Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1937-12-18 / 50-52. szám
1937. december L8. UJ BUDAPEST 5 Mit kívánnak a kerületek? A Keresztény Községi Párt kerületi elnökei nyilatkoznak kívánságaikról és reményeikről Az Uj Budapest tudósítójától — Néhány esztendővel ezelőtt igen nagy sikere volt az Uj Budapest egyik cikksorozatainak. A kerületi elöljáróságok vezetőit szólaltattuk meg, megkérdezvén őket: adják elő azokat a panaszaikat. kéréseiket és kívánságaikat, amelyeknek megvalósítását kerületük érdekében szükségesnek tartják. Az Uj Budapest hasábjain felvetődött ötletek és kívánságok jelentékeny része az elmúlt esztendőkben megvalósult. Jelen alkalommal cikksorozat formájában a főváros kerületi Keresztény Községi Pártjainak elnökeit szólaltatjuk meg, abban a reményben, hogy a hasábjainkon felvételt eszmék termékeny talajra találnak a városházán és általában a várospolitikai életben. Ä Vár és környéke írta: Bocsáry-Spur Kálmán dr. A fejlődő élet sodra rövid néhány év alatt önálló városrészeket szakított le az I. kerület testéről. Megmaradt a dicsőséges magyar múlt halhatatlan, egyetemes értékű sz;mboluma: a Vár és annak környező részei. És a Vár ott áll ma is mint évszázadok óta a magyar életsivatag homoktengerében, homlokán megtöril: félelmetes viharok ereje és örök nemzeti élet küzdelmében elfáradt, tikkadt vándormagyarok felemelt fejjel hallgatják mindenkor a magyar Akro- polisz üzenetét... Nem véletlen, hogy a forradalmak után a magyar újjászületés innen indult el Wolff Károly apostoli vezetésével diadalmas útjára. A jövő terveinek méltónak kell lenni az I. kerület örökké iránytszabó múltjához és a Várnak ahoz a jelentőségé. h!ez, hogy évszázadokon át egy egész nemzet boldogságának és fájdalmának halódásának és feltámadásának hordozója volt. A „Horthy Miklós“ bástya- sétány megalkotása a főváros elsödle. ges feladata. Ez a sétány befejező része lesz annak a gyűrűnek, amelynek nyugati (gróf Bethlen István bástya) és északi (Prímás bástya) szegélyei ma is mindenki által megcsodált szépsége a fővárosnak. Ha ezt a munkát befejezzük, olyan körsétányt nyerünk, hogy ahhoz hasonlóval a világ egyik fővárosa sem dicsekedhetik. Egyike lesz a legragyogóbb és idegenforgalmi szempontból kiemelkedő alkotásoknak, ilyenképen méltóan fogja viselni a legelső magyar embernek: a Kormányzó Ur ÖfÖméltóságának a nevét. A sétány céljaira felhasználandó egyelőre idegenek által birtokolt előkellek a főváros tulajdonát alkotják. Az elökertek használata egyezség utján a szükséghez mérten már korlátozódott; nincs tehát már semmi akadálya annak, hogy a munkálatokat haladéktalanul elindítsuk. A Tabán kérdésének alapos megoldása parancsoló kötelességünk. Lebontottuk. De kincse a föld mélyén rejtőzik. Nem titkolam soha, hogy a gyógyszálló felépítése ügyében tapasztalható túlzott iparkodást szorongó aggodalommal ki. sértem. Félek, hogy egy újabb „Bethlen udvar“ veszélye fenyeget. A Tabánban bármit is építeni csak akkor szabad, ha előbb megalkottuk a Budapest Fürdőváros gondolatát kivitelező végérvényes tervet, amelynek egyik organikus része lesz a Tabán mint fürdőhely központ. Az első teendő a Tabán ügyében hogy tovább folytassuk a gyógyvizek sürgős feltárását. Bizonyára még fűtésre alkalmas forró hévü vizet is találunk. Amíg nem rendelkezünk a Tabánt is felölelő és Budapest fürdőváros kérdését megöl dó, részleteiben is kidolgozott