a munkát, amelyben nem a, politikum, hanem az egyetemes ok­tatás, a jövő nemzedék lelkének kiala­kítása viszi a szerepet. A világnézetek harcában jellemerős fiatalságot aka­runk nevelni, s hisszük, hogy munkánk elérésével a legigazibb és legboldogabb új évet kívánhatjuk nemsokára egy­másnak. Szűnni nem akaró taps és lelkes él­jenzés váltotta fel Bednárz prelátus beszédét, majd N o v á k András tanár nyújtotta át egyszerű szavak kíséreté­ben Bednárz Róbertnek a Tanügyi Bizottság fáradhatatlan munkásságát bizonyító lapszemelvényekröl összeállí­tott díszes albumot, amelyért Bednárz Róbert őszinte köszönetét mondott, ♦♦ HAWDLOVITS ÉS HORVÁTH I |F*T felvonó-ipar Mindennemű felvonót gyárt, javít és karoantart, BUDAPEST, Vili., Futó-ii. 8/b! Telefon: 1-409-92. CALDERONI ÉS TÁRSA tóiszerészek Budapest, V„ Vörösmarty tér 1. T a I a f o n : 1—811—48. ^zemüvegek, orresiptetők, lorgnettek, színházi lát­csövek. a legjobb kivitelben. ________________ Ha lló-készülékek hényképésze/i cikftefc. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom