Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-04-04 / 14-15. szám
1936 április 4. 5 UJliUDMUST Kapuzárás előtt ■' —■ —— Müller Antal országgyűlési Képviselő nyílt levele Sxenűy Károly polgármesterhez Méltóságos Uram, mélyen tisztelt Barátom! Méltóztassál megengedni, hogy az JJj Budapest vendégszerető hasábjain köszönjem meg azt a mély szociális érzésre és emelkedett gondolkozásra valló választ, melyet a pénzügyi bizottság hétfői ülésén elmondott beszédemre adni szíveskedtél. Köszönöm — Budapest összes iparosai nevében — azon elhatározásodat, hogy az ezer szükséglakás, melyet a főváros a hajléktalan családok számára épít, ígéreted szerint nem a nagyvállalkozók és bankérdekeltségek számára fog munkaalkalmat jelenteni, hanem ezek az építkezési munkálatok a kis- és középiparosok számára lesznek fenntartva. Ezeknek a lakásoknak nemcsak a létesítése, hanem az építés által teremtett munkaalkalom is elsőrendű szociális feladata a fővárosnak. Annak a hárommillió pengőnek nem az lesz a hivatása, hogy generálvállalkozókat hizlaljon, hanem az, hogy munkanemenként szétosztva mennél több iparost foglalkoztasson, jótékony vérkeringést idézve elő az elcsigázott és a munka nélkül tengődő budapesti iparban. Ezt a célt, polgármester úr, nem szabad felednünk, ígéretedre számot tartunk és vigyázni fogunk arra, hogy az építkezést majdan lebonyolító ügyosztály se feledkezzen meg a kisiparosok foglalkoztatásáról. Örömmel értesültem és az iparosság nevében köszönöm azon törekvésedet, hogy az ipari prrombolás letörésére kezdeményező lépéseket tettél az irányban, hogy a versenytárgyalásokon fokozottabb mértékben mellőztessenek az olcsó és irreális ajánlatok, mely lépésed köze- leb visz a középarányosi rendszer kialakulásához és megszünteti a versenytárgyalásokon fellépett és az iparosság egzisztenciáját veszélyeztető árrombolásokat. A felsőházi plénumban a keddi nap folyamán, mikor e sorokat írom, kezdődött el az új ipartörvény tárgyalása. Előreláthatólag a húsvéti ünnepek után a Kormányzó úr őfőméltósága szentesí- tési pecsétjét is magán fogja viselni az új törvény, az a törvény, amelynek elő- hangja volt a Méltóságodnak a múlt esztendő nyarán átadott tíz pontom a kisiparosság védelmét illetően. Úgy értesültem, hogy még az új ipartörvény életbelépte és a végrehajtási utasítás elkészülte előtt megkezdődik a küzdelem a kontárok és áliparosok ellen. Az iparügyi miniszter úr őnagy- méltósága utasította az összes ipari kö- zületeket és ipari hatóságokat, hogy fokozott figyelemmel kisérjék és akadályozzák meg az áltársulásokat, a különböző társas cégek és korlátolt felelősségű társulatok alakulását, amelyek most, kapuzárás előtt, amikor az új törvény leengedi előttük a sorompókat, még egy utolsói kísérletet tesznek arra, hogy új szinekbe öltözötten folytassák káros működésüket. A miniszter mindent megtett a kapuzárás előtt, a fővárosnak is meg kell tennie mindent, hogy a közeljövőben kihirdetésre kerülő új törvény valóban új korszakot jelentsen a magyar ipar életében. j Régi szabály, hogy minden törvény annyit ér, amennyit végrehajtanak belőle. Nem beszélve most arról a rengeteg munkáról, harcról és energia-kifejtésről, mellyel a magyar iparosság az új törvény megszületéséért küzdött, csupán arra vagyok bátor rámutatni, hogy a fővárosnak, az ország legnagyobb munkaadójának tokozott kötelessége azon őrködni, hogy az új ipartörvény százszázalékosan végrehajtassák. Tiszteletteljesen kérlek, Polgármester uram, szíveskedjél már most — - kapuzárás előtt — intézkedni aziránt, hogy amint az új törvényt kihirdetik és megjelenik a végrehajtási utasítás, a főváros erre megfelelően előkészüljön s e célból a főváros