egységes és végleges tervvel, történelmi felelősséget visel az aki a Tabánban gyógyszálló felépítésével kisérletelzik. Az állandó színház felépítése évtizedek óta egyetemes kívánalma a kerület lakósságának. Megvalósítása nem halogatható. Az I. kerület joggal formál igényt arra, hogy ez a lcultur- intézmény, amely a kerület hagyományos tiszta erkölcsi szellemét hivatott fejleszteni, az I. kerület területén (Vár- Tabán-Krisztinaváros) épüljön fel. Teendők: a hely kijelölése (úgy látszik erre a Horváth-kert a legalkalmasabb). ezután a pályázat kiírása ,— majd a kivitelezés költségeinek költség, vetési biztosítása. A budai színházat a fővárosnak kell felépíteni. Társadalmi próbálkozások sikerre alig kecsegtetnek. Ha azt akarjuk hogy Budának mielőbb legyen színháza a közületnek kell építenie. Hasznosítás, a másodrangú kérdés. A Víziváros irta: Gidró Lászlé dr. Rövidség és egyszerűség okáért pontokba szedem a II. kerület kívánságait. 1. ) Üvegfedelet kérünk a Margit hid budai oldalán létesített aludj áros villamos-megálló fölé. Nem áll meg az a kijelentés, hogy a Margit-híd műemlék jellege miatt az üveg-várócsarnok kirína a környezetből. 2. Hajtsák sürgősen végre a Víziváros szabályozására vonatkozó közgyűlési határozatot. 3. ) El kell tüntetni a Széna-téri piacot. 4. ) A Batthyányi-téri csarnokot elsorvasztás helyett fejleszteni kell. Engedjék be az őstermelőket a Batthyányi- téri csarnokba, meglátják: mennyire fellendül ott a forgalom! 5. ) Lebontani a Nyul-kaszárnyát! 6. ) A Berni-utcából telepítsék ki a Ganz ott működő kéregöntvény-teiepét, amely füstöt és bűzt áraszt! 'Sokka! jövedelmezőbb lenne a Ganz számára ezeknek a nagy területeknek a parcellázása. 7-.) Le kell bontani a Margót-körúti gáz-telepet iá! Füstös bűzös, egészségtelen ! 8. ) A Margit-köruti gázgyári telekre építsék fel a Gázmüvek uj székházát. Kérdem: miért nincs egyetlen üzemi székház a budai oldalon? Ha a minisztériumoknak jó Buda, miért nem tetszik az üzemi uraknak? 9. ) Kérjük a közlekedés további javítását! Minden ellenkező véleménnyel szemben: helyesnek tartom a villamosforgalom rendezését a budai Margit- hídfö környékén úgy ahogyan az történt. 10. ) Végezetül: több figyelmet, több érdeklődést, több jóakaratot a Víziváros számára! Óbuda és Újlak Irta: Kurtcze Lajos dr. A most folyamatban lévő III. kerületi városszabályozás hosszú időre fogja eldönteni ezen városrész jövendő fejlődésének az irányát, amiértis a szabályozással kapcsolatban ki kéül domborítani Óbuda történelmi jellegét. Ezt az elvet magáévá tette a városfejlesztési bizottság amidőn legutóbbi ülésén elvben elfogadta az Olgyay testvérek tervét, a „Via Anticat"; amely út a régi aquae ductus útvonalán haladva a Bécsi utat kötné össze Aquincuminál. Ez az út Óbudának ókorig visszanyúló történeti jellegét emelné ki. Ennél fontosabbnak tartom az Árpád kori történelmi emlékeknek a feltárását és ezzel liapcsolatban annak a templomnak az újból való felépítését, amelyet első királyunk, Szent István emeltetett a honalapító Árpád fejedelem sírja fődé. Ezen templomnak felépítését az 1907 évi XXVII. te. rendeli el és a székesfőváros törvényhatósági bizottsága ennek mielőbbbi megépítését 1933-ban indítvá. nyomra a kormánynál megsürgette. Helyes lenne ha jövőre a Szent István évben ezen templomnak legalább az alapkövét helyeznék el. Hogy a kerület közönsége a várcs- renrdezés előnyeiben