Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1937-08-28 / 33-34. szám

1937. augusztus 28. TU BUDAPEST 3 Nyáry Pál szobra hirdesse az ország székesfővárosának és az ország első vármegyéjének testvériségéi! * Nem véletlen, hogy a városháza és a megyeháza szomszédos épület — Preszly főispán tárgyalása Szendy polgármesterrel ................. bő i az alkalomból, hogy nyugalomba vonult. Még egy hivatalnoki kitüntetés: Teasdale Ottó, a székesfővárosi tűzol­tóság másodparancsnoka sokévi ered­ményes szolgálata elismeréséül a ma­gyar érdemrend lovagkeresztjét kapta. — Gratulálunk az összes kitüntetet­teknek! Még azt közölje velünk, kedves bizottsági tag úr, kik aratták a leg­nagyobb sikert a Budapesti Sport Egye­sület Fotószakosztályának kiállításán? — Először is azt közlöm szerkesztő úr­ral, hogy a polgármester akkora súlyt helyezett a kiállításra, hogy noha sza­badságon volt, személyesen nyitotta meg a kiállítást. A polgármester mint kiállító is szerepelt; természetesen ver­senyen kívül. Ugyancsak versenyen kí­vül állították ki kollekciójukat dorogi Farkas Ákos dr., Felkay Ferenc dr., Kovácsházy Vilmos és Goszlélh Ernő dr. tanácsnokok. A kiállítás rendezése körül viszont Haviin Károly dr. főjegy­ző, Rerrdniczky Lajos tanács jegyző, Schuszter Ferenc főmérnök, Simonffy János tanár és mások fejtettek ki elis­merésre méltó munkát. Az első díjasok között szerepelnek Haviin Károly dr., Reminiczky Lajos, a második díjasok között Szentmiklósi József dr. főjegyző, Kenessey Elek, Kazinczy Gábor dr. mű­szaki főtanácsos, Vecseklőy József dr. tanács jegyző, !továbbá az egyetlen hölgy-kitűntetett: dorogi Farkas Ákos­áé Öméltósága, akinek Dénes fiáról ké­szített képe a kiállítás egyik szenzációja. — De térjünk vissza a Fővárosi apostolának bronz mellszobra, amelyet a vármegye a Pesti Hazai Takarék- pénztárral — amelynek alapítója ugyan­csak F á y volt — együttesen fog a vármegyeházán örök emlékezetül elhe­lyezni . Emlékoszlop készül H a. j n ó - ez i Józsefnek a ,,magyar jakobinus­nak“ emlékezetére, aki alispán és tőzs- gyökeres magyar ember lévén, a fel­világosodás eszméjéért börtönt és csak­nem vértanúhalált halt. Ugyancsak emlékmű készül a másik „jakobinus­nak“, Kazinczy Ferencnek, számos vármegye táblabírájának, Pázmány Péter után a magyar nyelv legnagyobb újítójának és harcosának, akiben jó­formán az egó'E magyar irodalom ta­nítómesterét ismerik. Hatalmas emlék­tábla fogja hirdetni az ősi falakon a vármegye főispánjainak és alispánjai­nak sorozatát, az Árpádok korától egé­szen a mai korig. Ennek a táblának külön érdekessége lesz, hogy Pestvár­megye legősibb kormányzói, a király nevében, maguk a nádorispánok, az újabb századokban pedig Pestvármegye örökös főispánjai királyi hercegek vol­tak. Az Árpádok korában és a későbbi századokban a vármegyéknek külön székházuk nem volt. Mindig a megye székhelyén épült királyi vár, vagy a comesek (főispánok) vidéki kastélya vagy kúriája volt a vármegyei igazga­tás székhelye. Tulajdonképpen csak a Képtárból a városházára. Kik vannak még szabadságon, kik mennek még sza­badságra? — A város vezetőségéből most min­denki itthon van. Karafiáth őnagymél- tósága, ha le is megy egy-két napra kenesei tuszkulánumába, ezek már csak hétvégi kirándulások, a főpolgármester úr már átvette hivatala vezetését. Hiva­talosan is véget ért Szendy polgármes­ter szabadsága és hazaérkezett Schuler alpolgármester is. Jjumotte alpolgár­mester, aki helyettes polgármesteri minőségben augusztusban őrizte a vá­ros kulcsait, szeptember folyamán még rővidebb szabadságra megy. A fövő