Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1936-03-21 / 12. szám

XIV. évfolyam 12. szám Budapest, 1936. március 21. UJ BUDAPEST Előfizetési árak: Egész évre.................................................. 30 pengd || Fél évre.......................................................... IS pengő || Egye» szám ára 60 fillér || FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBYANDOR D« Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kant Ivor-ulca 9. Telefon: 82^8-^23. Postatakarékp. csekkszámla 30.913. Yflícj. Maholnap külön rovatot kell nyitni a főváros féltékenyen őrzött önkormány­zati jogait és hatásköreit sértő rendele- lek és törvénytervezetek számára. Az állami szuverénitás tabu-szerű köpenye- gében hivalkodó miniszteriális omni- potencia immáron semmibe sem veszi alkotmányos létünk egyik legfontosabb biztosítékát: a vármegyék és városok autonómiáját. Szomorúbbá teszi a hely­zetet, hogy nemcsak a centralizmus in­tézményes kiépítéséről, van szó, hanem rendszerszerű eltiprásáról minden olyan törekvésnek, amely a nép széles rétegeit képviselő, a népből fakadt és a népre támaszkodó önkormányzati életmeg­nyilvánulásnak akar bármilyen kifeje­zést adni. Ha a centralizmus kialaku­lása történelmi folyamat, amint az Franciaországban, akkor lehet vitatkozni afölött, mi a helyesebb. De amikor a jus resistendi óta egész alkotmányos életünk az autonómiák önállóságán épült fel, akkor nemcsak helytelen, de veszedelmes is évszázados önkormány­zati jogaink mindig kisebbre és kisebb­re való nyirbálása. Legutóbb, mint önkormányzati sére­lemről, a fővárosi számszék hatáskörét szabályozó új rendeletekről emlékez­tünk meg ezen a helyen. Most egy olyan újabb akcióról számolunk be, amely nem kevésbé sérelmes c főváros önkor­mányzata, de hatósága szempontjából is, mint a számszéki rendelet. Arról van szó, hogy az új építésügyi törvény- javaslatban, amely most van előkészí­tés alatt az iparügyi minisztériumban, a fővárosnak szinte minden jogát és hatáskörét elveszik a tekintetben, ho­gyan rendezze és építse Budapestet. A főváros általános rendezését ille­tően e törvényjavaslat szerint a vezető szerep a fővárosról a Fővárosi Köz­munkák Tanácsára háramlana át, ame­lyet viszont a miniszterelnökség hatás­köréből az iparügyi minisztérium fel­ügyelete alá rendelnének. A főváros ja­vára szolgáló kisajátítási jog jelenté­keny lecsökkentése a nagyvárosi fejlő­dés elé fog leküzdhetetlen akadályt gördíteni. Súlyosan belevág azonban a törvénytervezet a magánjogba is, ami­kor például kártérítés, sőt kisajátítási eljárás nélkül elvehetőknek ítéli az elő- kertehet, bünteti azt, aki a kertjét nem tartja karban és megtiltja lakásul bérbe­adni olyan helyiséget, amelynek bár­milyen kis része a föld színe alá mélyül. Nem tudunk róla, hogy az építés­ügyi törvényjavaslat már u polgármes­ternél lenne, abból a célból, hogy a főváros törvényhatósága előzetesen nyil­váníthassa véleményét és kifejthesse ag­gályait. Ilyen csekélység azonban va­lóban nem zavarja törvény-termelő munkájukban az urakat! A főváros kép viselőinek majd csak a képviselőház bizottságaiban és plénumában lesz meg a hozzászólási lehetőségük: amikor az eredeti szöveg elfogadása már presztízs­kérdés a kormány számára! Szendy júniusban Rómába, júliusban Berlinbe megy — Az Uj Budapest tudósítójától. — Katolikus közéletünk vezető' férfiai június első felében hódoló zarándoklaton vesznek részt. A zarándoklat Rómába megy, hogy a pápa előtt hódoljon abból az alkalomból, hogy ebben az esztendő­ben van Buda visszafoglalásának két­százötven esztendős jubileuma. Kétszáz­ötven esztendővel ezelőtt ugyanis IV. Ince pápa volt az, akinek hatalmas akciójára összegyűltek Európa keresz­tény lovagjai Magyarországon, hogy végleg kiűzzék a törököket és felszaba­dítsák Budát. A nagy zarándoklatot S e r é d i Jusz- tinián