Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-03-14 / 11. szám
1936 március 14. TUBTTDAPTisT 5 Irta: SZŐKE GYULA dr. Megdöbbentő a fővárosi tiszti-főorvosi hivatal legutóbbi kimutatása a tüdővész elterjedéséről! Amennyire halasak lehetünk az őszinteségért, amellyel a io- orvos az ügyet kezeli és azért a szorgalmas, kitartó munkáért is, amellyel ő és társai ez ellen a folyton terjedő betegség ellen küzdenek, épen olyan nagy elhatározással kell szembenézni a kimutatásból előálló helyzettel. A tüdővész nem válogatós és nem lehet mondani, hogy csak. népbetegség, amely csak a szegényebb néposztályoknak a pusztítója. A tüdővész nemcsak mennyiségileg ambicionálja az első helyet a betegségek sorában. Minőségileg is első akar lenni a károkozásban és a halál előidézésében és első akar lenni abban is, hogy az ő hatalma a kunyhókon túl terjed, nem egészen a palotákig, hanem még bent a palotákban is. Nem azért, mintha az arra hivatott orvosok és munkatársaik nem volnának eléggé tudósok, szorgalmasak vagy lelkiismeretesek. Nem is azért, mintha a főváros vezetősége nem állana támogatásukra és rendelkezésükre, vagy nem hozná meg a szükséges anyagi áldozatot. Nem is azért, mintha ez különösen fertőző, vagy különösen erős hatású betegség volna. És nem is azért, mintha mi teljesen legyengült. ellentállni nem tudó nép volnánk. Nem! Sok és nagy, elszomorító helyzetkép áll azonban előttünk a kormányzat mulasztásáról és a vidék hiányos tevékenységéről. Nem politikai szemmel nézem a dolgot, hanem azzal a természetes fájdalommal, amely elfogja a vidéken felnőtt, de később a fővárosba került, nyitott szemmel látó és az élet gyakorlati ösvényén járó embert, ha szembeállítja, amit a vidéken lát azzal, amit a fővárosban tapasztal, vagy a kormányzat idevonatkozó tevékenységét a főváros vezetőségének a nagy munkájával. El kellett jönni a Keresztény Községi Párt uralmának a fővárosban, hogy kibővítse a főváros kórházi és gyógyítási rendszerét és épen a tüdővész elleni védekezésre irányuló tevékenysége megalapozza és megépítse, valamint rendezze és tovább fejlessze mindazt a közegészségügyi, köztisztasági, közlekedésügyi és vízellátási tevékenységet, amellyel a székesfőváros megalakítása óta munkálkodott azért, hogy az ország szívében összegyűlt nagyszámú lakosság a világvárosi fejlődöttségében is a jó polgári élet egészségi állapotában élhessen. És amint az általunk képviselt keresztény eszme a vidéken is élni kezdett és hatóerővé kezd fokozódni, épen a mi sorainkból kikerült vezetők bent a kormányzatban és kint a közigazgatásban fedezik fel, hogy egész országrészeknek nincs útja, nincs vize, egész falvak vannak a köztisztaság legelemibb szükségletei nélkül, sőt városok vannak víz és csatornázás hiányával. A volt népjóléti miniszter elkezdte a segítséget és apostolként tevékenykedett a közegészség- ügy terén a jobb jövő kiépítésére. Ez azonban csak egyik oldala a szükséges munkának. Más rendkívül fontos ügyek: a kipusztított erdők visszaállítása, a rossz lakásviszonyok módosítása, a kártékony vizek levezetése. Mindezekhez a kérdésekhez hozzányúltak ugyan, de a látszaton túl nem mentek. Vagy ahol mentek, bár ne mentek volna! A legtöbb esetben megakadt a kérdés a