Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-30 / 4. szám
4 Ami -vara és ami nincs a városrendezési íörvényfavaslaiban Peirovácz Gyula megindokolja, hogy az Egyesüli Keresztény Pórt miért nem fogadhatja el a Javaslatot — Az Uj Budapest tudósítójától — Az iparügyi miniszter által benyújtott városrendezési törvény javaslat képviselőházi vitájának első szónoka: Pet- rovácz Gyula, a keresztény városháza mérnöki kitűnősége volt. Petrovácz Gyula az, Uj Budapest hasábjain a múlt esztendő utolsó heteiben megjelent nyilatkozataiban élesen és határozottan mutatott rá a törvényjavaslat autonó- mia-fosztó törekvéseire. Képviselőházi beszédében Petrovácz Gyula inkább a javaslat várospolitikai perspektíváit vette a modern szakember bonckése alá, Általános tetszéssel fogadott beszédének során Petrovácz Gyula rámutatott arra, hogy a mai rendszer, amikor a városrendezési problémák legnagyobb része csak rendeletekkel és szabályrendeletekkel van szabályozva, tág teret ad a telekuzsorának és a lakásuzsorának A háború utáni építési könnyítések korszaka ma már éppen úgy lejárt, mint ahogyan lejárt az a korszak, amelyről egy legutóbbi közigazgatási búrósági döntés állapította meg, hogy ezeknek határideje tisztán csak a háborús időkre vonatkozott és a mostani békeévekben már nem alkal mázhatok. Az építőipari hatáskörök nemcsak, hogy súrolják egymást, hanem sokszor metszik és nem tudja egyetlen építőiparral foglalkozó ember sem precízen megállapítani azt a hatáskört, amelyben neki dolgoznia lehet, vagy szabad. Pregnánsan foglalta ezután össze Petrovácz , Gyula a városrendezés általános alapelveit. Elsősorban a város jellegére vonatkozóan kell bizonyos általános irányelveket megállapítani, mivel nem minden városnak konstrukciója, jellege, vagy karaktere egy és ugyanaz. Másodsorban bizonyos esztétikai alapelveket kell lefektetni, amelyeknek egyrésze a városok történelmi múltjára és a történelmi múltból fennmaradt részek konzerválására vonatkozik, másrészt vonatkozik a város jövőjére. A harmadik főszempont a közlekedésügyi kérdések figyelembevétele, mert ma már egy városépítésnek talán elsörendünél-elsörendübb célja a közlekedés helyes lebonyolítása. A negyedik fö alapelv a városok egészségügyi rendezése. ;; -ö — A városrendezésnek a múltban való fö-alapelvei — folytatta Petrovácz — inkább a városépítészet biztonságát, a város utcáinak rendezettségét és a város tűzbiztonságát szolgálták csupán. Ebből az következett, hogy egészségtelenül összezsúfolt háztömbök létesültek azok mellett az utcák mellett, ahol közmüvek voltak. Ezek a háztömbök nem csak hogy köröskörül be voltak építve, hanem sokszor duplán be voltak építve keresztépületekkel és hátsó udvarokkal és így a legegészségtelenebb épületek és lakások keletkeztek, a lakások sívár tűzfalakra, kormos kéményekre nyíltak és a kútszerü udvarokban felnövekedett generáció egyáltalán nem ismerte a szabad levegő áldásait. — A írd pártunknak, amióta a városházán helyet foglal, állandó törekvése ennek a rendszernek a megváltoztatása. Büszkén merem mondani, hogy a városháza műszaki osztályán való működésem folyamán állandóan amellett harcoltam, ami a városrendezésnek ma is egyik fontos elve, hogy a túlsűrü beépítést csökkentsük, hogy az udvarméreteket növeljük, hogy a kereszt- szárnyak és a hátsó épületek építését lehetőleg korlátozzuk, hogy levegőt,, világosságot és egészséget vigyünk a házak udvaraiba, hogy az utcákat lehetőleg szélesítsük, hogy. az épület magasságokat a kisebb utcákban lehetőleg korlátozzuk, hogy ne történjenek még azok a botrányok, amelyek ilyen hibás éptíkezés folytán a Várban és környékén történtek. . • v ; — Nekünk arra a városrendezésre kell törekedni, amely - nem annyira az út- és térhálózatokon, hanem inkább^ a ház-blokkokon belül létesít egészségé- \ seb'b alakulást. Az előbbi művelet tlsz-! tán konzerválás .volt; az utóbbi egy alkotó előrelátás. A városrendezés feladata a belvárosban égészen más, mint kint. A belvárosban az a városrendezés feladata, hogy a túlzásokat lenyesse, hogy az épületek belsejét lehetőleg kitisztítsa, hogy levegőt és napfényt vigyen be a belvárosok belsejébe. VB szont a város külső részein lehetőleg szabadonálió, kerttel bíró, önállóan épít- hetö, egészségesebb és a kis egzisztenciák részére is hozzáférhető építési területeket kell rendelkezésre bocsátani. — Ami a szépészeti szempontokat illeti — folytatta Petrovácz — én még ma is siratom a Belvárosnak ok nélkül való elpusztítását, azokat a szép kis festői tereket, amelyek itt a Belvárosban voltak, amelyeket igazán helytelen