Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1937-10-16 / 41. szám
1937. október 16. WBIMMaiMN« ttTjSöM XIM ft Quo vadis, Budapest? Irta: Gidró László dr. A főváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése e hó 8-án hozzászólás nélkül, névszerint szavazással elfogadta a polgármester előterjesztését 30 millió pengő névértékű kötvényköl- csönnek a Községi Takaréktól leendő felvételére vonatkozólag. Az autonómiának ezi az akaratnyilvánítása több szempontból ad alkalmat kritikai megállapításokra. Mindenekelőtt a választók tömegei joggal kifogásolhatják, hogy a főváros pénzügyi gazdálkodásának méreteihez viszonyítva is jelentős kölcsönügylet tárgyalásánál, mely a főváros státusát 44.550.000 pengővel, költségvetését pedig 15 esztendőn át 2.970,000 pengős évi amortizációval terheli meg, egyetlen választott képviselője sem tartotta érdemesnek felszólalni. Ez a tény1 a maga némaságában beszédes biznyíték a láthatatlan frontok számára, melyek hangosan hirdetik a parlamentáris elv csődjét. A nyugati demokráciákban egyetlen javaslat sem bocsátható szavazás alá, mely mellett az előadón kívül legalább egy felszólalás el nem hangzik! De indokolt az adófizető polgároknak aggályoskodása a főváros rohamos eladósodása tekintetében. A 80.2 millió petngjőre rúgó eladósodás a főváros köz- igazgatási költségvetésének 50%-át teszi. Kifogásolható azonban a 30 milliós kölcsön felhasználása is, amikoris a polgármester nemcsak függő kölcsönök konverziójára, hanem utak építésére, telekszerzésre, halottasház építésére kívánja ezt az összeget fordítani. Már pedig a kommunális pénzügytan gyakorlati szabályai szerint ezek a kiadások a községi háztartásban feltétlenül budgetáris fedezetet követelnek. A legsúlyosabb kritikát hívja ki azonban az a ténykedés, mikor a 30 milliós kölcsön céljaira a Községi Takarékot veszi igénybe. A Takarék 1936 december 31-i mérlegének adatai a következők : Vagyon Teher Készpénz és giro követelések P 2.719.678.79 Alaptőke P 10.800.000.— Pénzintézeteknél követelések P 12.612.028.97 Rendes tartalék alap P 513.776.28 Leszámítolt váltók P 56.568.372.97 Betétek P 86.552.452.20 Értékpapírokra folyósított kölcsönök P 2.559.599.64 Községi folyópénz P 7.054.524.— Jelzálogilag biztosított folyószámlakölcsönök P 5.458.636.59 Hitelezők P 8.866.988.09 Főváros intézményeinek nyújtott hitelek P 2.425.718.82 Záloglevelek P 11.254.398.42 Egyéb fedezett hitelek P 10.794.449.44 Kisorsolt szelvények P 551.374.78 Jelzálogkölcsönök P 18.789.871.86 Nyugdíjalap P 2.552.208.83 Értékpapírok P 5.479.062.96 Átmeneti tételek P 418.312.10 Vállalati részvények P 3.100.000.— Nyereség P 339.062.80 Záloglevél biztosító alap P 1.031.975.— Házak P 2.100.000.— Egyéb ingatlanok P 2.711.383.63 Nyugd í j p én ztá r P 2.552.208.83 128.903.097.50 128.903.097.50 A Községi Takaréknak, mint pénzintézetnek megalapozottságára és likviditására vonatkozólag a közölt mérlegadatok alapján a következő megállapításokra jutunk: Egy pénzintézet megalapozottságát saját tőkéinek és a rábízott idegen tőkékhez váló aránya mutatja. A Községi Takarék saját tőkéinek összege: Alaptőke P 10.800,000.— Tartalék P 513,776.28 P 11.313,776.28 Idegen tőkék (mérlegfőösszeg) P 128.903,097.50 Az arány 1 : 12. Azaz a mérlegfőösszege 12-szerese saját tőkéinek! A takarékpénztárok és bankok egyesületének ez évi első félévre vonatkozó I jelentése szerint: Hitelbanknál Kereskedelmi bank Angol-magyar bank Pesti Hazai Mérlegfőösszeg: P 353.959.000.— P 438.094,000.— P 169.100,000.— P 209.940,000.— Sajáttőke: Arány: P 70.903,000.— 5 P 62.900,000.— 7 P 40.285,000.— 4.2 P 35.639,000.— 5.9 Elsőrendű magánbankjaink tehát saját tőkéinek csak 4—7-szeres (átlagban 5.5-szörös) összegű idegen tőkét fogadnak el kihelyezésre. Magánintézeteink tehát megalapozottság tekintetében kétszer oly jól fun- dáltak, mint a Községi Takarék. A pénzintézetek mobilitására illetve likvidálására általában az intézeteknél kezelt takarék és folyószámlabetétek és az intézetek pénztárkészletének és bankoknál fennálló követeléseinek szembeállításából következnek. A Községi Takaréknál takarék és folyószámlabetétek összege községi folyópénzek és betétek készpénz és girókövetelés pénzintézeteknél követelések P 86,552.452.20 P 7,054.524.