Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1937-06-12 / 23. szám

* C7>V -U / J iH XV. évfolyam 23. szám Budapest, 1937. junius 12. TU BUDAPEST WÄROSPOUTIKAS Elfillzelésl Arak: Egész évre.................................................. 30 pengő fél évre.......................................................... 15 pengő Egye* szám éra 60 fillér KÖZÚALDASÁGI FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBY ANDOR DR Szerkesztőség és kladóhlTalel: Sutíapesl, IV., Kaes lvor>ulca O. Telefon: 1^82S^23. Poslclakarékp. csekkszámla 30.013. Engedélyezi a pénzügyminisztérium a tabáni kölcsön felvételét A Kereskedelmi Bankkal kötendő kölcsön-szerződés tervezete junius 23.-án kerül a közgyűlés elé UJmtyzk A Baross Szövetség szombatesti de­monstrációs nagygyűlésének nemcsak abban az irányban van jelentősége, hogy az illusztris szónokok egész sora újszerű megvilágításban hozta szőnyeg­re a kereskedelemmel és iparral fog­lalkozó Csonka-Magyar or szag legége­tőbb problémáit. Ezekről a kérdésekről eleget hallhatunk és olvashatunk má­sutt is, parlamentben, érdekeltségi ülé­seken, a fővárosi önkormányzat külön­böző fórumain. Az Iparcsarnokba fel­vonult érdeklődő tömeg jelentőségét és fontosságát a magyar közéletben mi más vonatkozásban látjuk. Ez volt az első eset, hogy egy társadalmi osz­tály sok tízezres megmozdulását kel­tette életre egyetlen hívó szó: a Baross Szövetség üzenete. A népi politika akkor és olt kezdőr dik, amikor és ahol az idők méhe meg­érlelte a társadalmat arra, hogy a tö­megek megmozduljanak. Tömeg-meg­mozdulás pedig csak akkor következik be, amikor a közület sorsa annyira belevág az egyének életébe, hogy az egyedek parancsoló szükségnek érzik a valahová való tartozást. Nem véletlen a berlini Sporthalle és a római Piazza Venezia százezres tömegei. A törté­nelmi eseményeket mindenütt a töme­gek különleges nagyságú megmozdu­lása előzi meg. Kétségtelen, hogy az utóbbi évtizedek legnagyobb tó meg-megmozdulása, amely nem sporteseményre vagy lát­ványosságra csődült össze, az ipar- csarnoki nagygyűlés volt. A keresztény kisemberek: iparosok, kereskedők, mun­kások és munkanélküliek tízezreit nem csupán a szónoklatok vonzották a nagy­gyűlésre. Tudat alatt bennük dolgozott a saját kicsinységük és az együvé tar­tozás nagyságának a tudata. Az elke­seredés, hogy nincs minden jól, úgy ahogy van, a vágy, hogy — természe­tesen a törvényes formák között — megmutassák erejüket és hatalmukat. Határkő volt a szombati nagygyűlés, határköve annak az igazi népi politi­kának, amelynek Magyarország jöven­dője érdekében el kell kezdődnie. llovszky János volt ennek a félel­metes erejű zenekarnak, amely a maga negyvenezer torkán keresztül éljenzek és abcugolt, örvendett és haragudott, ünnepelt és lelkesedett: nemcsak a hi­vatott karmestere, de a létrehozója is. Az ő fáradhatatlan agilitásának, nem szűnő lelkesedésének, önzetlen energiá­jának halhatatlan érdeme nemcsak ennek a nagygyűlésnek imponáló mé­retei, hanem a keresztény és nemzeti gondolat jegyében született Baross Szövetségnek fellendülése, az országos és a városi politikában elfoglalt súlya S jelentősége is. A látók lássanak és az őrzők vigyázzanak! — Az ÍJj Budapest tudósítójától — A tabáni gyógyszálló megépítésének ügye az elmúlt héten döntő lépésekkel jutott előre. A tabáni bizottság Pet­ro v á c z Gyula eínöklésével gyakran tart üléseket, a legelső és legfontosabb probléma, hogy á Tabán, mely részén épüljön a gyógyszálló, már legköze­lebb eldöntésre kerül. Semmi akadálya nincs annak, hogy e döntés alapján még a nyári szünet előtt kiírja a polgármes­ter az építési tervpályázatot. A főváros pénzügyi ügyosztálya pár­huzamosan a tabáni bizottság üléseivel, — Az Uj Budapest tudósítójától — Esztendők óta van szó arról, hogy a Segítőalap balatonkenesei üdülőtelepe mellett még egy balatoni nyaralási te­lepet kell létesíteni a fővárosi tisztvi­selők számára. Főképen azért merült fel ez a gondolat, mert a kenesei üdülőte­lep főleg a kisebb fizetésű fővárosi tisztviselők számára igen drága. Különösen aktuálissá tette ezt a kér­dést az üzemi tisztviselők bekapcsoló­— Az Uj Budapest tudósítójától — Jövő vasárnap avatják fel ünnepélye­sen az új repülőteret. A pénzügyi bi­zottságban amikor a főváros hozzájá­rulását határozták meg az új repülőtér állandóan sürgeti a kormányhatóságok­nál a kölcsön felvételét engedélyező közgyűlési határozat jóváhagyását. Bódy László dr. tanácsnok, a pénzügyi ügyosztály kiváló vezetője, az elmúlt napokban azt a hivatalos értesíést kap­ta., hogy a legfontosabb tényező: ja pénzügyminiszter már hozzájárult a kölesen felvételéhez. A közgyűlési ha­tározat jóváhagyásának tehát már csak technikai lebonyolítására van szükség. A belügyminiszteri jóváhagyást elv­ben a polgármester már azelőtt Itieszkö- z".ü, mielőtt az ügyet a törvényható­dása a Segítőalap kötelékébe. Az Elek­tromos iMűvek már több esztendővel ezelőtt vásárolt egy tízezer négyszögöl terjedelmű ingatlant Balatonbogláron néhai Gaál Gaszton dr. országgyűlési képviselőtől. A Balaton partján, a für­dőtelep legszebb helyen levő ingatlan­ért annak idején készpénzben 105.000 pengőit fizetett az Elektromos Műveit. Az elmúlt héten Szendy polgármes­ter, Lamotte alpolgármester és Farkas létesítésének költségeihez, erős vitát provokált a kisajátítandó területek ára. Már akkor kétségtelennek látszott, hogy a nagyobbrészt szántóföldnek használt területek árát a fővárossal szemben ság fórumai elé vitte volna, Lamotte aipolgár,mester és Bő d y tanácsnok a kölcsön feltételeit részleteiben is letár­gyalták a Festi Magyar Kereskedelmi Bank vezetőségével. Mivel a közgyűlés annak idején úgy határozott, hogy a kölcsön szerződés-tervezetét külön is lát­ni kívánja, sőt azt a minisztériumhoz is felterjeszteni rendelte: a polgármester a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ve­zetőségével kötendő szerződés terveze­tét a pénzügyi szakbizottság és a tör­vényhatósági bizottság június 23-iki közgyűlése elé terjeszti. tanácsnok részvételével a Segítőalap igazgatósága megtekintette a boglári telket. A helyszíni szemle alapján oly- képen döntöttek az illetékes tényezők, hogy a bogiári telep az új üdülőtelep felépítésére nem alkalmas. A telek jö­vendőbeli sorsa olyképen fog alakulni, hogy annak felét árvaházi üdülő cél­jaira a főváros közönsége veszi át a Segítőalaptól, a telek másik felét pedig parcellázni fogják. annyira fel fogják verni az ingatlan- tulajdonosok. hogy a bíróság közbejötté nélkül a megegyezés lehetetlen lesz. így is történt: az ingatlantulajdono­sok és a főváros között a kisajátítási A bogiári Gaál Gaszton^féle felek nem alkalmas üdülőtelep építésére Az ingatlan felét parcellázzák, felét pedig árvaházi üdülő megépítésére veszi át a főváros a Segitőalapfól A főváros teljes győzelmével végződött az uj repülőtér kisajátítási ügye Kubinyi tiszti ügyész pervezetése négyszázezer pengő megtakarítást biztosított a főváros számára

Next

/
Oldalképek
Tartalom