Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1936-09-12 / 37. szám

2

1036 szeptember 12.

njBUDM'ESJ

vábbá a Vasúti és Hajózási Felügyelőség főnökéről. Kormánypárti oldalon természetesen nem alaptalanul számítanak arra, hogy a szakszerűség révén a törvényhatósági bizottságban a jövőben nemcsak tanácskozási, hanem szavazati joggal is felruházott bizottsági tagok szavazataikat a kormánypárttal együtt fogják leadni. A jövőben tehát ezek szerint a NÉP kilenc szavazattal lesz erősebb a törvényhatósági bizottságban, és így a törvényhatósági bizottság legnagyobb pártja lesz.

Illetékes keresztény párti helyen az

Uj Budapest munkatársa előtt a szóban- forgó törvényjavaslattal kapcsolaban rámutattak arra, hogy véleményük szerint a legújabb törvényrevízió kizárólag politikai célokat szolgál. A városházi kereszténypárt, úgy a főváros közgyűlésén, mint a parlamentben is rá fog mutatni arra, hogy sokkal fontosabb szempontjai kellenek, hogy legyenek a fővárosi törvény revíziójának, mint az a nem is titkolt cél, hogy a NÉP szavazatait erősítsék a főváros törvényhatósági bizottságának közgyűlésében.

Jlá&zioz MihálykönyveE napokban ünnepli a magyar nemzet harmadfélszáz esztendős évfordulóját annak, hogy Budavár ormáról lehanyatlott a félhold és ezzel megkezdődött a török hatalom visszaszorítása Európa keletére. A nagy évforduló időszerűvé teszi annak a viharos korszaknak a megismerését, mely Budavár visszafoglalása után következett. A budapesti statisztikai hivatal kitűnő igazgatóját, dr. Illyefalvi I. Lajost ez a meggondolás indította, mikor a kétszázötvenéves jubileum alkalmából a statisztikai hivatal kiadásában megjelenteti azt a tanulmánysorozatot, mely elénk tárja a romokból feltámadt Buda és Pest népének küzdelmes életét a török uralom után. A jubileumra készült tanulmányok első kötete ma jelent meg, legkiválóbb város-histórikusaink egyike, az avatott tollú városházi újságíró: Pásztor Mihály tollából. A négyszáz oldalas munka az egykori statisztikai, várostörténeti, gazdasági és művelődéstörténeti adatok felhasználásával mondja el, mi- képen újhodoü meg Buda és Pest, kik építették újjcí, kik voltak első lakói és milyen volt a kormányzat. A mai budapestiek számára temérdek érdekes és meglepő adatot talál ebben a könyvben az olvasó. így például nagyon érdekes, miképen telepszenek meg Pesten a szerzetes rendek; a jezsuiták, a szerviták, a ferenerendiek, a pálosok, a domonko- —mm win I. ......* —Pü—

sok é

s az irgalmasok. 1717-ben telepszenek meg a piaristák és legkésőbb jöttek a klarisszák.

Három szerzet az Uri-utcában telepszik meg és mindjárt kezdetben nagy szerephez jut Pest életében. A három szerzet hatalmas telket és a telek mellé egy-pgy mecsetet és minaretet, kap ajándékul. így esett, hogy a Budavár visz- szafoglalását követő évtizedekben a szerviták, a franciskánusok és a pálosok török mecsetben tartották istentiszteleteiket, mert a háborús idők és a nagy szegénység miatt bizony jó néhány esztendőbe telt, míg saját templomukat felépíthették. A szerviták például csak 46 esztendő után jutottak any- nyír a az építkezéssel, hogy saját templomukban dicsérhették az Urat, a ferencesek templomát- csak 1738-ban szentelték fel, a pálosok temploma — a mai egyetemi templom — 1725-től 1742-ig épült.