pénzhiányon. Ezekre nem lehetett a zárolt pengő és finánc-pengő címén a Nemzeti banknál lekötött külföldi pénzekhez köl- csönképen sem hozzájutni. Ezek talán nem látszottak jövedelmező üzleteknek, vagy talán a kormány még mindig nem érti ezeknek a szükséges voltát. Tény az, hogy a legszebben kifejezett kéréseink is mindeddig süket fülekre találtak. Talán egyik legfontosabb védekezés volna a tejkérdés alapos rendezése. Nem arról beszélek, hogy kinek van joga a tejjel Budapesten üzérkedni és vezető politikus legyen, ha jó üzletet akar csinálni olcsón összeszedett tejjel. Nem is a nagy tejvállalatokért fáj a fejem, amelyek a szintén potom pénzért vidéken összegyűjtött tejből és a tönkremenő állattartó gazdák könnyeiből gazdagodnak meg amellett, hogy a sikeres könyveléssel veszteséget mutatnak ki. Nem is azért írok ma erről, mert mi tejtermelők annyit sem kapunk, amennyibe a tej előállítása kerül. Ma nem a mező- gazdaság fájdalma a kérdés, hanem a közegészségügy. A tüdővész terjedése. Valamikor az elhanyagolt állattenyésztés feljavítása érdekében mellőztük a magyar és erdélyi tehénállomány fejlesztését és áttértünk a legkülönbözőbb nyugati fajták tenyésztésére. Sok jóakarattal és nagy áldozattal folyt a munka, de nem vették észre, hogy az ország egész tehénállománya megfertőződik a tüdőgümőkórral. Amikor ezt meglátták, már nagy volt a baj. A földművelésügyi kormányzat ismét nagy áldozattal kezdett útjába állani a vész terjedésének és a szükséges oltásokat kezdte propagálni, aminthogy az oltóanyagok előállítása és olcsóbbá tételére állami intézetet is létesített. Sajnos, a földművelésügyi kormányzat még ezt az állami intézményt is a szérumkartel kezére juttatta, megdrágítván ezzel az állattenyésztés lehetőségeit. Ugyancsak megtette a kormány, természetesen csak papiroson, hogy a tuberkulózis-mentes tehenészetek javára magasabb tejárakat rendelt el, ezeket gyógytejekké nyilvánítván. Azonban ez a rendelkezés a földművelésügyi minisztérium legújabb tej rendeletével szintén megszűnt és a tüdővész elleni védekezésre nagy áldozatot hozott és hozó tehéntartó gazdaságok is kétszeresen érzik a kormányzati előrelátás hiányát, amint a terjedő betegséggel kétszeresen érzi a helyes érzékű közigazgatás a védekezés sikertelenségét. \ Mert a tüdővész terjedésének egyik oka a fertőzött tej, amelyet sem az nem tesz jobbá, hogy a Nep-vezetők a tej- árusítók, sem az, hogy a tejvállalatok a fertőzött tejeket valamelyes eljárással állítólag hygiénikussá teszik. De az sqm, hogy a tüdőgümőkórnak a tejtermeléstől való távoltartása helyett, tehát a tüdőgümőkór kipusztítása helyett Budapestet a tej behozatalától elzárják és ezzel amikor a tejtermelést vidéken tönkreteszik, ugyanakkor Budapesten a tejfogyasztást teszik lehetetlenné. A tej néptáplálék és azt épen úgy, mint a kenyeret és burgonyát csak viszonylagos olcsón szabad a fővárosban forgalomba hozni. De csak jót, egészségeset ! A tüdővész ellen küzdő fővárosi hatóságnak, de a tüdővész elleni munka terűében osztozni hivatott állami és vidéki helyi kormányzatnak egyaránt sürgősen ajánlom ezt jóindulatú figyelmébe! Uoqycu* is fnlid el SíhUouUs Jó*wefeta Ifleynyede hjyuydiipecét cvz cvzohhoíí Ualáll^al ctcsofioU