Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1937-11-27 / 47. szám
1937. november 27. rÉBiSiirftWH) Hamis vádak az Elelmiszerüzem ellen A hus-dinasztiák 228 fióküzletével áll szemben a Községi Élelmiszerüzem 52 fiókja — Az üzem, amely 1933 óta egyáltalán nem terjeszkedett, Budapest élelmiszerszükségletének alig néhány százalékát látja el — Évenként mintegy félmillió pengőt takarít meg a közönség azáltal, hogy az üzemi fiókokban vásárol — Az JJj Budapest tudósítójától — Nulla dies sine linea: alig van nap, hogy a liberális várospolitika és nem kevésbbé liberális kereskedelem köréből támadások ne hangzanának el a Községi Élelmiszerüzem ellen. A közgyűlési költségvetési vitában Gál Jenő rohant ki, az egyik fűszerkereskedelmi szaklapban Szegő Béla úr úgyis, mint törvényhatósági bizottsági tag, úgy is mint az Albus szappangyár vezérigazgatója, aki különben a főváros költségvetési vitájában is szónokolt, a neonfényben ragyogó közüzemi fiókról és a pusztuló fűszeresről tart elé- gikus hangú előadást. Legközelebb pedig, mint a hentesiparosok közlönyében olvassuk, demonstrációs nagygyűlésre és tüntető felvonulásra készülnek a rojtoskabátú kisemberek, akiket sem a nagy adók, sem a. fokozott állatexport, sem a közönség fogyasztóképességének állandó csökkenése tesznek tönkre, hanem egyedül és kizárólag a Községi Élelmiszerüzem! Mindenütt a kisiparról és a kiskereskedelemről szónokolnak, mint amely végpusztulásnak indult a községi üzem mohó és végeláthatatlan terjeszkedése miatt. Az Albus szappangyár vezér- igazgatója az üzemmel kapcsolatosan arról elmélkedik, hogy úgy vagyunk ezzel az üzemmel, mint a katonával,! akit őrnek állítottak a lőporos torony mellé és noha már huszonöt esztendeje a lőporos torony nincs meg, azért az őrtálló katonát az ezred mindennap odavezényli. — Ha volt ennek az üzemnek feladata — így szónokol a városatya-szappanos — azt teljesítette, ha volt hivatása azt betöltötte, de a jelenben már sem hivatása, sem feladata nincsen és így szükség sincsen reá! Ez a tétel, amennyire logikusnak látszik, annyira hamis és a való tényeknek nem felel meg. A komoly mezbe öltözött demagógiával szemben vonultassuk fel a valóságos adatokat: csinál-e csakugyan komoly konkurrenciát a főváros élelmiszerüzeme a kisiparosoknak? A legutóbbi népszámlálás adata szerint Budapest területén 1935-ben 795 hentesüzletet, 293 mészárosüzletet, 68 hentesáru kereskedőt, 1425 fűszer, és csemegeüzletet. 1082 szatócsot, 467 vaj-, sajt és tojásüzletel, 97 vágott baromfi és vad-üzletet, 458 főzelék, konyhakerti termelvények és gyümölcs árusításával foglalkozó üzletet, 28 egyéb ! élelmiszerárusító üzletet írtak össze, 4713 élelmiszerkereskedővel szemben áll a Községi Élelmiszerüzem 52 élelmiszerárusító fiókja, tehát az összességhez viszonyítva matematikailag is elenyésző, lényegtelen kisebbség. De az 1935 évi adatok szerinti élelmiszer-üzletek száma jelentősen szaporodott a mai napig, hiszen, ha csak a uagy áruházak (Párisi, Corvin, Magyar Divatcsarnok, Fenyves) élelmiszerforgalmát tekintjük, nemkülönben a gyulai, debreceni, szegedi, békéscsabai és soproni hentesárugyáraknak a fővárost elárasztó készítményeit nézzzük, nyilvánvalóvá válik, hogy a hentes kisiparosok forgalmát nem az Élelmiszerüzem szintén csökkenő forgalma, hanem egyéb vonatkozások okozzák. De vessük össze a fővárosnak az elmúlt évben egyes fontos élelmicikkekből elért összes forgalmát a Községi Élelmiszerüzem ugyanazon évi azonos élelmicikkekben való forgalmával! Budapest elmúlt évi hús-, hentesáru és zsiradék forgalma 44,462.142 kilogrammra rúgott. Ebből a Községi Élelmiszerüzem forgalma mindössze 2,651.400 kilogramm, azaz az össz- mennyiség 6%-a volt. A főváros az elmúlt évben 123,080.000 darab tojást. fogyasztott el, ebből az üzem mindössze 6%-ot: 7,420.000 darabot adott el. A főváros kény ér árusításának pedig mindössze 1.4%-a esett a Községi Élelmiszerüzemre. Hamis vád tehát, hogy a Községi Élelmiszerüzem szakmailag kisajátítja, vagy majorizálja a főváros él el mi szer-kereskedel mét. Feltűnő, hogy sem a közgyűlési szónokok, sem a mészárosok és hentesek