Uj Budapest, 1937 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-09 / 1. szám
nt XV. évfolyam 1. szám Budapest, 1937. január 9, UJ BUDAPEST VÁROSPOLITIKAI KOZÚAZDASAGI FELELŐS SZERKESZTŐ : Előfizetési árak: || Egész évre....................... 30 pengő J | Fél évre .......................... 13 pengő 1| D O B Y ANDOR DK Eg yes szám éra 60 fillér i§ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kacs Ivor-ulra O. Telefon: 1^828^Z3. Poslatakarékp. csekkszámla 30.913. 3 3) A BAZILIKA NE3IESVONALU KUPOLÁI .italt, a színpompás temetési szertartás nehéz és ünnepélyes csendjében, a a tetején Krisztus Keresztjét viselő, a milliós Budapestnek any- nyira mindent magában rejtő érckoporsó mellett messzehangzó és maradandó hatású gyászbeszédében azt mondotta TJzdóozy- Zadraveez püspök: Sipőcz Jenő volt a keresztény Budapest első polgármestere. Ez a klasszikus tömörségű m ghatározás, — annyira távol a városházi vonatkozásoktól — állapítja meg a legmaradandóbban a nagy Elköltözött értékét és helyét a íöt- ténelemben. LEGNEHEZEBB FELADAT: TÖRTÉNÉL]»:* perspektívába állítani azt a férfiút, akivel tegnap még beszéltünk, hív- ságos és mindennapi dolgokról, megszorítottuk a kezét, amikor ezt a kézfogást ő is és mi is az utolsónak éreztük és tudtuk a földi életben. Bajos elvonatkoztatni a néhány nappal ezelőtt elhunyt Sipöez Jenő személyétől a szuggesztivitást, azzal a tárgyilagossággal nézni életét és működését, amely tárgyilagosság a historikusokra mindenek felett kötelező. E sorok írójának, kezdve a kis ügyészségi szobától, ott az ügyészi folyosó legmélyén, keresztül a kormánybiztosi, majd a olgármesteri hivatalon át újra a főpolgármesterségig: számtalan esetben volt módja és szerencséje intim beszélgetést folytatni Sipöez Jenővel. Ezek a beszélgetések a maguk őszinteségében messze túlmentek a vezető főtisztviselő és a hozzá közelálló újságíró konvencionális jóviszonyán. Egy ilyen alkalommal azt kérdezte a főpolgármester az . újságírótól — mert a legtöbb esetben nem a meginterjúvolt, hanem az interjúvoló szolgál információkkal —: mit tart az újságíró a. tizennégyesztendős polgármesterség legfontosabb kritériumának? Az újságíró azt felelte: — Ennek a tizennégy esztendőnek nem az a legfontosabb eredménye, hogy Sipó'cz Jenő Wolff Károllyal karöltve megteremtette a keresztény Budapestet! A keresztény Bndapest felépítése akkor is megtörtént volna, talán több, talán kevesebb eredménnyel, ha nem Wolff Károly szolgáltatja az eszméket és Sipőcz Jenő az akaratok energikus keresztülvitelét. Adottságok voltak, világáramlat, amelynek a tényleges helyzetre való apli- kálása történelmi szükségszerűség volt végeredményben. — Sipöez Jenőnek történelmi jelentősége abban rejlik, hogy ő alkotta meg az önálló Magyarország önálló fővárosát. A kettős monarchia második számú, de nem vezető nagyvárosából egy önálló ország fővárosává avanzsált Budapest politikai, város- politikai és nem utolsó sorban közgazdasági felépítése olyan teremtő munka volt, amelyhez a Sipőcz Jenő alkotó zsenije, erős urbánus gondolkodása, éles jogi judíciuma és diplomáciai művészete kellett. Sipőcz Jenő legnagyobb érdeme a történelem számára az, hogy zökkenők nélkül történt meg a nagy metamorfózis: a megcsonkított, de önálló állami létét visszanyert Magyarország minden külső behatástól és beavatkozástól független fővárosának kialakulása! MÉG NAGYON FRISS A SEB és élesebb még a fájdalom, semhogy Sipőcz Jenő nagy emberi értékeiről részletesen Írjunk. A tökéletes gentleman volt ö, a szónak valódi angol értelmében. Férfiú volt ő, korrekt a végtelenségig és a legapróbb momentumokig, bűvös, tiszta, tartózkodó és előkelő: megtestesítője a horatiusi Integer vitae-nek. Rezerváltságának páncélját csak ritkán törték át nagyobb indulatok, azok is inkább privát beszélgetés kex-etében és nem a nagy nyilvánosság előtt. Egyetlen érzés volt, amelynek mindenkor és mindenütt maradék nélkül hangot adott: buzgó hazafiassága! Nála nem konvenció volt, hanem lelki szükségesség, hogy minden beszédében reményét fejezze ki, hogy elvesztett határainkat vissza fogjük szerezni. A közgyűlés elnöki székében és ünnepi lakomákon mottója volt beszédének: a trianoni gátak letörése és régi batá- rat&ntk visszaállítása. Fanatikus hevességgel csapott fel hangja, ha erről beszélt. Amit pedig nem tudott megérni és talán a« ő generációja már nem is fogja negérni... HA HÚSZ ESZTENDŐ TÁVLATÁBÓL visszanézünk az egyszerű szobára, ahová Sipőcz Jenő tiszti ügyész naponta gyalog jött be Boráros-téri lakásáról, hogy mint a város ügyvédje komoly és értékes magánjogi stúdiumokat folytasson; ha a patriarkális korban legkedvesebbik fiát sirató özvegyasszonyra gondolunk, aki ötven esztendőn keresztül nem tudott lefeküdni addig, amíg Jenőkéje esténként haza nem érkezett; ha nézzük a legutóbbi két esztendő szenvedéseit, amikor előttünk zsugorodott a nagybeteg, akinek arca magán viselte a halál bélyegét; — arra kell gondolnunk: szükség volt-e minderre? Nem jobb lett volna-e Sipőcz Jenő számára, ha ügyész, esetleg később tiszti főügyész marad: éli a város jogászainak csöndes és eseménytelen életét, ahelyett, hogy az életét megrövidítő izgatott és zaklatott pozíciókba került volna? A hátramaradottak számára mindenesetre ez lett volna a jobbik megoldás, mert hiszen ha tiszti ügyész maradt volna, Sipőcz Jenő ma is élne, mint ahogyan édesapja, aki ugyanabban a betegségben halt el, mint a fia, jóval magasabb életkort ért el. Vannak azonban életek, amelyeknél a családi vonatkozások nem számítanak, mert ezek az életek életben és halálban a köz javára vannak stigmatizálva. Egy ilyen, fővárosa és hazája javára, és családja számára eljegyzett élet volt a Sipőcz Jenőé. Sipőcz Jenő húszesztendős munkássága Budapest javára fontosabb és értékesebb, mint száz és ezer magánember magánélete! * SIPŐCZ JENŐ MUNKÁS ESZTENDEIT Budapest vezetésében Sipőcz Jenő évtizedeinek fogja nevezni a várostörténet. Szobrot kap, utcákat és tereket, kórházakat és csecsemőotthonokat fognak elnevezni róla, de ez már nem érdekli a halottat. Eltűnő árnya éltető eszmévé finomul: ahogyan a költő a legnagyobb magyarról megírta. És amiképen Széchényi István a legnagyobb magyar volt, a Budapesten született, Budapesten élt, Budapesten meghalt Sipőcz Jenő: a legnagyobb pesti polgár, Budapest legnagyobb fia! Mind az idők végezetéig! SIPŐCZ JENŐ