A szervita atyák 1688-ban költöztek Pestre és az első időkben még csak egy kis földszintes házuk volt a mai kiás- írom helyén, a Petőfi Sándor-utca és a Szervita-tér sarkán. De övék volt a kis házzal szemben jó darab telek abból a hatalmas területből is, melyen ma a Központi Városháza áll. Ideiglenes templomul elfoglalták a Központi Városháza telkének északnyugati sarkán, a Kammer may er-utcai oldalon álló mecsetet és úgy volt, hogy később, ha több pénzük lesz, klastromot és templomot építenek a mecset helyén. De később sem igen volt pénzük, így azután több mint negyven esztendeig a török templomba jártak imádkozni a szervita atyák. Közben az történt, hogy a pestis-járványok idején Pest város kórházat akart építeni a Központi Városháza mai telkén, és úgy egyezett meg a papokkal, hogy a szerviták átengedik a városi telket kórházépítés céljára, a város pedig kárpótlásul odaengedi nekik azt a területet, mely a mai Párisi-utcáig terjed és amelyen ma a fő posta palotája áll. Később változtak a tervek. A város nem épített kórházat, ellenben a hadi kincstár megépítette az invalidus- palotái, vagyis a mai Központi Városháza épületét. Az építkezéshez szükség volt a mecset helyére is, így azután a szerviták a mecsetet és a magas kőkért- i téssel körülvett török temetőt kétezer forintért eladták katomíéknak. Kikötötték azonban, hogy a mecsetet katonáék csak akkor bonthatják le, ha a szerviták temploma elkészül. Kolostorukon és kertjükön kívül a szervitáknak akkoriban a belvárosban két hatalmas telkük volt. Egyik az a telek, melyen a Fehér Lóhoz címzett kocsma állott, melynek helyére, később a Teleki-házat építették. De a Teleki-ház közvetlen szomszédja is a szervitáké volt. Ezen ma egy rozzant, barnára mázolt öreg ház éktelenkedik, melynek kapuja a szerviták terére szolgál. Egy kovácstól megvették a szerviták azt a telket is, melyen ma Szűz Mária oszlopa áll.

A fő posta helyén volt a szerviták kertje. Hatalmas kőfal vette körül s már II. József császár idejében felmerült a gondolat, hogy a magas falat le kellene bontani. A kertből parkot akartak csinálni részben azért, hogy több levegőhöz jussanak a Belváros egymásra, zsúfolt házai, másrészt meg azért, hogy a város egyetlen impozáns épületének, az invalidus palotának frontja jobban érvényesülhessen. Ez az életrevaló gondolat azonban megmaradt tervnek. De mikor húsz év múlva, 1808-ban. a pesti Szépítő Bizottság József nádor elnöklésével megkezdte működését, a Verschönerungs-Kommission plénumában már nemcsak az volt benne, hogy a szerviták kertjét parkká kell átalakítani, ha- népi benne volt az is, hogy a szervitákat át kell költöztetni a Lipótvárosba és a mai lipótvárosi bazilika helyén kell számukra templomot és klastromot építeni. A megürült szervita-klasíromban viszont a piaristákat akarta elhelyezni a Szépítő Bizottság, hogy a piarista kolostort viszont városházává alakítsa át, mert az akkori városháza kezdett szűk lenni a rohamosan terjeszkedő és gyarapodó Pest számára.

Azonban ez a terv is megmaradt tervnek. A szerviták megkötötték magukat és nem akarták otthagyni a régi rezidenciát. Később bérházat akartak építeni a kert helyére és 1844-ben három- emeletes ház építésére kértek engedei- met. 46 ezer forintjuk volt a barátoknak az építkezéshez, de a Szépítő Bizottság nem adott engedelmet az építkezésre. Erre azután a szerviták kapták-fogták magukat, deszkából, gerendából istálló- j színeket építettek a kertben és bérbeadták lótartó gazdáknak. Az istálló-üzlet jövedelmezőnek mutatkozott, ellenben akkor meg a szomszédság, a környékbeliek horkantak fel. Nem a jövedelmet irigyelték a szervitáktól, de a bódító illatot sokallták, amit a lóistállók árasztottak magukból. A hatóság erélyesen követelte, hogy a deszkaszineket le kell bontani, mert ezek az istállók — szelíden szólva — egészségtelenek és tűzveszélyesek. A szerviták azonban nem engedtek. Akkor Staffenberger István szószóló indítványára elhatározta a választott polgárság (akkor így hívták a törvényhatósági bizottságot), hogy a rendházat és a kertet megvásárolja és iskolát épít, meg teret létesít a helyén. Széchenyi István felkapta az ideát, és nemcsak lelkesen agitált az iskola- építés mellett, hanem tervei is készíttetett rá és ezt a tervet a Széchenyi-relikviák között őrzi ma is a Tudományos Akadémia. Széchenyi felső-ipariskolát, aféle műegyetemet akart építeni a szervita-klastrom helyére, kárpótlásul a Terézvárosban értékesebb ingatlant és plébániatemplom építést kínálták fel a szervitáknak. A szerviták azonban nem. fogadták el ezt az ajánlatot sem. A sok huza-vona és pörösködés azzal ért véget, hogy a szerviták restaur áltatták a kolostort, a kertjüket pedig megveszi 226 ezer osztrák értékű forintért a kincstár és 1873-ban megépíti rajta a fő posta palotáját.

így ért véget a szervita-háború.

WROSHJttimTESl

A VÁROSHÁZA ÉS A FŐVÁROSI ADMINISZTRÁCIÓ teljes felkészültséggel várja, hogy megkezdődjön a törvényhatóság őszi élete. Hogy minderre mindezidáig nem került sor, és a legjobb esetben szeptember vége előtt nem is hívják össze a törvényhatósági bizottságot, az korántsem a polgármesteren, vagy a főpolgármesteren múlik, hanem egyéb, főleg országos politikai viszonylatokon.

