Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1937-12-18 / 50-52. szám
fZJMUDAPESr hihinr A pesti íej Irta: Salamon Géza dir. ügyi követelményeknek a legteljesebb mértékben való betartására lehet szorítani. A többszörös ellenőrzés révén a Közegészségügyi és Bakteriológiai Intézet elérte azt, hogy 5—6 tejüzem állandóan kólimentes pasztőrözött tejet hoz forgalomba, ami még, egy-két év előtt még csak el nem érhető kívánság volt. Ez a jelentős eredmény indította arra az intézetet, hogy fokozottan minél több vizsgálatot végezzen. A megvizsgált tejminták száma ebben az évben 2400 volt. ami kb. tízszeresét teszi ki az előző évi vizsgálatok számának. Mivel a fővárosba érkező tej igen gyakran tartalmaz kórokozó csírákat, a nyers tej élvezete a bizonytalan eredet miatt a fertőzés veszélyével járhat. Ezért a tejet pasztőrözéssel kell csíramentessé tenni. vagy pedig forralás útján az esetleg jelenlevő baktériumokat elpusztítani. A pasztőrözött tejjel való éllátás tekintetében a székesfővárosban lévő tejüzemek bírnak nagy fontossággal. Ezekre az üzemekre hárul az a közegészségügyi szempontból rendkívül fontos feladat, hogy tökéletes pasztőrözéssel hárítsák el azt a veszedelmet, amely fertőzés alakjában a főváros lakosságát fenyegeti. A székesfőváros a Bakteriológiai Intézetnek ezt az ellenőrző tevékenységét a jövőben még fokozni kívánja és megfelelő gondot fog fordítani arra, hogy az intézet tej bakteriológiai osztálya továbbfejleszthető legyen és rendelkezésére álljanak azok a legszükségesebb keretek, amelyek a főváros tejellátásának javítását a kívánt mértékben biztosítani fogják. Budapest lakosságának csak az egyharmad része őslakó —w<———— A főváros kereső népességének háromnegyede bevándorolt A székesfőváros lakosságának egészségvédelme érdekében igen nagy jelentőséget nyertek azok az intézkedések, amelyek a tejnek, mint elsőrendű élelmezési cikknek kifogástalan minőségben és baktériummentes állapotban való forgalombahozatalát vannak hivatva biztosítani. A székesfővárosban naponta kb. 300.000 liter tej kerül fogyasztásra. Ez a tejmennyiség hozzávetőlegesen 30.000 helyről (termelőtől, közvetítőtől stb.) gyűlik össze és addig, amíg több kézen keresztül a háztartásokig eljut, többszörös fertőzésnek lehet kitéve. Kórokozó baktériumok kerülhetnek a tejbe. amelyek rendkívül gyorsan szaporodnak és a fogyasztók egészségét veszélyeztethetik. Feltétlenül szükséges tehát, hogy a tej, ez a rendkívül najgy fontosságú tömegélelmezési cikk, fertőző csíráktól mentesem ijusson e1 a fogyasztóhoz) és ennek elérése érdekében a termelek, valamint a tejforgal- mat lebonyolító vállalatok a legszigorúbb intézkedésekkel és állandó ellenőrzéssel szoríttassanak arra, hogy bakteri ologiailag is kifogástalan minőségű tejet szállítsanak. A nyugati nagy városokban már régebben bevezették a tej bakteriológiai ellenőrzését. Pontosan megállapítják ilyen szempontból a tejnek a minőségét és gyakran ezután igazodik a tejnek az ára is. A székesfővárosi Közegészségügyi és Bakteriológiai Intézet szintén végzett a múltban tej vizsgálatokat, de csak az utóbbi időkben vált leheségessé a tej bakteriológiai vizsgálatát az intézet keretében felállított külön oszálv létesítése útján nagyobb mértékben kiterjeszteni és a