vezetősége an— Az Uj Budapest tudósítójától — A Kúria most már másodszor hozott ítéletet abban az érdekes elszámolási perben, amelyet Budapest székesfőváros közönsége indított Kerekes Ti- borné ellen 11,000 pengős kölcsön ösz- szeg visszafizetése iránt. A főváros gyámpénztára ugyanis évekkel ezelőtt 13.000 pengős kölcsönt folyósított K e- r e k e s é k részére, akik ezen kölcsön fedezetéül lekötötték több, mint 30 ezer pengőt érő ingatlanukat. A kölcsön feltételei értelmében Kerekeséknek nemcsak a kamatokat, hanem a tökét is megfelelő időközönként törleszteniök kellett. Azonban a főváros megállapítása szerint Kerekesék késedelembe estek, nem fizették az esedékes tőkerészleteket, sőt a kamatokat sem. Ezért azután a főváros peresítette a hátrálé- kos kamatokat és egyben fel akarták mondani a kölcsön összegét is. Ebben a perben azonban az elsöbíró- ság elutasító ítéletet hozott, miután Kerekesék bizonyították azt, hogy esedékességkor fizetési könyvük szerint olyan összegeket fizettek, mint ameny- nyit a főváros részükre előírt. A fe- lebbezési bíróság az elutasító ítéletet helybennhagyta és 320 pengő perköltségét is megítélt Kerekeséknek. Ezt az ítéletet azután a Kúria Hutá s-taná- csa is helybenhagyta. Az ítélet indokolása szerint a Kúria 80-as számú elvi határozata értelmében a kamatfizetés elfogadása a tőkeösszeg helyességét is nyilvánvalóvá teszi. Egyébként is, ha a főváros nem volt megelégedve a fizetések összegével, úgy azok elfogadásánál jogfenntartással kellett volna élnie. A Kúria ezen elutasító ítélete után perujítási kérelemmel fordult a fővá- ros jogi képviselője útján a bírósághoz. Igazolni kívánták okiratokkal azt, hogy Kerekesék nemcsak, hogy töke, de kamattörlesztésre sem fizettek elegendő összeget. Utaltak továbbá az árvaszék határozataira, amelyek nyilvánvalóvá teszik azt, hogy ők a részletfizetéseket csupán jogfenntartással fogadhatták el. Valami törlesztés volt, de így mégis fennmaradt 11.000 pengő tökében és 1935. januárjától a kamat is. Ök a könyvecskében kétféle kamatrovatot vezetkétot hívjon össze. Ezen az ankéton, melyen az iparos és kereskedő bizottsági tagokon kívül részt kell venniük az érdekelt ipartestületek meghivottainak is, a legteljesebb részletességgel megkell állapítani azokat a módokat, amelyeket a főváros az új ipartörvény s új Közszállítási Szabályzat megszületése kapcsán követni fog. Nem kétlem, hogy nagyszerű energiád és expeditiv tehetséged ebben az irányban a legsürgősebben meg fogja találni a szükséges eszközöket és intézkedéseket, melyekhez pártom részéről a legmesszebbmenő támogatásra számíthatsz. tek és Kerekesék fizetései még az egyik kamatkövetelésre sem voltak elégségesek. Nem lehet jogfenntartással élni ott, ahol a kamafizetés is kétséges. Az ilyen nagy öszegü hátrálékoknál nem lehet a 80-as számú elvi vonatkozású döntést alkalmazni. Kerekesék ügyvédje ezzel szemben rámutatott viszontválaszában arra, hogy az egész per csupán arravaló', hogy leplezze azt a műhibát, hogy a főváros egy olyan tökét követel, amely már el van számolva. Ők mindig rendben és időben fizették előre az esedékes díjrészleteket. A főváros számvevőségénél jelentkeztek, ott érdeklődtek az iránt, hogy mivel tartoznak. A járásbíróság ezek után a perújítási kérelem jogalapját nem látta fennforogni és épp ezért viszautasította a keresetet. A járásbíróság szerint a most felhozott újabb adatok nem alkalmasak az alapper ítéletének megdöntésére. Kerekesék 1934. január 3-án a kamatot elörefizették és pedig olyan összegben, amint azt részükre a számvevő- szék megállapította. Ezt a befizetést az előző fizetésekkel egyetemben a főváros számvevőszéke jogfenntartás nélkül elfogadta. Alaptalan tehát a fővárosnak azon érvelése, hogy ezt a részlettörlesztést nem a következő részletre fogadták el, az pedig, hogy helyesen járt-e el a számvevőség ez ügyben közömbös. A törvényszék azonban ezt az ítéletet megváltoztatta és Kerekeséket a kereseti összeg megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint Kerekesék nem lehettek jóhiszemüek, mert hiszen tudniok kellett azt, hogy a kölcsönösszeget milyen részletekben fizethetik vissza és ha a főváros eljárt számvevője tévedett, nekik lett volna kötelességük figyelmeztetni arra, hogy a kivetett összeg helytelen. Egyébként is a becsatolt adatokból nyilvánvaló, hogy Kerekesék késedelmesen fizették a kamatokat és egyes részleteknél olyan nagy hátrálékba estek, hogy az 1934. januárjában befizetett összeg semmi szín alatt sem fedezhette az akkor esedékes részletet. Ez is amellett bizonyít, hogy nem voltak jóhiszemüek, merít Egy árvaszéki kölcsön feltűnő bonyodalmai s Hogyan könyveli a főváros számvevősége öl belizeleit kamatokat ? PETŐFI SA'NDOE U. 3. hiszen az adósnak tudnia kellett pontosan azt, hogy mennyivel tartozik. De Kerekeséknek az alapperbeli védekezése sem volt jóhiszemű, egyenesen megtévesztették a bíróságokat, amelyek tulajdonképen érdemben alig tárgyalták az ügyet és csupán egyszeri tárgyalás után hozták meg a keresetet elutasító ítéletet. így adódhatott azután elő az az helyzet, hogy a Kúria figyelemmel a 80-as számú jogegységi döntésre, ezeket az elutasításokat helybenhagyta. Az elkülönített marasztaló végítélet ellen felülvizsgálattal éltek Kerekesék és az ügy végső döntésre most került a Kúria T é r f f y-tanácsa elé. Itt utaltak arra, hogy nem lehet elkülönített végítélettel az ügyet elintézni ilyen módon, mert hiszen Kerekesék, amikor fizetéseket eszközöltek, egy közhivatalnál jelentkeztek, ahol megfelelő módon és úton számfejtették az esedékes részleteket, ez ellen ök nem apellálhattak, ezt el kellett fogadniok. Az ingatlant egyébként Kéri János táblabíró vásárolta meg, aki rendben fizette az esedékes részleteket, a gyámtörvény 290. §-a pontosan körvonalazza azt, hogy milyen módon történnek ilyen esetekben a fizetések. Ők rendesen törlesztették előre félévenként a kamatot és a tökét. A baj csak akörül mutatkozik, hogy a főváros kettős kamatot számít és így tudja kimutatni az ő számításukkal szemben, hogy ök hatalmas késedelembe estek. A főváros duplán számítja a kamatot, nem elég, hogy 8%-ot fizetnek, hanem még további 15%-kai meg akarják őket terhelni. Kerekesék azért adták el az ingatlant, hogy szabaduljanak a pertől és a kereset beadása után két héttel bejelentették a főváros vezetőinek azt, hogy nincs értelme az egész pereskedésnek. Ezzel szemben a főváros jogi képviselője éles szavakkal mutatott rá K e- rekesék rosszhiszemű magatartására. Utalt arra, hogy a gyámi törvény kettős kamatozást ír elő: rendes kamat mellett késedelmi kamatot is tartoznak fizetni. A helyzet úgy alakult, hogy a per megindítása óta Kerekesék egyáltalán nem törlesztik a részleteket. A Kúria ezek után megváltoztatta a törvényszék ítéletét és a fővárost keresetével visszautasította. Az ítélet indokolása szerint az alapperben a bíróságok által elfoglalt jogi álláspont szik- laszilárdan megáll ezen a perben is. A bíróságot bizonyos vonatkozásig kötik az előző perben elfoglalt bírói ítéletek. A fővárosnak pedig nem sikerült olyan uj adatokat felhozni a perben, amelyek az előző per adatait megdöntötték volna. Kerekesék ^előre fizették a kamatokat, anélkül, hogy a főváros felmondotta volna a kölcsönt. A fizetéskor pedig a főváros számvevősége nem élt jogfenntartással. A Kúria egyébként Kerekeséknek megadta a szegényjogot is.