immáron egyesített ipartestülete nem beszél a budapesti nagy hentesárugyárakról. Nézzük, hogy ezek a húsdinasztiák — olvassa e sorokat Éber kamarai elnök úr! — mekkora konkurenciát okoznak a kisiparnak. A főváros területén a következő nagyobb hentes és mészáros nagyiparosok működnek, amelyeknek adatait a Községi Élelmi- szerüzem adataival összehasonlítva az alábbi táblázatban ismertetjük: Kimutatás egyes budapesti hentes- és mészáros nagyiparosról Mikor FióküzAlapAlkalmazótSertés és süldő vágás darab Bika és ökör vágás darab Borjú vágás darab Cég neve: létesült leteinek száma tőke Pengő tak száma 1934. 1935. 1936 1934. 1935. 1936. 1934. 1935. 1936. Általános fogyasztási szövetkezet 1904. 103 2,185.620 272 10.511 11.598 4.968 128 63 3 Magy. köztisztv. szövetkezete (Hangya) 1892. 80 5,267.371 170 10.015 14,925 17.021 140 176 185 1.270 1.782 1.847 Brauch kolbászgyár rt. 1890. rt. 1916. 6 600.000 160 13.370 13.434 12.109 628 724 815 Berecz hentesáru gyár kft. 1933. 4 — 31 Fleischer Rezső 1912. 8 — 200 23,323 23.622 28 394 281 350 433 Kozma testvérek rt. 1928. 7 200.000 45 10.774 12.643 9.342 272 273 247 Lengyel hentesárugyár rt. 1921. 9 64.000 160 Schmolka hentesárugyár kft. 1894. 4 — 41 Zeidl rt. 1892. rt. 1924. 7 270.000 160 18.688 23.175 21.585 228 1 •' í Községi Élelmiszerüzem 1911. 52 572 38.993 39.332 34.115 1.780 1.433 1.273 2.972 4.367 498 KÉÜ. vág Dtt állat vé tsárlásai : 12 1.415 1.557 815 815 781 3.360 3.990 6.924 KÉÜ. forgalma összesen 39.005 40.747 35.672 2.595 2.220 2.054 6.332 8.357 7.422 E kimutatásban csak az egyes nagyobb hentesárugyárakat szerepeltetjük. De így is nyilvánvaló, hogy csupán a felsorolt hentesáru,gyárak 228 fiókjával szemben, a KÉÜ. 52 fiókjával elenyésző kisebbségben van. Ha a sertésvágások mennlyiségét hasonlítjuk össze, úgy még tisztább az összehasonlítási alap, mert csak a két legnagyobb cég vágása (Brauch, Fleischer) 1936. évben összesen 40.503 darab sertés volt. szemben a KÉÜ. 34.115 darabos sertésvágásával. Tehát az említett két hentesárugyár a legutolsó gazdasági évben 66388 darab sertéssel vágott többet, mint a KÉÜ. Tehát nem a KÉÜ. a pusztító konkurrencia. 1933. óta a KÉÜ. nem terjeszkedett, új üzletet nem nyitott, ellenben a nagy hentesárugyárak 1933. év óta 15 új üzletet nyitottak és pedig: Brauch 1, Fleischer 1, Berecz 4, Kozma 3, Lengyel 3, Schmolka 3. Nézzük végezetül a másik nagy vádat: Terjeszkedik-e a Községi Élelmiszerüzem? 1933 óta a belügyminiszter rendelete értelmében a Községi Élelmi- szerűzem újabb fiókot nem létesíthetett, forgalma sem emelkedett. Nagymértékben túlzás terjeszkedésnek minősíteni azt az egyetlen esetet, amikor az üzem egy már meglevő, igen kisméretű üzlethelyiséget mintegy egy méter szélességben megnagyítani kívánt, csupán azért, hogy a vásárló közönség az alig 4—5 négyzetméternyi üzlettérben kényelmesebben mozoghasson. A Községi Élelmiszerüzem forgalma 1926-tól 1934-ig körülbelül egyszinten mozgott. 1933 július 30-án az üzem működését a belügyminiszter rendelete értelmében korlátozta és ez időponttól kezdve, miként az az összehasonlító áruforgalmi kimutatásból is megállapítható, a forgalomban lényeges csökkenés állott be. 1936-ban az 1933 évi forgalomhoz viszonyítva a kolbászárunál 186,314 kilogramm,, a hentesárunál 412.985 kilogramm, a vadnál és szárnyas vadnál 81.767 kilogramm, a tojásnál 66.166 darab volt a csökkenés. A fentiek alapján nyilvánvaló a Községi Élelmiszerüzem teljes léi jogosultsága. Az üzemet, ha nem volna, most kellene megalapítani, annyira fontos hivatást tölt be a székesfőváros élelmezésében, mert a közönségnek állandóan zsinórmértékül szolgál az élelmiszerek megkövetelhető legjobb minőségére és beszerzési árára nézve. Csak az elmúlt esztendőben — ez hiteles adat! — a főváros közönsége kerek félmillió pengőt takarított meg, illetve ennyivel olcsóbban szerezte be élelmiszerszükségletét azáltal, hogy az üzem fiókjaiban és nem a magánkereskedelemben vásárolt. Posnanshy és Sfieliiz El. Aszfalt, fedóllemez és kátrányvegyltermák gyár Budapest, V. Zsllvay Leó u. 13. (Volt Sólyom u.) Telefon i 1-228-29, 1-282-85.
