Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1937-07-17 / 27-28. szám

Budapest, 1937. julius 17. XV. évfolyam 27—28. szám UJ BUDAPEST VÁROSPOLITIKAI FELELŐS SZERKESZTŐ: Előfizetési érők : || £Qész évre.................................................. 30 pengét Jl f él évre ......................................................... 15 pengéi if DOB Y AN!>OR Eg yes saséin Éra 60 8313<ér Szerkesztőség és kledóhlvalel: Budapest, SV., Kacs lvor-ulca 9. Telefon: 1^828^Z3. Posfalakarékp. csekkszámla 30.013. mssmem ÜK -rí © © X u • v. O» « H O • © O < * c* •f 8 r* # o: e A főváros és az uj Stillhalte-rendele A jövő esztendei költségvetési előirányzatban fellkelPemelni a külföldi adósságok törlesztésére szolgáló összeget •a Ct­etníéke Néhány nap múlva: július huszonhar- madikán immáron egy esztendeje lesz, hogy Wolff Károly, a Keresztény Köz­ségi Párt alapítója és halála után is ve­zére, eltávozott körünkből. A Keresztény Községi Párt az elhunyt emlékére a ha­lálozási nap évfordulóján nagyszabású gyászünnepséget rendez: délelőtt rekvie­men, délután pedig Wolff Károly sír­jánál jelennek meg a Keresztény Köz­ségi Párt szervezetei és azok a jobb­oldali társadalmi szervezetek, amelyek­hez Wolff Károly életében annyira kö­zel állott és amelyek elhunyta után is őt vallják vezérüknek. Amidőn most — alig egy esztendő­vel a temetés után — Wolff Károly szellemét idézzük, a költő szava jut eszünkbe, amely Széchenyi István el­hunyta alkalmával áradt szét szerte a hazában. A halhatatlan megállapítás ar­ról a halottról, aki milliókra költi dús élte kincsét és halála után éltető esz­mévé finomul. Nöttön-nö az időben és térben távozó Elköltözött tiszta fénye, hozzá tekint fel az utód: óhajt, remél, hisz és imádkozik. Az emlékünnep azonban nemcsak a halottnak szól, hanem az élőknek is. A kapucinus atyák templomában felma- gasló katafalk körül fel fog csuklani a sírás és a szívekbe nyilai majd a fájda­lom. A Wolff Károly elvesztése fölött zokogó kétségbeesés azonban csak addig tart, amíg ráeszmélünk arra, hogy a ha­lál csak az ő kemény arcélét, hideg, mégis annyi szeretettel teljes szemeit és zengő hangját tudta elrabolni tőlünk. Azok az értékek, amelyek Wolf Károly- ban halhatatlanok voltak, a mieink ma­radtak, ezeket az értékeket letéteményes­ként őrzi a Keresztény Községi Párt és ezek az értékek: a hitvalló apostol szel­lemi hagyatéka a miénk is marad örök­re! Onfenntartási ösztönéről, duzzadó erejéről, hevülő lelkesedéséről tesz ta­núságot a Keresztény Községi Párt, ami­dőn mélységes gyásszal, de a halott ál­tal képviselt eszmék örök értékébe ve­tett bizonyossággal ünnepli Wolff Ká­roly emlékét. A templom-hajó és a te­metői kripta alkalmat adnak a sereg­szemlére. A zászló ma is fennen lobog, az egy esztendő alatt senki sem lett hűt­len hozzá, ma is úgy ragyognak a szí­nei, mint húsz esztendővel ezelőtt, ami­kor ez a zászló Wolff Károly kezében először követelt a keresztény gondolat­nak teret a magyar glóbuson. A halot­tak gyorsan lovagolnak, ki előbb, ki utóbb tűnik el a feledés homályában, de örökké él az Eszme, az Ige! És a feltámadás felé haladó keresztény és nemzeti Magyarország jövendő nemze­dékeiben is éltető kovászként fog hatni Wolff Károly! — Az Uj Budapest tudósítójától —- Az angol, amerikai, francia, holland és svájci bankok képviselőivel folyta­tott tárgyalások eredményeképen új hitelrögzítő egyezmény létesült külföldi tartozásaink rendezésére. Az egyezmény szerint a jövőben kamatfizetések és tőketörlesztések a Külföldi Hi|telek Pénztára útján k ü 1 f ö 1 d/i fizetési eszközökben fognak törjtén- n i, és pedig olyan valutában, aminőben a hitel fennáll. A kormányrendelet igen nagy A nyári szezonban előrehaladt a fő­városi közmunkák és közszállítások vállalatbaadása. Állapítsuk meg teljes tárgyilagossággal: a folyó esztendőben a kisiparosok sérelmei csak öregbed- tek. A