A városházán mindenesetre végetér- tek a nyári szabadságok, a főtisztviselők közül az egyetlen Szemel hy Károly dr. tiszti főügyész van távol. Budapesttől, de még ebben a hónapban ő is átveszi hivatala vezetését. L am o t- t e Károly dr. alpolgármester hétfőn rukkolt be hivatalába, bár az ő nyári szabadsága tulajdonképen csak félszabadság volt: hetenként legalább kétszer inkognitóban jött he a városházára Lamotte, hogy a fontosabb ügyekben meghallgasa a referátumokat. Lillafüredi üdüléséből a közeli napokban érkezik haza Liber Endre. Az első alpolgármester — minden ellenkező híreszteléssel szemben állapítjuk meg ezt — tökéletesen egészséges és a

jövő hét folyamán már ő is bejön a városházára.

*

HOGY FOLYTASSUK A CÁFOLATOKAT: idejegyezzük, hogy mindazok a hírek, amelyek azt a vágyálmot tartalmazzák, hogy a Keresztény Községi Pártban nem teljes és tökéletes az együttérzés és az összetartás, — minden alapot nélkülöznek.

C sill é r y András dr., a párt ügyvezető elnöke mindazokat a kapcsolatokat megkereste és megtalálta, amelyeknek megerősítése a pánt szempontjából szükséges, és ahol. dokumentálni kell a kereszténypárt töretlen egységét. A miniszterelnöknél annak németországi út ja előtt, S z e n d y polgárm,ester társaságában jelent meg a Keresztény Községi Párt ügyvezető elnöke. Ez alkalommal legrészletesebben tudomást szerzett a miniszterelnök a főváros legközelebbi és legfontosabb teendőiről. A miniszterelnök biztosította Csilléry Andrást, hogy legteljesebb egyetértésével találkozik az ő illusztris személyiségének a kereszténypárt első csatasorába való állítása.

De felkereste Csilléry András dr. Serédi Jusztinián dr.-t is, Magyar - ország bíboros hercegprímását, továbbá

az Országos Keresztény Gazdasági és Szociális Párt vezetőit: E r n s z t Sándort és Zichy János grófot is. Mindezeken a helyeken Csilléry a Keresztény Községi Párt nevében megköszönte a Wolff Károly halála alkalmából megnyilvánult részvétet. Mindenütt a legteljesebb rokonszenvvel fogadták Csilléry Andrást, aki különben egészen rövid időre üdülni ment a fővárosból.

*

EGY HÉT LEFORGÁSA ALATT hétfőn immáron másodízben kereste fel Serédi Jusztinián dr., Magyar- ország bíboros hercegprímása S z e n- d y Károly polgármestert városházi hivatalában. Az ország első papja és a főváros első polgára ez alkalommal — háromnegyed órán keresztül — azokat az intézkedéseket tárgyalták meg, amelyeket a, főváros Szent István halálának a jövő esztendőben bekövetkező kilencszázéves jubileuma alkalmából tenni fog.

*

KURFÜRST ISTVÁN, a Fővárosi

Házinyomda népszerű vezérigazgatója, súlyos reumabántalmaival hatodik hete fekszik az egyik fővárosi szanatóriumban. Kurfiist, — hála orvosai szakszerű

I kezelésének —- már lábbadozik, a jövő hét folyamán el is hagyja a szanatóriumot és szeptember második felébén újra be fog jönni hivatalába.

A BUDAPEST SPORTEGYESÜLET FOTÓSZAKOSZTÁLYÁNAK a Fővárosi Képtárban rendezett fényképkiállítását igen nagy számmal látogatják külföldiek is, akik elragadtatással dicsérik a szebbnél szebb felvételeket és azt az ötletet, hogy a fotókiállítást a Fővárosi Képtárban rendezték meg.

S z e n d y polgármester koncepciózus elgondolása alapján a Károlyi- palotában jelenleg is nagyarányú munkálatok folynak. Ennek a gondolatnak folytatólagos kiépítésével ez a nagyértékű épület elhelyezésénél és kiképzésénél fogva a művészetek központjává, is volna fejleszthető. Alig van megfelelőbb hely a Károlyi-palotánál úgy kiállítások, mint szabadtéri előadások megrendezésére.

*

TUBOLY JÁNOS, AZ ELEKTROMOS MŰVEK nagy tudású és pompás kereskedelmi érzékkel bíró kereskedelmi igazgatója az elmúlt hónapokban hosszabb ideig súlyos betegen feküdt az egyik fővárosi szanatóriumban. Tu-