tejellenőrzési, hatékonyan rendszeresíteni. Az intézet tej osztálya már eddigi működésével is jelentős eredményeket ért el. amennyiben a fővárosban forgalomba hozott tejnek bakteriológiai minősége állandóan javuló irányzatot mutat. Ez amellett bizonyít, hogy a fokozottabb ellenőrzéssel és miinél gya- korábbi vizsgálattal, valamint a kapcsolatos szigorú intézkedésekkel a tej- vállalatokat a tisztasági és egészség— Az Uj Budapest tudósítójától — A gyorsaságáról ismert fővárosi statisztikai hivatal ismét megmutatta, hogy hivatásának magaslatán áll. Illye- falvi I. Lajos dr., a hivatal népszerű igazgatója, ismét bizonyságát adta annak, hogy a gyorsaság nem boszorkányság. Alig fejeződött csak be a főváros népességének 1935. évi összeírása, az 1936. évi statisztikai évkönyv már elkezdte közölni a fontosabb eredményeket. A most megjelent 1937. évi kötet pedig már teljes részletezettséggel mutatja be a legutolsó felvétel túlnyomó részének feldogozott adatait. Megvilágítják ezek a táblázatok a főváros népességének minden jellemző helyzetét. Elénk tárják teljes életútját. Megismerjük életkörülményeinek, egyéni és családi viszonyainak minden számokba süríthető megnyilvánulását. Pedig ezek a számoszlopok tulajdonképen csak vendégek az évkönyv lapjain. Csak közbeszurt érdekességek a főváros közéletének utolsó évi keresztmetszetét mutató beszámolóban. Egyik legérdekesebb fejezet arról tájékoztat, hogy mióta laknak Budapesten a főváros polgárai? És foglalkozásuk szerint teljesen részletezve bemutatja azt hogy hány éve laknak itt az összeírtak és hány éve vándoroltak be azok, akik nem itt születtek. Érdekes már az az adata is, amely azt mutatja, hogy az 1935-ben összeírt 1,080.431 fővárosi lakós közül csak 348.479 az őslakó. Tehát csak minden harmadik budapesti lakos született itt. A többi mind bevándorolt. Ha az itt születetteket is figyelembe vesszük, akkor az összes lakosságnak a felerésze még 15 éve sem lakik itt. Ha azonban a bevándorolt népességnek 711.952 főnyi tömegét vizsgáljuk meg abból a szempontból, akkor azt látjuk, hogy csaknem a felerészük az utolsó tiz év alatt került o. fővárosba. Több, mint 200000-en az utolsó 4 év alatt vándoroltak ide, tul- nyomórészben az ország egyéb vidékeiről. De több mint százezer azoknak a száma is, akik az összeírást megelőzően legfeljebb egy év óta éltek a fővárosban. Lélekszám szerint pontosan 87.736 olyan fővárosi lakost találtak az összeíró biztosok, akik egy évnél is kevesebb idő óta laktak csak itt. Ami azért is feltűnő mert közülük a kereső népességhez tartozott 57.757 és 30.545 férfi mellett 27.222 nő volt olyan aki 1934. és 1935-ben vett vándorbotot a kezébe, hogy a fővárosban próbálja megtalálni a boldogulásának az útját. Amíg a lakosságnak általában az egy- liarmadrésze született csak Budapesten, addig a 610-265 főnyi kereső népesség-, bői már csak 154.598 volt öslakó. A keresőknek tehát csupán a negyedrésze született a fővárosban, míg a háromne- gyedrészük máshonnan került ide. Kerületek szerint vizsgálódva a legtöbb öslakó Óbudán a III. kerületben LINGEL VII., Rózsa utca 4. szám meglepően olcsó árak Angol teaasztalok, görpiccolók, tálcaasztalok, Ready Boy, bár kocsik, összerakható könyvszekrények, antik és modern alkalmi bútordarabok, bútorszövetek, dísztárgyak és egyéb LAKBERENDEZÉSEK nagy választékban 1937. december 18. van. De még itt sem érik el a bevándoroltak számát. 29,722 öslakőval szemben ugyanis itt 32.865 a bevándorolt, óbudá után Kőbánya aránya a legjobb, bár itt sem több az öslakók aránya 37 százaléknál. A Szent István városban pedig lipótvárosi korának utolsó évében 21.848 öslakőval szemben 49.960 bevándorolt lakott. De még ennél a 30 százalékos aránynál is kevesebb az őslakók aránya a Belvárosban, ahol 18.596 bevándorolt mellett csak 7.077 születeti budapesti lakott. Tanulságos képet mutatnak a számok, ha a kereső népességet foglalkozási ágak szerint tanulmányozzuk. Elsősorban az őstermelők aránya tűnik fel. Mindössze ugyanis csak 8.064 a számuk a fővárosban. De ezek közül is csak 948 született itt. Jellemző azonban hogy a bevándoroltaknak is több, mint egyharmadrésze legfeljebb egy óv óta lakott csak itt. 33.657 önálló iparos közül is csupán 8.029 született Budapesten, mig több mint háromszor annyi másutt volt bejegyezve az anyakönyvekbe. (Sokan azonban már itt tanulták ki a, mesterséget, hiszen közel 15 ezer közülük már 20 évnél hosszabb ideje lakott itt. De ki- emekedik közülük a cipész és csizmadiamesterek csoportja. Ezeknek összesen 3.187 a számuk de csak 232 volt budapesti születésű. A 2.955 bevándoroltnak azonban a felerésze már 20 éve dolgozott a fővárosban. Az asztalosok, ácsok, bognárok és kádárok között is ötször annyi a bevándorolt, mint az őslakó. És 433 itt született borbéllyal szemben 1774 máshonnan származott. Az önáló iparosok közül a fogtechnikusok (44%) és a tetőfedők (58%) képviselik a legmagasabb arányokat az őslakók között. Az ipari tisztviselőknek a kétötöde öslakó. Viszont az ipari segédszemélyeknek csak az egyharmada született Budapesten. Még ennél is ritkább az őslakók aránya a péksegédeknél, ahol csak minden hetedik lakik itt születésétől kezdve. De azért itt is van egy pór szakma ahol elég kedvező az öslakók aránya. így a kalapos, rézműves és bö- röndös segédeknél meghaladja az arány- szám az 50_et is. sőt a könyvnyomdászoknál a betűszedőknél és a gépmestereknél túl van a 60 százalékon is. Az önálló kereskedők megoszlása csaknem teljesen egyez az önálló iparosokkal. És nagyjában véve 25 százalékos az öslakók aránya az állami tisztviselőknél az orvosoknál és az ügyvédeknél is. A középiskolai tanároknál valamivel jobb az arány. Bár itt sinos túl a 30 százalékon. Az elemi iskolai tanítóknál eléri a, 37 százalékot. És a vármegyei és városi tisztviselők között már 40 százalékot találunk átlagban. Érdemes megemlíteni , hogy a fővárosi háztulajdonosoknak is csak alig több mint azi egyharmadrészének ringatták itt a bölcsőjét. De még ez is kétszeresen meghaladja a nyugdíjasok között mutatkozó alacsony arányokat. Ezeknek a száma ugyanis 33.092 de mindössze 4.970 született közülük a fővárosban. A minimumot még sem itt találjuk, hanem a vasút, a posta és a főváros altisztjei között. Alig ér el itt 4—5 százalékot a született fővárosiak aránya. Sőt az, államrendörség altiszti és legénységi sorában még a 2 százalékos arányt sem találunk. Épüleiiiveges Glais András tábla- és tükörüveg nagy raktára. Budapest, Vili Baross ucca 66-68, az udvarban jobbr . 72 éves cég. — Telefon < 1-324 87.