városházi versenytárgyalási rendszer kínai falát még mindig nem sikerült áttörnie a kisiparos érdekek­nek! Nem sikerült a kisiparosok vá­rosházi honfoglalása! A képviselőházban, a városházán, a sajtóban — főképen az Uj Budapest hasábjain - — esztendők óta küzdők a közmunkák kategorizálása érdekében. Ahogy az állami közszáílításoknál esztendők óta megvan, végre kell haj­tani a városházán is annak megállapí­tását, hagy mely közmunkák és köz- szállítások tartoznak a kisipar, és me­lyek a nagyipart jelentő gyáripar kö­rébe. Az iparügyi tárca képviselőházi költségvetési tárgyalásánál történt Knobrféle incidens konzekvenciáit le kell szintén vonni, nemcsak országos, hanem városházi vonatkozásban is. Ér­vényt kell szerezni Bornemisza minisz­ter azon megállapításának, hogy min­den olyan munkaterületen, ahol a kis­jelentőségű a főváros szempont­jából. A fővárosi pénzügyi ügyosz/tályában az a vélemény, hogy a kormányrendelet nem tartalmaz világos intézkedéseket a fővárosi kül­földi tartozásait illetően. A főváros il­letékes tényezői a Magyar Nemzeti Bankhoz fognak fordulni annak meg­állapítása végett, hogy a főváros kül­földi tartozása a tényleg fennálló tar­tozás 5 egynegyed százalékával törlesz. tendö-e évenként, vagy pedig az a sza­kasz vonatkozik-e a fővárosra, amely iparos meg tudja állni a helyét, neki kell munkához jutnia! Közhely, ha azt ismétlem-, hogy a főváros közönségének is érdeke, hogy a kisiparosok eljesítő képessége emel­kedjék. Miért nagy a német ipar? Azért mert Németországban egészséges volt az ipar fejlődése. Kisiparból fej­lődött ki a középipar és abból a nagy­ipar. Nálunk erőltetett voh a fejlődés. Szaktudás nélküli, tőkés elemek építet­ték ki a gyáripart magas állami segé­lyekkel. Félévszázaddal ezelőtt még a gyer­tya és petróleum lámpa fénye mellett nehéz robotmunkát végeztek az iparo­sok. Ma. a technika fejlődése a nehéz, durva munkát a gépre hárította át és csak a finom, művészi, ipari tudást igénylő tervezés és kivitelezés marad a kézművesiparra. Azóta megkondították a vészharan­got a kisipar felett. Azt mondották, hogy a gép kiszorítja teljesen a terme­lésből a kis- és középüzemeket. Ez azon. ban nem következett be. A gép soha­sem] pótolhaja az emberi tudást. Az el­múlt ötven esztendőhői az elmúlt há­•zerint a városnak magyar bankok ál­tal nem garantált tartozásainál a hite­lezők által a kamaton felül igényelhető kötelező tőketörlesztés csak 2 és fél százalék lesz. Mint az ü j B u d ap e s t munkatár­sának illetékes helyen kijelen­tették, minden valószínűség amellett szól, hogy a főváros tőketörlesztési terhe emelkedni fog. Ennek eredménye­képen a külföldi hitelek visszafizetésé­re szolgáló tételt a főváros jövő esz­tendei költségvetésében fel kell emelni. Tóm évtized a boldog Magyarország idejére esik, amikor ötvenmilliós ál­lamkeretben egységes vám-), pénz- és gazdasági területen könnyebb volt a megélhetése a magyar kézművesipar­nak is. Azóta, közel két évtizede, nagy teherpróbát áll ki a megcsonkított or­szág kisiparossága, amely valóságos élet-halál harcot folytat a változott viszonyok között. A jubileum félévszázadából negyven év a liberális éra korszakára esik, ami­kor a kisiparosok hiába sürgették jo­gos érdekeik védelmét. Az utóbbi más­fél évtized alatt sikerült csak lépésről- lépésre visszahódítani a kézművesipa­rosság jogait és az őket megillető munkaterületeket. Természetes, hogy ez nem megy simán, mert a gyáripar a maga erősebb felkészültségével és mozgékonnyabb tőkéjével makacs szí­vósággal védi a harci átllásait és küzd újabb munkaterületekért. Ezért siker­telen a kisipar városházi térhódítása, de viszont épen ezért kell minden té­nyezőnek összefognia a tekintetben, hogy Budapest kisiparosságának meg legyen a mindennapi kényre! Nem sikerült a kisiparosok városházi honfoglalása Irta: Müller Antal

Next

/
Oldalképek
Tartalom