Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1937-06-12 / 23. szám

1&87 június I£. JUmUlAPEST 3 Az úti kátrányozók prágai konferenciájáról Irta: Király Kálmán székesfővárosi tanácsnok Az úti kátrányozók tapasztalataik ki­cserélésére és a felvett témák tárgyalá­sára két évenként más-más fővárosban tartanak konferenciákat. A folyó évben a csehszlovák köztársaság meghívására 1 rágó ban jöttünk össze még pedig má­jus hó 24-én. A megjelentek között fel­tűnő sok volt az angol és francia, Ma­gyarországot hárman képviseltük: kívü­lem a főváros kiküldte Sarudy Bé­la gázgyári főmérnököt, és C s á g o 1 y József székesfővárosi mérnököt. Az ülé­sek napirendje nagyon érdekes volt. Hlousek, a csehszlovák köztársaság közúti politikáját ismertette, Cone, a vékony kátrányszőnyegekkel végzett londoni kísérletekről számolt be. B r u- fiot mérnök a bitumenes Szőnyegbur- kolatokon végrehajtott megfigyelésekkel foglalkozott, dr. M allison berlini műegyetemi tanár a hideg kátrány ké­miájának ,és technikájának fejlődéséről írt tanulmányát olvasta fel, Kórus mérnök „a hideg kátrány bevezetése a csehszlovák útépítésekbe“ cím alatt tar­tott előadást. Mondanom sem kell hogy az egyes témákhoz sokan szóltak hozzá és így ezek a viták nagyon tanulságosak vol­tak. A leszűrt konklúziók felette alkal­masak arra, hogy a továbbiakban az útépítő mérnökök tevékenységei célsze­rűen irányíttassanak. Örömmel állapí­tottuk meg, hogy a külföld tapasztala­ta 1 nagyjában egyezik a mieinkkel. Roda pest már évek óta eredményesen alkalmazza az úgynevezett hideg kátrányt, amely a jövőben minden- ésetre fokozott fontossággal fog bírni, mert függetlenít .minket az időjárástól és attól az egyéb kellemetlenségtől, ámely a meleg anyag alkalmazásával jár. A konferencia rendezői nagy körülte­kintéssel jártak el, amennyiben az elő­adások után a csehszlovák utakról ké­szült filmet mutatták be, másnap pedig egy tanulmányi kirándulás keretében a különböző eljárások gyakorlati eredmé­nyeit tekinthettük meg. A prágai tár­gyalások befejezése után ugyanis külön vonaton Moravszka-Ost ravábu mentünk, hónnarl autóbuszon kirándultunk a Besz- kid-helységbe. Ez alkalommal számos községen áthaladva, sokféle eljárás sze­rint készített útburkolatokat vizsgál­tunk meg. Láttunk Ostravában kátrány, aszfalt és zúzalékos öntött aszfaltbur­kolatot, Hrabová-Frydeg-ben acél és kátrány burkolatot, Tesinben a Rütgers- ,cég által készített kátránybetonutat, a wittfcovftxi acélműveknek acél rostély út­ját/ végül Ce», Tesinben felületi kátrá­nyozást. A burkolatok általában jó ké­pet mutatnak, azonban meg kell állapí­tani, hogy az útvonalon & felsorolt mo­dern útburkolatok mellett igén SOR á vizes makadám. Nem kell külön ki­ékelni, hogy itt t&h port kellett nyéi- HÉik. Magán«* Prágának am útját mindén tekintetben messze vannak — «at ob­jektíve megállapíthatjuk — Budapest mögött. Különösen krfog&wibatók a kö­vezetek, amelyeknek sem a* anyaga, Mtn a kmttéáé, sem a Wüagktttift&é ...... —--- & •óm mtrjm mag h ■ székesfőváros hasonló burkolataival. A csehszlovák köztársaság tővárosa lakói­nak száma a háború előtt négyszázezer volt, most pedig kilencszázezret meg­haladja. Tehát igen