— P 93,606.976.20 P 2,719.678.79 P 12,612.028.97 P 15,331.707.76 Tehát a 93.6 millió betéttel szemben álljon itt a hivatkozott négy banknak csak 15.3 millió készpénz all! idevágó adata: Ugyancsak összehasonlítás kedvééi't takarék és folyószámla pénzkészlet és betétek összege bankkövetelés Hitelbanknál £13,324.000.—Kereskedelmi Bank 294,548.000.— Angol-magyar banknál 88,409.000.—Pesti Hazainál 121,979.000.— 21,168.000.— 33,400.000.— 9,379.000.— 12,125.000 A likvidálás megítéléséhez azonban hozzátartozik a váltótárca állomány is, mely természeténél fogva ugyancsak a készpénzzel egyenlő likviditású aktívumot képez. A Községi Takarék tárcaállománya: 56,568.372.97 pengő és készpénkészlet- tel együtt tehát végeredményében a 93.6 millió pengő készpénz és váltótárca állott. A Községi Takarék vagy on oldalának egyéb tételei részben már is hosszúle- járatúak részben pedig céltartalékok és ingatlanok, melyek a likvidálás szempontjából nem vehetők számításba. Már most ha ténynek fogadjuk is el, hogy a Takarék az igénybeveendő 30 millióból eddig is nyújtott a fővárosnak 18 millió váltóhitelt és ugyancsak folyószámlán előlegezte a 2.8 millió dolláros kölcsön rendezésére szükségelt 3 milliót, akkor is rendkívül aggályos, hogy ezeket a rövidlejáratú, látra szóló követeléseit a fővárossal szemben 15 évi, azaz hosszúlejáratú hitelekké alakítsa át. Eddig ezek a kölcsönei mint rövidle járattá aktívák állottak az ugyancsak rövidlejáratú takarékbetétállományával szemben. A 30 milliós kötvénykölcsön fentiek szerint a Községi Takarék 71 milliós likvid vagyontételéből 30 milliót változtat át hosszúlejáratú vagyontétellé és így már csak 41 millió likvid tetei fog a 93.6 millió takarék és folyószámlabetét állománnyal szemben állni. E számadatok szerint tehát kétségtelenül fennáll a Községi Takarék mobilitásának veszélyeztetettsége és nem lehet ezen tény mellett elsiklani még annak a ténynek tudatában sem, hogy a betétállományból 40 milliót meghaladó összeggel vannak érdekelve a főváros üzemei és így az ezek részéről a Takarékkal szemben történő esetleges igénytámasztás az autonómiától, illetve a is hoffm&nn képkeret AZ IGAZI OTTHON DÍSZE! polgármestertől függ. De nem lehet megnyugtató az a magyarázat sem, hogy a Takarék jegybankhitele a főváros csorbítatlan bonitása mellett korlátlan mértékben rendelkezésére áll. Elképzelhető, hogy az autonómia és az államhatalom éppen krízises időben és épen ebben a kérdésben nem fognak egy véleményen lenni és akkor a Községi Takarék bonitását a Jegybank semmiesetre sem fogja kedvezően megítélni. Az üzemi gazdálkodásnál — addig, amíg kapitalista gazdasági rendben élünk — nem szabad figyelmen kívül hagyni a pénzügytan ortodox szabályait, melyek világosan előírják, hogy a pénzintézetek aktív üzleteinek természetét passzív üzleteik jellege határozza meg. Azaz, ha egy pénzintézetnek takarékbetétek formájában csak rövid lejáratú hiteleket adnak, úgy ő is csak rövid lejáratú hiteleket nyújthat. Ha eltér ettől a szabálytól, úgy helytelenül vezetik az intézetei. Nagybankjaink, amint a TÉBE hivatkozott jelentéséből megái lapítható, az idei első félévben 160 millió pengőt fizettek vissza a Jegybanknak, mert nem tudták rövid lejáratú hitelek formájában kihelyezni. íme a helyes pénz- politika a magángazdaságban. A kommunális pénzügyi gazdálkodásban pedig mindaddig, amig a kamatszint nem száll lényegesen lejebb, lehetőleg csak is oly beruházások fedezésére lehet és szabad kölcsönt felvenni, amelyek amortizációjukat fedezik, míg a város fejlődésével járó, a költségvetési keret természetes megduz- zadását előidéző többlet-terhek feltétlenül megfelelő adóplitikával fedezen- dők, mert ez esetben az adózókat nem terhelik a kamatok is. Politikával, gazdasági törvényszerűségeket nem lehet megváltoztatni és ha a politikai hatalom birtokosai a gazdasági törvényeken erőszakot követnek el, az megbosszulja magát úgy gazdasági, valamint politikai vonatkozásban is. Ezekre a veszélyekre kívántam rámutatni, hogy videant consules ne quid detrimenti respublica capiat. CCCS fJCíí szeHőzo- jjCuhkUh berendezések SGHUBAUER FERENC magánmérnök Budapest, 111., Föld-u. 51. TELEFON: 1—622—06. ÓRÁT BÁNKI-tól Oki. órás. — Javításban sok évi külföldi gyakorlat. — Óraraktár. Budapest, IV,Váci-utca 36 Duna-utcai oldal. E szelvény 10% engedményre Jogosít
