Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1936-02-29 / 9. szám

1936 február 29. UWiBimWEST 3 Budapest a kartelek kezében és a kartelek koporsójában Kiírták az uj koporsószállitási versenytárgyalást, amelynél a nem* keresztény kartelekkel szemben a keresztény kisiparosokat szeretné előnyben részesíteni a főváros — Ai Uj Budapest tudósítójától — A Községi Temetkezési Intézet már cius 7-i határidővel most hirdette meg szokásos tavasza nagy koporsó-verseny­tárgyalását. Több mint ötezer darab különféle koporsó szállítására hirdet pályázatot az intézet, amely azt is ki­köti, hogy ajánlatokat részmennyiség szállítására is lehet tenni és az árat csakis a kétméteres nagyságra kell meg­adni olyképen, hogy az ár nagyság sze­rint aránylagosan emelkedik, vagy csökken. A Temetkezési Intézet pályá­zati hirdetménye élénk versengést kelt a szakmában, ahol izgatottan lesik, to vábbra is a kartelek kezében marad-e Budapest halottainak temetkezési esz­közökkel való ellátása, vagy pedig vég­re a kisipar is be tud-e jutni a kartelek által szigorúan elhatárolt vadászterü­letre, ahogyan ezt a keresztény kisipa­rosok, élükön Müller Antal országgyű­lési képviselővel, annyira régen köve­telik és hangoztatják. Illetékes városházi körökben igen szkeptikusan ítélik meg a versenytár­gyalás esélyeit. Tudják azt, hogy a kartel tagjai, élükön a közismert rész­vénytársasággal és az éppen annyira nemkeresztény kettős nevű céggel, mindent elkövetnek, hogy a zsíros üz­let továbbra is kezük között maradjon. Az illetékes városházi tényezőknél, el­sősorban a közegészségügyi ügyosztály­ban nem tévesztette el hatását Müller Antal országgyűlési képviselőnek az Uj Budapestben feltett azon kérdése: hogyan lehetséges az, hogy Budapest keresztény halottai részére a koporsót, szemfedelet, a halotti sírpárnát szinte száz százalékban nemkeresztények szál­lítják? Úgy a városházán, mint a Községi Temetkezési Intézetnél jól tudják, hogy ha valahol, hát a koporsók frontján az a helyzet, hogy a kisipar keresztény, a kartelirozott nagyipar pedig nem az. Illetékes helyen közölték az Uj Buda­pest munkatársával, hogy a Közszállí­tási Szabályzat jelenleg érvényes intéz­kedéseinek szem előtt tartásával minden meg fog történni arra vonatkozóan, hogy a koporsó és szemfedél szállítás túlnyomó nagyrészét keresztény kisipa­rosok kapják, még akkor is, ha a kü­lönféle karteltagok a főváros ezen in­tézkedését szokásuk szerint körmönfont panaszokkal és fellebbezésekkel fogják megtámadni. * Itt említjük meg, hogy a polgármes­teri közegészségügyi ügyosztály az Uj Budapest január 21-én megjelent, a koporsókartellel foglalkozó cikkünk egyes tényállításait illetően annak köz­lésére kérte fel lapunkat, hogy cikkünk­nek az az állítása, amely szerint a te­metkezési intézet kártérítési pert tett volna folyamatba az egyik szállító cég ellen meg nem felelő koporsók szállí­tása miatt: téves információn alapul. Azt közli velünk az illetékes városházi ügyosztály, hogy a Temetkezési Intézet üzemvezető igazgatósága a legnagyobb körültekintéssel jár el a koporsók be­szerzése terén, a szállítóktól lehívott koporsókat mindenkor a legszakavatot­tabb ellenőrzés mellett vizsgálja felül minőségi szempontból és csak azután veszi át. A Temetkezési Intézet ezen közlésé­vel kapcsolatosan megállapítjuk, hogy ténylegesen megtörtént, hogy egy rosz- szul készített koporsóból a halott ki­esett az egyik temetőben. Ezt a kopor­sót azonban nem a főváros Temetkezési Intézete készítette, hanem egy magán- vállalkozó, aki önálló, azóta megszűnt, üzletében vette fel a rendelést a teme­tésre és szállította a rosszul ácsolt ko­porsót. Az azóta megszűnt temetkezési vállalkozó cég perelte azután a kopor­sót szállító iparost, nem pedig a fővá­ros, amely — és ezt nem is vonjuk két­ségbe — a koporsók átvételénél körül­tekintő gondossággal jár el. Száznyolcvan helyettes tanerőt ideiglenesitett a polgármester A főváros névsorán kisebb módosításokat eszközölt a kultuszminisztérium — Hogy miért mondok le? Tegnap volt ennek a gyámhatósági i fellebbvi- teli küldöttségnek az az első és egyben utolsó ülése, amelyiken résztvettem. Ke­rek három és fél óráig tartott! Feláll az egyik ülnök, előadja, hogy a kisko­rú 1931. február 1-én született, egy órán keresztül bogozza az Összes csa­ládi és vagyonjogi viszonyait, a végén azután megállapítja, hogy az ügy nincs kellően előkészítve, javasolja a köz- igazgatási bizottságnak, méltóztassék az ügyet az elsőfokú hatósághoz: az árva­székhez visszaküldeni. Amit is a tekin­tetes bizottság egyetlen zokszó nélkül, másodpercek alatt el is határozott. Idáig rendben is van a dolog. Az én mérnöki eszem azonban nem tudja fel­fogni: núért nem azzal kezdte a mé­lyen tisztelt ülnök úr, hogy az akta nincs előkészítve, küldjük vissza az ár­vaszékhez? Akkor is visszaküldtük vol­na, de legalább spóroltunk volna egy órát, amennyi ideig a jogászok számára minden valószínűség szerint igen élve­zetes előadása tartott! — De nem ez a főpanaszom! Leg fon- tasobb kifogásom az, hogy az egyórás előadásbaa legalább ötvenszer hallottam a tésztásgyámról beszélni. En már sok mindenféle gyámról hallot­tam, de sohasem hallottam a tésztás­gyámról. A bizottság jogásztagjai he­lyeslőén bólongattak, amikor az előadó ülnök úr a tésztásgyám különféle cselek­ményeiről beszámolt. A végén már, amikor majdnem elaludtam, odafor­dultam a mellettem ülő G o r o n d y- Novak árvaszéki elnökhelyetteshez: — Te, Sándor, mi az a tésztásgyám? — Az elnökhelyettes úr — megőriz­ve köteles komolyságát — diszkréten közölte velem, hogy a tésztásgyám nem egyéb, mint a t. és t. gyám fonétikus hangzása a nem-jogász fül számára. A t. és t. gyám pedig a törvényes és ter­mészetes gyám jogi kifejezésének a meg­kurtítása. A törvényes és természetes gyám pedig arra hivatott, hogy az atya elhalálozása után, mint anya gyako rolja a gyerek fölött a szülői hatalmat. — En józan és reális mérnökember vagyok — fejezte be élvezetes előadá­sát Petrovácz Gyula — nekem elegem van a tésztásgyámokból, sőt a tésztából is, de még a gyámügyi küldöttségben viselt tagságomból is! Menjen oda L á- z á r Ferenc barátom mellé olyan fér fiú, aki jobban ért ezekhez a furcsa jo­gi kifejezésekhez, mint én! • A NYOLCVANADIK ELETEVET TAPOSÓ Pompéry Elemér örökös törvényhatósági bizottsági tagnak (nála csak C s e p r e g i-H orváth János dr. idősebb, aki nyolcvanhárom eszten­dős) felesége szül.: Mezey Jolán életének hatvankilencedik, boldog há­zasságának ötvenkettedik évében hosszas betegség után kedden délután csendesen elhunyt. Temetésén, amely a Kerepcsi-út melletti temető halottasházából folyt le a római katolikus anyaszentegyház szer­tartásai szerint a családi sírboltba, szá­mosán jelentek meg a fővárosi tör vény- hatósági bizottság vezető bizottsági tag­jai. A temetésen megjelent S z e n d y polgármester is. — Az Uj Budapest tudósítójától. — A múlt hónapban végrehajtott pol­gármesteri tanügyi kinevezések során az ideiglenes tanügyi állások egész sora vált üressé. A polgármester most intéz­kedett a megüresedett ideiglenes állá­sok betíöltéséről: a kinevezésre az ügy­osztály által összeállított névsort azon­ban jóváhagyás céljából előbb a köz­oktatási ügyosztály felterjesztette a val­lás- és közoktatásügyi miniszterhez. A miniszter a névsoron jelentéktelen vál­toztatásokat eszközölt, főképen abból a szempontból, hogy megvizsgálta az ideiglenesitett állásba bekerülő női tanerők közül kik azok, akiknek férje megfelelő keresettel bír, úgyannyira, hogy feleségük kenyérkeresetére nin­csen szükségük. A száznyolcvan ideiglenesi kinevezés­ből száztizennyolc elemi iskolákra, a többi polgári iskolákra, a középisko­lákra és a kereskedelmi iskolákra esik. Az ideiglenesitett tanítók és tanítónők névsorát az alábbiakban közöljük: Ábrán Zoltán, Bálint Sándor, Faragó László, Fodor Endre, F ü- leki József, Flőrencz József, ifj. Háros Antal, Horányi Lajos, J á- V' o r Károly, Marczinkovics Ig­nác, Móra Mihály, P e r g e Gyula, R é- vay Ferenc, Samu István, Serény Andor, Thuróczy Béla, if J. T i r- p á k Sándor, V a d as József, Varga Lajos, V á n y i Pál, Z s o h á r Gyula. A j a z ó Irma, A k a n t i s z Rezsimé sz. Érczhegyi Hona, A m b r ó z y Károlyné sz. G a 11 i Gyöngyi, Bakos Melinda, özv. Balázs Jenöné sz. V e- r e s s Erzsébet, Boda Katalin, Böjtbe Béláné sz. Balogh Etelka, C z e g 1 é d i Györgyné sz. Rothna- gel Margit, Dallos Béláné sz. He- k i n g er Valéria, D o b y Szilvia, D u- n a j t s i k Ilona, Elek Ibolya, Erdö- kövy Istvánná sz. Gálffy Klára, özv. Éger Jenőné sz. Hazslinszky Ilona, Éles Margit, F e 1 k a y Antó­nia, F i 1 e p Dezsöné sz. N o v á k Ró­zsa, Fodor Andorné sz. Selymes Róza, F o do r Erzsébet, Forgács Júlia, F r ay Katalin, Gallyas Ist­vánná sz. C s e p e 1 y Györgyi, G á c h Stefánia, G á t h y Dezsöné, sz. S t o 1 - már Edit, Gondos Bernátné sz. Siegler Jolán, G ö m ö r y Frigyesné sz, M a á r Margit, Hargitai Ká­rolyné sz. Mittermaier Anna, H e- g y i Erzsébet, H i n f n e r Piroska, H o d or Ilona, Horváth Kázmérné sz. Hauser Piroska, Horváth László- né sz. Simons Its Margit, Hor­váth y Margit, J e n e y Aladárné sz. Császár Ernesztina, J ó z s a Erzsé­bet, Keresztényi Ilona, Kémén- d i Emöné sz Bohacaek Erzsébet, dr. K i s z e 11 y Tibomé sz. Haeff- 1 e r Sarolta, Klinczing1 Ilona, K o- caárd Mária, Ko 11 á r s Anna, K o- v á c s Teréz, özv. Kozma Józsefné sz. R i t o ó k Ella, Kövér Tihamérné sz. Spitzkopf Anna, K u n c z e Ilona, Lajos Irén, Lászlóffy Mária, ifj. M a k o 1 d i Mihályné sz. L i s s á k Ka­talin, özv. Ma rosy Jánosné sz. Vargha Olga, Mályus Gézáné sz. Horváth Erzsébet, Merényi Gyu- láné sz. Horánszky Margit, M é r e i Olga, M i 11 a v á r i Józsefné sz. B r u m- m e r Ilona, Murai Ilona, dr. Nagy Kálmánná sz. Mayer Edit, Nagy Lászlóné sz. Székely Zsuzsanna, N e- m e s Gyuláné sz. B e n e s s Olga, N é- m e t h Aranka, Okolicsányi Júlia, dr. Okolicsányi Kuthy Zoltánné sz. Török Júlia, O s z 1 á n y i Vilma, Oszlári Béláné sz. Jelinek Irén, vitéz O 11 ó f f y Ottóné sz. Szó m- b a t h e 1 y i Irén, Pálosi Emilia, P i t r o f f Miklósné sz. S t e r c z Ma­rianna, vitéz P u y Jenöné sz. 3ko- 1 u d a Mária, dr. R e i 11 e r Ferencné sz. Hossza Jolán, dr. Román Iván­ná sz. Sipos Irma, Rosta Aranka, Rózsa Béláné sz. É d e r e r Gizella, S á n d 1 y Vilmosné sz. Kemény Emilia, Schiller Istvánná sz. Sor Erzsébet, Schröder Emilia, dr. S i- may Ernöné sz. Antal Juliska, S i- m o n y i Erzsébet, Somló Katalin, S p á n y i Istvánná sz. Bund Margit, Sülé Imréné sz. Herp Ilona, Szabó Lászlóné sz. Holocsy Mária, Sza- b ó Sándomé sz. Schneider Rózsi, özv. Szacsvay Ágostonná sz. S z e n t e Janka, Szalmássy Magda, S z a y e r Jolán, Szontágh Pálné sz. Tábor szky Mária, S z ö n y i Gézá­né sz. T i m k ó Ilona, S z ő n y i Imréné sz. S a 11 ó s Mária, S z ő n y 1 Irén, T a- n a Margit, T a r n ó i Béláné sz. B e- lányi Mária, Tutschner Márta, Vágsellyey Margit, V á n y i Mag­da, özv. dr. V 1 a d á r Imréné, sz. Ki­rály Gziella, Walt er Mária.

Next

/
Oldalképek
Tartalom