Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1937-09-11 / 35-36. szám

VCftr. ' VC XV- évfolyam 35—36. szám Budapest, 1937. szeptember 11. UJ BUDAPEST ElOOzelésl 6rak: C06$z évre ............................................. 30 pengő r* l évre.................................................... 13 pengő Eg yen szám éra öO iíüér FELELŐS SZERKESZTŐ: D O B Y ANDOR D» Szerkesztö&ág és klndóhlvoiol: Budapest, IV., Kaes Ivor-ulca 9. Telefon: 1^828^23. Pűstolakarékp. csekkszámla 30.013. Útban a vegyes tanács? Rövidesen sor kerül az 1934: XII. t. c. revíziójára \ legutóbbi napokban az a megoldás J meglévő alpolgármesteri állás melle került előtérbe, hogy a törvényhatósági egy harmadik alpolgármesteri állá* zerveztessék. Késlelteti a döntést, hogy törvényhatósági bizottság két legna­fytilÓQu* a Iridawtiá&L&Z' A vasárnapi hídavatáson sok értékes és érdekes nyilatkozat hangzott el. A miniszterelnök azt a mindenképen helyt­álló megállapítást tette, hogy a magyar munkások ezrei készítették ezt a mü­vet., amely szintézise a magyar mérnö­kök tudásának, a magyar munkások munkájának és a magyar adófizetők áldozatkészségének. Az iparügyi és ke­reskedelemügyi miniszter büszkén han­goztatta, hogy magyar anyagból, ma­gyar mérnök és munkás munkájával épült a híd. Budapest polgármestere azt a kijelentést tette, hogy az új híd megmutatja az egész világnak, hogy a magyar nemzet, bár egynegyed század óta a sorscsapásoknak és megpróbálta­tásoknak legsúlyosabb időit élte át, nem csüggedő akarattal és törhetetlen életerővel úrrá tudott lenni a válságos viszonyokon és jelemelkedve elesettsé- géből, céltudatosan és kitartással mun­kálja szebb és boldogabb jövendőjét. Távol áll tőlünk, hogy ünneprontólc legyünk, — de a lúdavatással kapcso­latosan mégis van egy megjegyzésünk. Mégpedig az, hogy az új híd mintegy kizárólagosan, de mindenesetre túlnyo­mó részében a fővárosi adófizetők fil­léreiből épült. Közismert dolog, hogy a városi ingatlanvagyon átruházási illeték 1.25 százalékos pótlékolásából jött létre tulajdonképen az új híd. A törvény életbelépte óta az előírás sze­rint 0,600.000 pengő az a tőke, amely a most megnyílt Horthy MiMós-híd és a létesítendő óbudai híd céljait szol­gálja. Ebből az előírásból az eddig készpénzben befolyt összegeket: egészen pontosan 5,700.000 pengőt a főváros be is szolgáltatta a hídépítési alapba. Erről a közel halmillió pengőről — kivéve természetesen Szendy polgár- mesternek allúzióját, aki az ünneplő közönség előtt ezt a tényt leszögezte — nem beszéltek a hídavatás ünnepi szó­nokai. Es amiképen a híres horatiusi jelmondattal a tengerészeti emlékmű fogja hirdetni az új híddal kapcsolato­san minden idők végezetéig a magyar tengerészet nem hervadó dicsőségét, azonképen egy másik táblát is el tud­nánk képzelni az új hídon: a budapesti adófizető polgárét. A hídavatási ünnepség nem alkal­mas arra, hogy éket verjen az ország és fóvárosa közé. Ez nem is szándér kunk. A hídavatási ünnepből azonban — ezt sine ira et studio kell megálla­pítanunk — elsikkadt a speciális buda­pesti jelleg. A bizonyságtétel a mellett, aog) ez az ünnepség, sőt ez a híd is elsősorban budapesti és elsősorban Bu­dapesté. Mert főképen a főváros áldo­zatkészségéből épült. Annak a főváros­nak áldozatkészségéből, amelyről __ sajnos ez nem újság — annyiszor fe­ledkeznek meg a hivatalos ünnepségek ragyogó szónoklatai! — Az Uj Budapest tudósítójától — Petrovácz Gyula képviselőházi költ­ségvetési beszédével kapcsolatosan az év tavaszán Széli József dr. belügymi­niszter azt a kijelentést tette a Ház­iján, hogy ankétot fog összehívni a fő­városi törvény reviziója tárgyában. Bi­zalmas megbeszélések kezdődtek a bel­ügyminiszter és a fővárosi nagy pár­tok vezetői közölt a tekintetben, hogy az 1934*:XJI. t.-c.-t miképen módosít­sák, illetőleg teljes egészében eltöröl­jék-e? Ezeket a tárgyalásokat a Ke­resztény Községi Párt részéről Er liszt Sándor, a Nemzeti Egység Pártja fő­városi szervezete részéről pedig Zsitvay Tibor dr. vezette. A belügyminiszter szükségesnek tartotta, hogy mielőtt a belügyminiszteri ankét összehívására sor kerülne, tárgyalásokat folytasson Kar af iát h főpolgármesterrel és Szendy polgármesterrel. Ezek a tárgyalások — mint az Uj Budapest munkatársa illetékes helyen értesül — a közeljövőben el is fognak kezdődni. A küzdelem ezeken a tárgya­lásokon, valamint a belügyminiszter által összehívandó ankéten is akörül fog folyni, visszaállítsák-e a törvény­hatósági tanácsot? A törvényhatósági tanács visszaállítása ugyanis az a pont, amelyért a Keresztény Községi Párt, de a közgyűlés ellenzéki pártjai is: a Polgári Szabadságpárt és a Szociálde­mokrata Párt is késhegyig menő küz­delmet folytatnak. Sokat hangoztattuk, de nem szűnünk meg ismételni, hogy Európának nincs még egy olyan világvárosa, amely a val. lásos élet fejlesztésére évről-évre akkora áldozatot hozna, mint a mi ifjú és évről- évre szépülő fővárosunk törvényható­sága. Ez a befektetés azonban felér a főváros bármely hasznos beruházásával. Minél többet ad valaki a külsejére, an­nál nagyobb gondot fordítson a belső tanács visszaállítását összekapcsolják a régi tisztviselői tanács visszaállításával. Vegyes tanácsról lenne szó, amelynek tizenkét tagja lenne; hat tanácsnok, és hat bizottsági tag. Efgy a hat tanácsno­kot. mint a hat bizottsági tagot a tör­vényhatósági bizottság közgyűlése je­lölné ki. Ez a vegyes tanács, amely félig hivatalnokokból, félig laikusok­ból állana, természetszerűleg a főpol- gármeser elnökletével és annak tagjai lennének a hat tanácsnokon és hat vá­lasztott törvényhatósági bizottsági ta­gon felül a polgármester és a két al­polgármester is. Végeredményben te­liét a törvényhatósági vegyes tanács tizenkét tagból állana. Magától értetődik, hogy a törvény- hatósági tanácsnak ebben a formában való visszaállítása csak törvényhozási úton lehetséges. Arról e pillanatban inég nincsen szó, hogy mikor kerülne ez a törvényjavaslat a képviselőház elé, de minden valószínűség szerint még a törvényhozás őszi évadjában. A főváros nagy problémái közé tar­tozik a harmadik alpolgármesteri állás kérdése is. Szó van arról, hogy a har­madik alpolgármesteri állás felállítá­sa tárgyában már esztendők óta Hozott közgyűlési határozatot végre elővegye a belügyminisztérium és ebben az ügy­ben meghozza azt a döntést, amelynek értelmében az amúgy is túlterhelt két javak és értékek növelésére is, mert kü­lönben végzetesen sodródik a látszatok felé — a külsővel akarja takarni a belső ürességet, a külsejében szép és szín­pompás Budapest, a mély kultúrájú és gazdag lelkű Budapest egyenértékű ki­fejezője legyen. Az egyre nagyobb tempóban idegen­forgalomra berendezkedő fővárosunk minden vezető tényezőjének és lakójá­gyobb pártja: a Keresztény Községi Párt és a Nemzeti Egység Pártjának fővárosi szervezete ebben a kérdésben homlokegyenest ellenkező véleményen van. A Keresztény Községi Pártnak íz az álláspontja, — különös tekintettel a városházi műszaki a dm i n i sztrációnak tovább nem halogatható átszervezésére -— hogy a harmadik alpolgármesteri állást műszaki képesítéshez kössék. Ez­zel szemben a Nemzeti Egység Pártjá­nak fővárosi szervezete azt az álláspon­tot foglalja el, hogy a harmadik alpol­gármesteri állást is jogi minősítéshez kell kötni. Itt említjük meg, hogy megindultak a tárgyalások Petrovácz Gyula azon — a képviselőház költségvetési vitájában hangoztatott kívánsága tárgyában is. hogy a belügyminisztérium városi fő­osztályába berendelt városházi tisztvi­selők is résztvegyenek a fővárosi ügyek revíziójában — amint az a gyámügyi osztálynál a belügyminisztériumban már meg is történt. Arról van szó. hogy egy tanácsnokot és egy főjegyző1 rendeljenek be a belügyminisztérium­ba, akik azonban városi rangjukat megtartanák és csupán szolgálattételre lennének a belügyminisztériumba be­osztva. Ebben a nagyfontosságú kér­désben a közeli hetekben döntés vár­ható. nak tudni keli azt, hogy nem egzotikus mulatóhellyé akarunk lenni s nem az éjjeli életéről híres Budapestként aka­runk élni a nyugateurópai népek tuda­tában. A felénk áramló külföldi szeme két dolgot hamar észrevesz. Észreveszi, ha a külső fény mögött nagy szociális nyomort rejtegetünk &• megérzi, hogy a kultúra, a,mi itt szeme elé tárul, ál­kultúra-e, melyet az ő számára muto Református kívánságok az uj fővárosi költségvetéssel kapcsolatosan-B­Irta: Szabó Imre espertt ieK,Fővárosi Nyilvánus Könyvtár BpeatjVllI.Revitzky-u.l*

Next

/
Oldalképek
Tartalom