hé­ten rukkol be borsodi szöllőjéböl Far­kas Ákos. A szentistváni ünnepségek rendezésének fáradalmait viszont Ko­vácsházy néhány napig külföldön pi­heni ki. Párisban járt rövid tanulmány­úton a legutóbbi napokban Király Kál­mán tanácsnok és \Morbitzer Dezső, kertészetünk kiváló igazgatója is. Az út- és csatornaépítési ügyosztály gond­ja ezekben a hetekben teljesen Zailz László műszaki főtanácsos nyakába sza­kadt. Zaitz Ausztriában töltötte sza­badságát. Viola Rezső dr. műszaki fő­tanácsos pedig, miután a soproni nyári egyetemen tartott több előadást, kül­földön vakációzott. Morvay tanács­nok még Ausztriában üdül, a közeli napokban ő is hazaérkezik. Bódy Lász- lóék megérkeztek a Lidóról, ahol sza­badságidejüket töltötték. A legfrisebb városházi meltóságos úr különben alig bírja megválaszolni a rengeteg gratu­török hódoltság után kezdenek a vár­megyék a békésebb idők beálltával kü­lön megyevárakat, vármegyeházakat építeni. Pestvármegye jelenlegi székháza, amelynek főépülete kö­rülbelül 1600 táján épült, a török hó­doltság alatt kincstári épület s egy ré­sze hadi szertár volt, amelyet a szultán hadainak visszavonulása után a bécsi kincstár vett birtokába, majd vásárlás útján a megye birtokába került. A megyeházán most folyó átalakítá­sokkal kapcsolatban a legrégibb, tizen­hatodik századbeli réseién mélyen a föld alatt, megtalálták a régi kazama­tát és rejtekhelyek egy részét. Felszín­re kerültek a török profuntsütö kemen­cék. Ez alkalommal számos emberi csont és régi használati tárgy is nap­fényre került. Ez a rész jelenleg a vár­megyeház középső traktusa. A barokk­században ezen rész körül épült a Mária Terázia-stílü kúriái is épület, amelynek keleti szárnyában állott a B é 1 Mátyás által leírt vármegyei mú­zeum, később a megye szedriális rab­jainak kápolnája.. A nyugati szárnyá­ban a tizennyolcadik száz)ad végén épült a közgyűlési terem, amelynek építészetileg párja a gyönyörű belügyi díszterem, amely valamikor a dömés apácák temploma, majd II. József csá­szár alatt a régi budai Vigadó-terem lett. A vármegyeházi épületének további ládát, ami távolléte alatt érkezett. Ros­ta Jánoség útban vannak Radegundból Budapestre. Szécsi Ernöék megérkeztek Balatonkeneséről, Feigler Károlyélc Keszthelyen nyaralnak. Ausztriai autó­partijáról megérkezett Csorna Kálmán dr. árvaszéki elnök, helyettesei: Wes­ter Gusztáv dr. és Szokolay Leó dr. most vannak szabadságon. Kenésén üdül csa­ládjával Babarczy István báró; távol­létében Kállay Albert dr. tanácsjegyző vezeti a tőle megszokott pontossággal és energiával a közlekedési, ipari és közgazdasági ügyosztályt. Kempelen Ágoston balatonmenti nyaralójában pihen, Messik főtanácsos helyettesíti. Ugyancsak balatoni nyaralójából ér­kezett haza. Szepesváry öméltósága. Egyelőre szabadságon van még Felkay tanácsnok, továbbá Horony-Pálffy Aurél dó., szóiéi politikai ügyosztályunk ki­tűnő vezetője is, aki Ausztriában üdül. A kitűnő Báríl Tivadar tanásnoka tá­vollétében is teljes eréllyel végzi a téli inségenyhí'tő program előkészüle­teit. Salamon Géza is hazaérkezett Ab­báziából, át is vette hivatala vezetését, a iveek-endet azonban zebegényi nyara lójában tölti. Itthon van Némethy Ká­roly Öméltósága is, ő azonban csak szabadsága felét vette ki, a másik fe­lére szeptemberben kerül sor. Ezzel, mélyen tisztelt szerkesztő úr, azt hi­szem, mindenről beszámoltam, ami Önt. érdekli. — Isten Önnel, kedves bizottsági tag úr! Viszontlátásra az első őszi kőzgyű lésen! kereteit a Semmelweis-utcára nyíló régi ba.rokkszámy és a Városház utcára nyüó úgynevezett kisszárny adta meg. amelyet az 1838-as árvíz tökéletesem, elsodort. Ennek a helyére építette Z i L terbarth a jelenlegi páratlan szép­ségű, belülről olasz logiákkal díszített oszlopos empire szárnyat. Szándéka a vármegyének az is, hogy a Szépművé­szeti Múzeumban őrzött Z i 11 e r - bárt h-portrét a vármegye másolat­ban megfesteti. A vármegye keleti szárnya még a múlt század elején Is a Bástya-utca folytatása képen a Semmelweis utcában az egykori Újvi­lág utcában, a „Hatvani kapun" át futó régi városi falra támaszkodott. Az átalakítások alkalmával ia vármegye­ház udvarán készített kis park mélyí­tésekor a munkások hatalmas csatorna és falépítmények maradványaira búk-* kanták. Nagyon valószínű, ezek az épít. mények a török korból maradtak fenn és a Vácott) nemrégen kiásott török csatorna- és vízvezetiékhálóz»atnak le­hettek testvérépítményei. A történelem lapjait olvasva, nem ta­láljuk véletlennek azt, hogy a várme­gyeháza és a városháza teljesen szom­szédos épületek. Ennek a kapcsolatnak az emlékezetére a vármegyeház és & városház közötjtí lévő régi .'Wodianer- ház előtti tér volna alkalmas arra, hogy ott Nyáry Pálnak a szobrát a szé­kesfőváros felállítsa. Ebben az ügyben Pr&szly Elemér, Pes|tvármegye fő­ispánja, a Gyöngyösi István-társaság elnöke fel is kereste Szendy Károlyt, a székesfőváros polgármesterét A szobor felállításának az ad külö­nös jelentőséget, hogy Nyáry Pál az 1848-as forradalom kitörésekor párat­lan lélekjelenlétével és szervező erejé­vel nemcsak Pestvármegye nyugalmát és biztonságát mentette meg, hanem Pest és Buda városok közbiztonsági bizottmányának alelnökévé választván a főváros nyugalmának és biztonságá­nak is legfőbb irányítója volt. Ez a két legmagasabb hatóság székháza között felállított szobor egyúttal az ország első vármegyéjének és az ország első fővárosának testvériségét. egymásra­utaltságát és az ezeréves magyar tör­ténelemben gyökeredző hagyományait is hirdetné. A vármegyeháza történel­mi épületét — amely nemcsak kő, ha­nem kimeríthetetlen lélek is — jófor­mán csak azok ismerik, akik a helyi történelemben jártasok. Most a közön­ség számára is jobban hozzáférhetővé válik. Zománctáblákat csak Beér Sándornál rendeljen. Budapest. V.. Gróf Tisza István n. 5. Telefon: 18-24-29. — Az Uj Budapest tudósítójától — Pestvármegye történelmi nevezetes­ségű vármegyeházának restaurálásával kapcsolatban, amelyet Erdélyi Ló- ránd alispán elgondolása szerint évek óta folytatnak, számos olyan idea va­lósul meg, amely idegenforgalmi szem­pontból is figyelemreméltó. A várme­gye alispánja a magyar vármegyék irodalmi társaságának a Gyöngyösi István-társaságnak terveit is beillesztette a maga terveibe. Az ősrégi megyeház udvarain és falain meg alkar­ja örökíteni azoknak az ezer éven ke­resztül kimagasló történelmi esemé­nye lenek és a magyar nemzetért és irodalomért harcolt, vagy vártanuságot szenvedett hősöknek az emlékezetét, akik az autonóm vármegyei életben szerepet vittek. Már eddig is emlék­tábla jelöli meg azt a tényt, hogy az ód n épület látta csaknem a mohácsi vésztől kezdődöleg a nehéz időket, : ezek a falak nyögték a nagy szultá­nok világverő hadait, de látták Pest és Buda felszabadulását is a török alól.“ Legújabban emlékoszlopot emel a vármegye Nyáry Pálnak, Kossuth leghívebb barátjának és segítőtársának a honvédelmi bizottmány alelnökének, Pr'.tvásrmegye nagy reforml-ajispánjá*- nak. A tervek szerint már készül F á y Andrásnak, a legnagyobb szolgabíró­nak, Széchenyi István tanítómes­terének, a magyar jobbágyfelszabadítás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom