Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1936-09-12 / 37. szám

4 TUJBUDAPESr 1936 szeptember 13. A körvasúi fantomja kisértetí Pestvármegye kisgyülésén A napilapok beszámoltak Pestvár­megye törvényhatósági bizottságának aug. 31-én tartott kisgyűléséről, amely alkalommal Fábián Béla országgyűlési képviselő és törv. hat. bizottsági tag napirend előtti felszólalásában kifogá­solta Pestkörnyék községeinek és váro­sainak úthálózatát, mely mai állapotá­ban lehetetlen. — Ha valaki — mondotta Fábián -— az egyik pestkörnyéki városból át akar menni a másikba, akkor legtöbbször Festen kell keresztül mennie. Ha az ösz- szekötő utakat meg is építettük már, villamos közlekedésünk egyáltalán nincs. Szószerint idéztük ezt a felszólalást, melyre vonatkozólag megjegyezzük, hogy mindig hibáztattunk valamely fel­szólalásban olyanféle kifogásokat, me­lyeknek tárgya szakkérdés, amelyre vo­natkozólag azonban a felszólalónak hiányzik a kellő tárgyismerete. Ebben az esetben szerencse, hogy Erdélyi Ló- ránd a felszólalásra helyes érdemi vá­laszt adott a következő nyilatkozatában: — A vármegye igyekszik kiépíteni a környékbeli utakat, arra azonban nincs Kilátás, hogy a Beszkárt közvetlen vil­lamos vonallal kösse össze a főváros megkerülésével a környékbeli városokat és községeket. Ez a válasz kétségtelenül helyes, de hiányzik annak megokolása, miért nincs kilátás arra, hogy ezek a városok villamos vasúttal köttessenek össze, vagyis, hogy azok a főváros körül kör­ben fekvő városok, az olyan gyakran emlegetett körvasút megépítésével hőn óhajtott vágyaik beteljesedését lássák. Ez az eszme imár sokszor kísértett, de ez alkalommal csupán Harrer Fe­renc dr. felsőházi tagnak az 1932. év­ben megjelent városfejlesztési program tervezetében idevonatkozói ag foglal­takra terjeszkedünk ki, mert erről jól tudjuk, hogy az ebben található megál­lapítás, mint első álláspont igen sok másoknak is az álláspontjuk, mert hi­szen ez az egész emlékirat a mémökegy- letben is tárgyalva volt, és egyhangú helyesléssel találkozott. Harrer prog­ramtervezetében ezt olvashatjuk: — Egyedül a helyi vasúti közleke­dési rendszer, amely, legújabb időkig a környéki településeket csak sugársze- rüen a főváros felé kapcsolta be és egy­mással való periferikus összekötésüket mellőzte, — elég volt arra, hogy Buda­pest és a környék között szorosan ösz- szefüggő élet alakuljon ki. Ebből a Harrer-féle interpretációból is tehát az tűnik ki, hogy a körben való vasúti közlekedési rendszer a pestkör­nyéki települések között most még mel­lőzve van. Iría : Pirovits Aladár Nézzünk komolyan szembe ezzel az általánosnak látszó kívánalommal, és ezen az alapon mutassuk ki, hogy az a Fábián Béla-féle és Harrer Ferenc ál­tal igazolt periferikus vasúti összeköt­tetés, a körvasút gondolat, egy semmi­féleképen nem helyeselhető olyan tév­eszme, amelyre vonatkozóan nyújtandó magyarázatunk 100%-os biztonság ere­jéig győzhet meg bárkit is a magunk igazáról. Bizonyítékokként elméleli igazságokból is sorolhatnánk fel tény­állításokat, de itt most a kritikus hely­zet inkább azt követeli, hogy az életből soroljunk fel bizonyító példákat. Első­ben is elmondjuk, hogy a Szegeden szé­kelő Magyar Vidéki Városok Kulturális Szövetsége nem régen azzal a kérelem­mel fordult a MÁV. igazgatóságához, hogy: Szeged, Kiskúnfélegyháza, Szen­tes, Hódmezővásárhely és Szeged közötti vasútvonalakon a körforgalmat léptes­se életbe, vezese be. A MÁV. igazgató­sága Szeged város polgármesteri hiva­tala útján értesítette a nevezett Szövet­séget, hogy: már elvileg is ellene van az ilyenféle kérelemnek, mely nem vol­na egyéb, mint fölösleges vonatoknak forgalomba helyezése és azopnak ki­használatlanul való járatása. Az ilyen körforgalom bevezetéséb ">) ugyanis sem az utazó közönségre, sem pedig az áiu- forg'ilomra valami különösebb, előny nem háromolhat. A forgalomra nézve nem az a fontos, hogy a Szegedről kiin­duló vonat a felsorolt városokon ke­resztül haladva visszatérjen Szegedre. Az a gyakorlatilag helyes forgalmi in­tézkedés, ha annak eredményeképpen megfelelő és célszerű utazás-alkalmakra és ugyanilyen szállításokra nyílik kellő mód és lehetőség. A felsorolt négy várost ma már eg) éhként is összekötő vasútvonalakon a jelenben érvényes menetrendi vi­szonylatok minden jogosan támaszt­ható igényt kielégítenek. Ilyen körül­mények között fölösleges volna még több vonatot járatni, hogy azok körben járva, kétes értékű körforgalom céljait szolgálják. Minden elfogulatlanul gondolkodó és kellően tájékozott ítékezőnek be kell látni, hogy a MÁV. most ismertetett ál­láspontja tökéletesen helyes. A város- rendező kritikusnak tehát, aki itt most a pestkörnyéki városok között felvetett hasonló körvasút gondolatról kíván vé­leményt nyilvánítani, — nincs egyéb feladata, mint zászlót hajtani ezelőtt a konkrét gyakorlati kérdés tárgyköréből kiindult szakvélemény előtt. A tisztánlátás érdekében szóvá teszünk itt most egy olyan körvasút elgondo­lást, mely igen sokaknak képzeletében, mint hő óhajtás, de sőt mint szükséges alkotás kiolthatatlanul él, és sokszor halljuk emlegetni. Ez a balatoni körvasút! Pedig, most már bizonyításra sem szorul, hogy ez/ a körvasút és körforga­lom valóságos megtestesítése annak a téveszmének, melyet általában a körva­sút és a körforgalom gondolata maguk­ban rejtenek. Szükség van azonban mégis az eszmék tisztázására. Ugyanis körvasút és körforgalom a legbensőbb kölcsönhatásban álló két fogalom. Kör­vasúiról csak ott lehet szó, vagy az előbb ismertetett szegedi esetben, — bizonyos meglevő vasútvonalaknak kör­vasúiként való elgondolása csak akkor van a maga helyén, ha azon az állandó körforgalom lebonyolítása valósággal végbemegy. Viszont, a körforgalom már eleve feltételezi, hogy a körvasút tény­leg megvan. Még kuriózumként megemlítjük, hogy a MÁV. meggyőződése ellenére, szám­talan kérelemnek, sőt kényszerhelyzet­nek engedve, próbaképen bevezette a Balaton körül a körforgalmat, még pe­dig a Szabadbattyán—Siófok—Keszt­hely—Balatonfüred—Szabadbattyán re­lációban. De nem sokáig kellett várni, hogy ennek a próbának kétes eredmé­nyéről, sőt teljes céltalanságáról a MÁV. is, de a nagyközönség is meggyőződje­nek. Ilyen körülmények között talán fö­lösleges is bővebben magyarázni, hogy a Balaton körül állandóan folyamatban levő fejlesztése a közlekedési viszonyok­nak miért nem veszi programjába a Kenese és Aliga közt még mindig hi­ányzó nagyvasúti összeköttetés megte­WIHART FERENC építész — építőmester XIV., Columbus utca 33. Telefon : 2—9ö9 08. remtését. Sokszor halljuk említeni a berlini Ringbahn-1 hivatkozásképpen. Negyven évvel ezelőtt a főváros tanul­mányútra küldött ki Németországba. Felszálltam a Ringbahnra, és miután ott a vasutat kísérő kalauz minden be­szálláskor elveszi a jegyet, azontúl pe­dig nem törődik az utassal, egy egész délelőttöt töltöttem el körben való ua- zásal 20 Pfennigért, és pedig teljesen egyedül utazva. Mikor érdeklődtem az­iránt, miért van olyan kevés utas, illet­ve miért nincs utas, azt a választ kap­tam, hogy itt csak reggel és este van utasforgalom. Párizsban ugyanígy utaz­tam a Petit Ceintur-ön. Ott is az tűnt fel azonnal, hogy miért áll meg a vasút oly sokszor, amikor pedig nem száll fel senki. Gondoljuk most el, milyen célt szolgálna a pestkörnyéki körvasút, abból azután megértjük, hogy miért nincs eszeágában sem a Beszkárt-nak a villamos körvasútat megépíteni, amely még, horribile dictu, új dunai hidat is igényelne, hogy rajta vasúti körforga­lom megindítható leime. Egyes MÁV. mérnökök magánbúzgalomból doktori disszertációnak is beillő külső formák mellett írtak tanulmányokat a Buda­pestet körül övező nagyvasútról és an­nak körforgalmáról. De ezeknek belső tartalma azután el is árulta szerzőik végtelenül nagy naívságát. Tanulságként jegyezzük meg, hogy: a körvasút-gondolata olyan eszmei téve­dés a városrendezésben, mint amilyen optikai csalódás a délibáb a természet szabad szemléletében. A szemlélő a Hortobágyon egy víztükörben látja a gulyaménest, a kútágast, stb. de fordí­tott helyzetben. A körvasút rajongói pedig az igazságot látják ilyen fordí­tott értelemben, valósággal mint fan­tomot. Á főpolgármester a jövő héten átveszi hivatala vezetését Október első napjaira marad az első őszi rendes közgyűlés összehívása — Az Uj Budapest tudósítójától — Sipőcz Jenő dr. főpolgármester már teljesen felgyógyult és ezen a héten már részt is vett egy igen fontos várospoli­tikai konferencián. A főpolgármester, — mint az U j Budapest illetékes helyen értesül — a jövő héten átveszi hivatala vezetését. Itt említjük meg, hogy szeptember havában már nem fog közgyűlést össze­hívni a főpolgármester. Az első rendes őszi közgyűlés október első napjaiban lesz, amelyen is az adminisztráció által odavitt folyó ügyek fognak tárgyalásra kerülni. HANDLOVITS ÉS HORVATH ♦ ♦ LIFT FELVONÓ IPAR Mindennemfi felvonót gyárt, Javít és karnantart, BUDAPEST Vili., Futó-u. 8 b. Talefon: 1-409-92.

Next

/
Oldalképek
Tartalom