rövid idő alatt meg­duplázódott. Sem az utcarendezés, sem a házépítés nem tudott lépést tartani ezzel az abnormális emelkedéssel. Ezért az útak burkolata nem bírja el a meg­növekedett forgalmat a lakások száma pedig csekély, annak ellenére, hogy óriási mértékű a lakóházépítkezés. Pa­naszkodtak is a cseh kollégák, hogy a lakbér az ő fizetésükhöz képest túl nagy. Prágából Ostraván keresztül a kon­ferenciának több mint száz tagja láto­gatott el hozzánk Budapestre. Élvezet­tel hallgattuk., hogy azok, akik már jártak nálunk, mily szívesen gondoltak vissza az itt töltött napokra, azok pe­dig, akik Budapestet még nem ismer­ték, hallomásból zengtek dicshimnuszo­kat. Felette örvendetes, hogy az időjá­rás is kedvezett a látogatásnak és így vendégeink Budapesten két nap alatt sok szépet és tanulságosat láthattak. Megtekintették a főváros nevezetessé­geit, utalt, parkjait, az óbudai modern berendezésű gázgyárat, majd pedig bú­csúzóul felmentek a Szent János-hegyre, hogy onnan élvezzék a feledhetetlen szép panorámát. A külföldiek a látottakkal minden tekmtetben meg voltak elégedve és örömmel ígérték meg, hogy a leg­közelebb hosszabb időre látogatnak el hozzánk. Közel lévén Prága Berlinhez, nem mu­laszthattam el, hogy a német biroda­lomnak fővárosát előzetesen néhány napra fel ne keressem, annál is inkább, mert több mint tíz éve nem jártam ott. Hitler sok impozánsát létesített. Ezek között engem legjobban érdekelt az autóstráda-hálózat. A hét ezer kilo­méterre tervezett hálózatból több, mint ezer kilométer már teljesen elkészült, ezerötszáz kilométeren pedig folyik a munka. A 24 .méter széles utakból szi­lárd burkolattal két kocsiutat látnak el, egyenként hét és fél méter széles­séggel. A kettő között fekvő parksáv célja a különböző útirányban haladó közlekedési eszközök biztonságát nö­velni azzal, hogy az ott elhelyezett bok­rok és fák a reflektorok zavaró hatását eliimnáiják. Már sok érdeke® ismerte­tést olvastam a Reiehsautobahn-ról, a látottak azonban minden elképzelésemet felülmúlják. Többnyire nyílegyenesen halad az út, anélkül, hogy egy vasút., vagy pedig egy másik út pályaszint­ben keresztezné. Gépkocsink hetven ki­lométer sebesség mellett úgyszólván állni látszott. Német kartársaink közöl­ték velünk, hogy sokan nem bírnak uralkodni magukon és olyan nagy se­bességgel haladnak az utakon amelyet autójuk nem bír el. így az autóstrádák gyakran a gépkocsinak idő előtt való elhasználódását okozzák. A kocsiútpá­lya — kevés kivétellel — beton, középen terjeszkedő hézaggal. Berlin úthálózat tekintetében két részre oszlik: a modern részen, amely Potsdam-íelé esik, szép széles, jókarban lévő többnyire asztfalttal burkolt uta­kat láttunk, ellenben a főváros másik része, az úgynevezett Alt-Berlin útcái között sok a keskeny, az útak tagozása és burkolása sem annyira kifogásta­lan mint a másik részen. Összehason­lítva az utakat a budapestiekkel, .meg­ái lapítható, hogy nálunk túl sok a fa. Ez az oka annak, hogy Berlinben a fa­sorok sokkal szebbek mint a mienk. Ök ugyanis nem ültetnek olyan kes­MUVES2I KÉP ÉS HOFFMANN KÉPKERET AZ IGAZI GTTHOW ÖÍSIES keuy útoávokra, mint mi az Andrásey- úton és a Vilma királyné-útón 2—2 fa­sort, hanem csalt egyet Természeteken, hogy akkor a fák sokkal több levegőt és napfényt kapnak és így szebbe» fej lődhetnek. Ugyanezt láthatjuk külön­ben Bécshen is. az úgynevezett Gtírfapí- Strassén. Ahol nálunk megfelelő hely áll rendelkezésre, ott, pompád fapéldá­nyokat találunk. Elegendő é tekintet bén az Andrásy-úton lévő Kör fér szó liter fáira rámutatni. Pásztóit, Diósjenó'n és Szokolyán nyaralnak a többgyermekes alkalmazottak * Több mint ötvenen jelentkeztek a polgármester nyaralfatási akciójár» — Az Uj Budapest tudósítójától — Részletesen megemlékezett äz U j Budapest a polgármester nagysza­bású akciójáról, amelynek Során a fő­város Farkas Ákos dr. tanácsnok tervezete alapján egészen újszerű mó­don gondoskodik a többgyermekes fő­városi alkalmazottak nyári üdültetésé­ről. A nyári üdültetés keretében a fővá­ros mindazon alkalmazottai, akik leg­feljebb a nyóleadik és annál alacsonyabb fizetési osztályokba vannak bésórozva, továbbá a fizetési osztályokba nem sö­rözött alkalmazottak, ha legalább há­rom gyermek uán élveznek családi pót­lékot, hegyvidéken, falusi környezetben egy hónapi időtartamra természetben való lakást, teljes útiköltségét, azon­kívül a nyaralásban résztvevő ellátat­lan gyermekek számának arányában progresszíve emelkedő készpénz-segélyt kapnak. A nyaralásra vonatkozó polgármes­teri rendelet élénk érdeklődést keltett a fővárosi alkalmazottak körében. Az elnöki ügyosztályban Z a y Imre gróf segédfogalmazó nagy szeretettel és megértéssel intézi a nyaraltátási ügye­ket. Eddig több mint ötven fővárosi al­kalmazott jelentkezett a hegyi üdülésre, ugyanannyi feleséggel és összesen több mint kétszáz gyermékkel. A nyaraltatás részben Pásztóöi a NEMESSÉG kikutatasút, nemesi név- ! változtatási, CÍMEREK, ős fák meg- festeiését vállalja HERALDIKA Budapést, IV., Gróf Károíyi-d. 14. T e l e f ö n: 1-827-04 1-811-09. Mátra-hegységben, részben D i ó a j e - nőn és Szokolyán, a Börzsöny- hegység egyik idillikus zugában törté­nik. Pásztón a nyár alatt üresen Álló iskolai internátusbán történik húsz-hu szonöt család számára az ellátás, itt főzni nem kell, mert az intemátus konyhája gondoskodik az olcsó és hű­séges ellátásról. Pásztón fürdésre is váh alkalom, ott folyik a Zagyva, az épület­ben, amely huszonkét-haszonöt család befogadására elegendő, vízvezeték éé villanyvilágítás van. íúiósjenőn és ázó kolyán kisgazda-házakban van az elhe­lyezés, itt természetesen háztartás*: if>' kell vezetniük az üdülőknek, de viééöh£ esetleg a házigazdák is hajlandók meg­felelő fizetség ellenében kosztőt adni A nyaraítatási akció égyfé nagyöbű arányokban bontakozik ki. Aineftnyihétt az eddigi felajánlott helyek a hároní községben nem bizonyulnak elegendők­nek, számos1 más ajánlkozó is' jétentáte- zett már a fővárosnál nyaraló-vendégek olcsó és bőséges ellátására. A polgár- mester az ezévi jelentkezések számától teszi! függővé, hogy a jövő eéZteödŐbeő fokózott arányokban! folytatja-e á »ágy­jelentőségű akéiót. Proczeller Bálint kövezd mester Budapest, X., Korponal-u. 11. Tele fort 1-481-S». Hő­Hűtő­Hang­VI*­Szigetelés PARAFAKÖGYÓR R..T ezelőtt KtEfWB ét BOKMAYER Mapttf, IMS. ftf.: ‘HM. f-Ü-54

Next

/
Oldalképek
Tartalom