részesülhessen, feltétlenül szükségesnek tartom a 30 éves adómentesség megadását, mert az építkezési tevékenység csak ezután fog megindulni. A főváros legsürgősebb feladatának kell, hogy tekintse a III. kerületben olcsó kislakások és üzlethelyiségek mielőbbi felépítését, hogy igy a városrendezés folytán lebontásra kerülő házak lakóinak, iparosainak és kereskedőnek a kerületben való megmaradását lehetővé tegye. Feltétlenül szükséges a Filatori-dtilé és környékének mielőbbi csatornázása és utakkal való ellátása, mert a város- szabályozás folytán lebontásra kerülő kis családi házak tulajdonosai ezen a környéken fogják uj otthonukat felépíteni. Kell tehát, hogy részükre az egészséges lakás feltételeit biztosítsuk. A polgármestertől és a Beszkárt vezérigazgatójától ígéretet kaptunk, hogy Óbudának is lesz a közeljövőben autó- buszközlekedése amely Óbudát a belső városrészekkel fogja összekötni. Most ezen ígéretek mielőbbi beváltását várjuk Ha ezen elgondolások megvalósulnak akkor véleményem szerint a ül. kerület rohamos fejlődés útjára fog lépni. Ä Belváros irta: Szőke Gyula dr. A Belváros a legszerényebb kerülete az egész föváosnak. Amióta divatba jött a külsőbb, főleg a budai kerületekben való lakás és a gazdasági helyzet is rosszabbodott, igen szegény lett. A főváros vezető emberei is kiköltöztek, tehát még elhagyottá is vált. A szerény, ségé tehát csak fokozódott. Legnagyobb óhaja: rendezése úgy történjék, hogy még jobban lakatlanná ne váljék tehát ne csupa üzletházakat, vagy intézményeket emeljenek, hanem jó lakásokat is, melyek a jó polgári igényeket kielégítik. Tartsák be az építkezésnél a Belváros múltjának megfelelő stüust. Egy pár szép középülete és temp, loma még van, ne tegyék barátságtalanná a stilusnélküli rideg téglahalmazokat jelentő épületekkel és ne vegyék el a meleg barátságos külsejét. Nem szükségesek a túlzottan magas házak, amelyek a, naptól fosztanak meg- bennünket vagy olyan széles utcának ki- hasítását kívánják, hogy építkezésre telek szinte nem marad. Meg kell adni a leghosszabb időre szóló adómentességet még a lebontottt házak helyén épülő uj házaknak is, hogy a Belvárosban növeljük az építési kedvet, mert aa egész fővárosnak érdeke, hogy az építkezés ne külterjesen és ne stílustalanul, hanem a már lakott területek újabb be^- építésével és a város múltjának és meglévő középületeihez méltó módon történjék. A forgalom rendezése is szükséges, hogy a külső városrészek lakói necsak a Belváros határáig jöhessenek közvetlenül, hanem átszállás nélkül lehessen a Belváros középső részeit is minél jobb közlekedéssel megközelíteni. De a legfontosabb a belvárosi utcák kövezetének rendezése. Szép nagy te. rek évek hosszú során át való megvalósítása cimén hihetetlenül rossz kövezete van egyes utcáknak, tereknek és a Dunapartnak. Ennek a kijavítása nemcsak az idegenforgalom érdeke és nemcsak a jövő évi kettős Szentév miatt sürgős hanem a Belváros lakályossága, saját lakósságának és a város többi kerületei érdekének a rendes napi forgalma is azt kívánja, hogy az. átmenetileg is rendeztessék. Most, amikor jogos köz- és magánérdek cimén a legkülsőbb perifériákon is megjavítják a kövezetei: nem méltó hogy kizárólagosan a Belváros maradjon elhanyagolva és ultramodern építkezések mellett elhanyagolt rossz kövezet mutassa a Belváros múltját és régiségét. EZOSTKOSZORUS mester — üveg- festészeti műterme-11.59 Tel: HOMO