ámfroyyuiiag. alá — Az Uj Budapest tudósítójától — A Kúria T o 11 h-t a n á c s a most hozott ítéletet abban a munkaügyi perben, amelyet Sinkovics József volt gázgyári lámpakezelö indított Budapest Székesfőváros Gázmüvei ellen nyugdíj- igényének megállapítása iránt. Sinkovics előadta keresetében, hogy ő a Gázmüveknél hosszú éveken keresztül teljesített szolgálatot, 1922- ben azonban betegeskedni kezdett és ismételt orvosi vizsgálat nyomán kérte nyugdíjazását. A Gázmüveknél azonban Sinkovics ismételt sürgetésére sem intézkedtek az ügyben, hanem csupán több mint öt hónap elteltével közölték a lámpakezelövel, hogy az igazgatóság, miután Sinkovics hosszabb idő óta szolgálattételre nem jelentkezett, öt állásából önként küé- pettnek tekinti. A bíróságok, így a Kúria is, megállapították, hogy a lámpakezelöt több mint húsz évet meghaladó szolgálatára való tekintettel az elbocsátás folytán nyugdíjigény megillette. Az ítélet érdekes indokolása szerint a Gázmüvek nem tudott a perben felmutatni olyan szolgálati szabályzatot, amely szerint azt az alkalmazottat, aki a szolgálattételre a felhívás ellenére nem jelentkezik, minden további eljárás és külön értesítés nélkül a létszámból törölhetné. Ha tehát Sinkovics a szolgálatból igazolatlanul elmaradt, ez csak arra adott volna jogot a vállalatnak, hogy a lámpakezelöt az 1884. XVII. t.-c. 94. §-a alapján azonnali hatállyal felmondás nélkül elbocsássa. A munkaadó azonban, ha elz azonnali hatályú elbocsátás jogával élni kíván, az alkalmazottat erről haladéktalanul és pedig az elbocsátás okának a közlésével értesítem tartozik. A Gázmüvek azonban sem a főorvosi felülvizsgálat eredményéről, sem arról, hogy a munkába állásra való felhívással szemben tanúsított engedetlenT a v a s z i kabátok, kosztümök, öltönyök és egyéb divatujdonságok TRIBÜN Ruházati RT.-nál Budapest, Vili., Üllői út 14. sz. Telefon: 38-2-88, 31-2-B7. Köztisztviselők és uricsaládok régi, kedvelt bevásárló helye Csak jó minőségű áru! Előzékeny kiszolgálás! Legkedvezőbb fizetési feltételek. Vásárlásnál az arcképes igazolvány felmutatása elegendő ség miatt a szolgálatból azonnali hatállyal elbocsátja, a lámpakezelőt haladéktalanul nem értesítette és nem közölték vele azt sem, hogy a felülvizsgálati jelentésre R i p k a Ferenc vezér- igazgató rávezette azt a megjegyzést, hogy kilép(ettniek tekintjük, öt hónap múlva, elkésetten értesítették a döntésről nem is Sinkovicsot, hanem annak feleségét. Az a szabály ugyanis, hogy a munkavállaló nem hagyhatja túlhosszú ideig bizonytalanságban a munkaadót arra nézve, hogy a szolgálati viszony felbontásából eredően támaszt-e vele szemben igényeket, nem alkalmazható arra az esetre, amidőn már kiérdemelt járandóságokról van sző. Azonban mégis indokolatlanul kése- delmeskedett Sinkovics tizenkét évig a kereset megindításával. A tartás jellegével bíró nyugbér pedig az alkalmazott ellátására lévén szükséges, tőkegyűjtésre fel nem használható. A nyugdíjigénynek a keresetindítást megelőző tizenkét évre visszamenően való megállapítása tehát anyagi jogszabálysértés nélkül mellőztetett. Havas Gyula kefe- és ecsetgyáros Aranykoszorus mester Gyár: VII., Rózsa utca 20. szám. Telefon : 30^2^45. ==-----Vi déki tej * pesti tüdő vész!