város- rendezési és közlekedési elvekért annak idején feláldoztak. A Belvárosnak sohasem kell szégyen- lenie azt, hogy történelmi emlékei vannak és a Bel'város legszebb történelmi emlékeit sohasem lett volna szabad elpusztítani. Külföldön igyekeznek a történelmi műemlékkel kapcsolatos város- rendezésekre. Nálunk ellenben a disszonanciáknak tág tere van. Nálunk nincs kikötve az egységes térkiépítés, nálunk a Szabadság-térnek is megvan a maga disszonanciája. Azt nem mondhatom hogy a Kossuth L a j o s-t é r harmóniája is abszolút sikerült volna és nálunk már az Andrássy út harmóniájának is sokat ártottak egyes utólagos építkezések. Petrovácz ezután a skatulyaházak ellen emelt szót és' rámutatott arra, hogy régebben az építőművészet Ismerte á többi képzőművészetet és segtíségül is hívta magához, Ezen a téren helyre kell állania a harmóniának, el kell tenni az útból a skatulyázó embereket. Ezután a közlekedési és a higiéniai szempontokat fejtegette Petrovácz és kijelentette, hogy az egyes városok vá-< rosrendezési tervével kapcsolatosan a parkoknak és sétatereknek szaporítását rendkívül fontosnak tartja. Ennek a problémának a fontosságát igazolja a Károlyi-palota megvásárlását és ezért tartja hibának minden olyan elgondolást, amely például az Erzsébet-tér bármilyen minimális beépítését is veszi programjába. Petrovácz ezen nagyiontoságú megállapítások után azon véleményéi nek adott kifejezést, hogy az általa felsorolt általános városrendezési irányelvekből ebben a törvényjavaslatban egyet-kettőt meg lehet találni, de aránylag keveset. A város jellegének megóvása szempontjából egyetlen mondat sincs a javaslatban, a műemlék-védelemről van egy-két megjegyzés, a közlekedési szempontok figyelembevételéről a törvényjavaslat ugyancsak keveset mond, mindössze az egészségügyi rendelkezéseket említi j meg némileg a javaslat, a közművekkel kapcsolatban pedig egy-két , bátortalan paragrafussal találko- „ , zunk. Varrnak a javaslatnak tagadhatatlanul értékes részletei is, de vannak igen aggodalmas paragraf usok. Az első és legfőbb aggodalma Pet- rovácznak alkotmányjogi természetű: túlságosan sok felhatalmazás van a törvényjavaslatban. Utal Petrovácz az Uj Budapestben megjelent nyilatkozatának azon részére, hogy a javaslatot egy szuper-kerettörvénynek tekinti,- amely a kerettörvények között is rekordot állít fel. Minden lényeges kérdésre miniszteri felhatalmazást ad, az általános kérdéseket miniszteri rendeletekre bízza, a speciális eseteket pedig, amelyek ritkán fordulnak elő, minuciózusán szabályozza. Ez a javaslat egy lépés afelé a törvényjavaslat felé, amely ma felhatalmazza a kormányt, hogy minden jogi, technikai és egyéb kérdést rendeleti úton szabályozzon. Az Egyesült Keresztény Párt éppen ezért nem járulhat hozzá az alkotmány- jogi aggodalmak alapján enek a törvénynek a meghozatalához. Petrovácz Gyula ezek után a javaslat magánjogi vonatkozásait fejtegette, rámutatván arra, hogy a törvényjavaslat rendelkezései sok vonatkozásban mélyen sértik a magántulajdon elvét, az autonómiák jogát, megnehezítik az építkezéssel kapcsolatos városrendezési módosítások hatálybalépését. A kormánynak a városok fejlesztését maguk1937 január 30. ra a városokra kell bízni, s csak ahol renitenciát lát, ott kell felhatalmazással bírnia a kormánynak, hogy a renitenciát eltörje. A javaslat kerüli a nyilvánosságot, sehol sincs megmondva, hogy valamit közszemlére kell tenni. Elvileg lehetséges ennek a törvénynek alapján aiz, h°gy egy új szabályozási vonalat keresztülvezetnek-e valakinek a telkén anélkül, hogy a tulajdonos tudna róla. A javaslat teljesen elejti az építési törvény javaslatának előterjesztését, noha számos törvény-tervezet készült, amelynek az éptíési ügyeket egységes elvek alapján akarták megállapítani. u , | ■: ; Petrovácz Gyulának közel kétórás beszédét, amelynek végén ismételten kijelentette, hogy sem pártja, sem ő maga a javaslatot nem fogadja el, a képvise- lőház baloldalán élénken megtapsolták. A főváros önkormányzata, nemkülönben az építőipari érdekeltségek hálával és elismeréssel tartoznak Petrovácz Gyulának bátor és erőshangú beszédéért ! HOFBfflIER és PIRZZft építőmesterek TELEFON: 1-188-59. Telep: VI., Béke-tér 5. Iroda: VI., Szondy-u34. PROKISCH JÁNOS oki. építész, építőmester, hites törvényszéki és árvaszéki szakértő Budapest, I., Csaba-u. 11/a. Tel.: 1-563-99.-:*-VrV> 'A / ,— (Wimtammit Cdfí/K/ 'CŐMpaMfotulft Világítási költségeinek alig 7°/o-át teszi ki a lámpa ára — és mégis: a lámpán múlik, takarékos lesz-e áramfogyasztása. TUNGSRAM DUPLASPIRÁLLÁMPA