dr. bíboros-hercegprímás vezeti. A hercegprímás felkérte Szendy Ká­roly polgármestert, hogy a főváros ka­tolikus közönsége nevében vegyen részt a hódoló zarándoklatban. A polgármes­ter köszönettel elfogadta a megtisztelő felhívást és június első napjaiban a za­rándoklattal együtt ő is Rómába megy. A római utat arra is fel fogja hasz­nálni Szendy polgármester, hogy az olasz királynak köszönetét mondjon a kapott magas érdemrendért. Természe­tes, hogy a modern Olaszország város- rendezési alkotásait is tanulmányozni fogja két hétre tervezett olaszországi útja alkalmával a polgármester. Júliusban ismét külföldre megy a polgármester: Berlinben az olim- piász megnyitásán fogja illetékes té­nyezők meghívása alapján képviselni Budapest közönségét. Alig ötezerrel több magyar volt az elmúlt évben Bécsben, mint osztrák Budapesten Kovácsházy tanácsnok a bécsi és budapesti idegenforgalom feltűnő alakulásáról nyilatkozik — Az Uj Budapest tudósítójától — Egymásután látnak napvilágot a kü­lönféle idegenforgalmi szervek kimu­tatásai a főváros elmúlt esztendei ide­genforgalmának alakulásáról. Szvie- zsényi Zoltán dr. miniszteri tanácsos, a Gyógyhelyi Bizottság vezető igazgatója, az. elmúlt napokban megállapította az Uj Budapest hasábjain, hogy a Bizott­ság által készített statisztika szerint szemben az 1934-ben Budapesten meg­fordult 202.113 idegennel, az elmúlt 1935-ik évben 220.265 volt a Budapes­ten megfordult idegenek száma, igen érdekes statisztikai adatokat bocsátott közre az állami statisztikai hivatal is. A közeli napokban pedig a főváros ide­genforgalmi hivatala, különös tekin­tettel a bécsi idegenforgalmi iroda mű­ködésére, fogja közzétenni az elmúlt esztendei idegenforgalom legfontosabb adatait. Ez a jelentés ismételten be fog­ja bizonyítani, mennyire úttörő és nagy jelentőségű munkát végez nemcsak a főváros, egész Magyarország idegen- forgalmának emelése céljából a fővá­ros bécsi idegenforgalmi hivatala. Az elmúlt napokban látott napvilá­got a bécsi városi idegenforgalmi hiva­tal jelentése, amelynek adatait Kovács­házy tanácsnok azonnal feldolgozta, összehasonlítva azokat a magyar fővá­ros idegenforgalmi adataival. Ezeket a nagyjelentőségű adatokat Kovácsházy Vilmos tanácsnok, akinek óriási energiája és pompás gyakorlati érzéke jelentékeny mértékben hozzájárult a főváros idegen- forgalmának állandó emelkedéséhez, — a következőkben ismertette az U] Budapest munkatársával: — Bécsnek külföldi idegenforgalma 1934-hez viszonyítva 15.7%-kai emelke­dett, azonban az éjjelezések száma en­nek dacára 3.2%-kal csökkent. 1934-ben 224.044 idegen, 1935-ben 259.112 idegen volt Bécsben. Az éjjelezés 1934-ben 2,225.309, 1935-ben 2,153.154 volt. Igaz, hogy ebben a statisztikában a magánlakásokban megszállott idege­nek is bentfoglaltatnak, ellentétben a budapesti statisztikával. Ha ezeknek 1,350.287 éjjelezését levonjuk, úgy azt találjuk, hogy az idegenek 1935-ben a bécsi szállókban, penziókban és szana­tóriumokban 802.867 éjszakát töltöttek. Budapesten ezzel szemben 1935-ben 387.839 éjjelezés volt. — Még érdekesebbek az adatok, hogyha az 1931-es esztendővel hasonlít­juk össze. Bécsben 1931-ben 361.000, 1935-ben 259.112 idegen volt, tehát 28%-os csökkenés. Az éjjelezés 4,740.000-röl 2,153.154-re esett, azaz 55%-)os csökkenés. Budapesten 1931-ben 69.193, 1935-ben 102.991 ide­gen volt, tehát 49%-os emelkedés, az éjjelezés pedig 213.507-röl 387.839-re emelkedett, tehát 81%-os emelke­dés. — Érdekes a Bécs-budapesti szom­szédos idegenforgalom to­vábbi javulása is. Magyarok Wienben: Osztrákok Budapesten Wien javára: 1930. 1931. 1932. 1933. 1934. 1935. 61.483 53.330 42.976 42.085 36.737 37.518 17.896 18.834 16.940 22.712 24.741 28.192 43.587 24.496 26.036 19.373 11.996 9.326 óvárosi Nyilvános Könyvtár­iul-, .Reviczky ~u. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom