Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-03-14 / 11. szám
1936 március 14. Uß'iBWMPEST Asz ipartörvény novellája renüet teremt a város&ásci IcöszmunKa-ásungellsen, megszünteti az ár rombolást és meg~ olája a Icontárlcéráést ,— Az Uj Budapest tudósítójától — Az országgyűlés képviselőházának plénumában az elmúlt napokban ért véget az ipartörvény novellájának tárgyalása. Úgy a bizottságban, mint a teljes ülésen bosszú és beható vitát provokált Bornemisza miniszter korszakos jelentőségű javaslata. Az ország több százezer főnyi iparossága feszült figyelemmel kísérte a képviselőházi vitát, mert a kis és középipar mai leromlott helyzetében az új törvény szigorú intézkedéseitől várják helyzetük végre valahára történő jobbrafordulását az érdekeltek. [így a bizottságban, mint a plénum- ban jelentős szerep jutott az új törvényért folytatott küzdelemben Mülle: Antalnak, a Keresztény Községi Párt vezető egyéniségének, a déli kerület általános népszerűségnek örvendő országgyűlési képviselőjének. Alig van paragrafusa az új törvénynek, amelyhez a részletes vita során hozzá ne szólt volna Müller Antal: nem is számítva természetesen azokat a beszédeket, amelyeket az általános vita során mondott el Müller. Több, mint húsz hozzászólás hangzott el Müller részéről a bizottsági és plenáris vita során. Müller Antalnak ismerik az apjukat! A múltkor az egyik kisfiam meg is kérdezte tőlem: — Mondd, Anyukám, ki az a mérges bácsi, aki minden vasárnap nálunk ebédel és azután sorra megver bennünket! * A REPREZENTÁCIÓ VILÁGREKORDJÁT mindenesetre Babarczy tanácsnok, a közlekedési, ipari és köz- gazdasági ügyosztály kiváló vezetője tartja, még pedig múlt vasárnapi teljesítményével. Reggel öt órakor kelt föl a kitűnő báró úr, hogy elérje a hat órakor Bécsbe menő különvonatot. Azon zötyögött Öméltósága néhányszáz pesti kereskedővel délelőtt tizenegy óráig, amikor is megérkeztek a szomszéd fővárosba. Ott megtekintették a vásárt, természetesen közben beszédet is kellett mondani Babarczy bárónak, volt díszfogadás és díszebéd is. este pedig ugyancsak harmadikosztályú f apudon, —ahogyan jöttek — visszaindultak Budapestre, ahová éjféltájban érkeztek meg. Ha fárasztó is volt ez a reprezentáció, el kell ismerni, hogy kiválóan sikerült. Babarczy, aki rövidesen nagyon népszerű lett Bécsben (maga a kereskedelemügyi miniszter és a bécsi polgármester jött ki az ő és a pesti kereskedők üdvözlésére a pályaudvarra), röviden, de formásán és talpraesetten szpícselt, a polgármester nevében köszönetét mondva a szeretetteljes fogadtatásért. — Őszintén kívánjuk — mondotta általános tapsvihar közepette Babarczy, — ^°gy a gazdasági kapcsolatok, úgy Magyarország, mint Ausztria javára, mind nagyobb haszonnal mélyüljenek el a ma megnyílt bécsi Nemzetközi Vásár alkalmából! köztudomás szerint jelentékeny része van az új törvény megszületésében is, úgyannyira, hogy Kéthly Anna szociáldemokrata képviselő „lex Müller“'-nek nevezte el felszólalásában az ipartörvény novelláját. Most, hogy a törvénytervezetet részleteiben is elfogadta a képviselőház, kérdést intéztünk Müller Antal ország- gyűlési képviselőhöz: melyek az új törvény legfontosabb városházi vonatkozásai? Muller Antal a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — Az Uj Budapest nagy nyilvánossága előtt nem szükséges ismételnem a kereskedelem és ipar, elsősorban a keresztény kereskedelem, és keresztény kisipar kívánságait a keresztény városházával szemében. Az Uj Budapestben megjelent cikkeim és nyilatkozataim, nemkülönben az Uj Budapestnek a keresztény társadalom előtt annyira szimpatikus állásfoglalásai e kérdésben a leghatározottabban'felsorakoztatták az iparos-kívánságokat. Egyetlen momentumra utalok ez alkalommal: Szendy polgármester úrhoz az Uj Budapest hasábjain közölt nyílt levelemre, amelyben pragmatikusan felsoroltam iparostársaim kívánságait. Az új ipartörvény tető alá hozatalának napján épen ezért az Uj Budapest hasábjain állapítom meg: ez a törvény alkalmas arra, hogy — ha annak végrehajtása megfelelő módon megtörténik, ami Szendy polgármester kötelességtudását és lelkiismeretes egyéniségét ismerve egyetlen pillanatig sem kétséges, — akkor megszűnik a városházi közmunka-d sun gél, akkor az iparos-tízezrek által ellenséges várnak tekintett városháza az lesz, aminek ezt a keresztény városházát az iparosköztudat tudni akarja: ellensége minden kontárnak, sötétben bujkáló lesipuskásnak, iparoscsirkefogónak, barátja, bajtársa, hűséges segedelme minden tisztességes és becsületes iparosérdeknek. — Ez a törvény — egyetlen szóval jellemezve — a lisztes ipar törvénye! És ez a legfontosabb, ha az új törvény városházi vonatkozásait vizsgáljuk. A tisztes ipar törvénye az iparosok szempontjából, akiket a kontárkodás és az árrombolás szigorú büntetésével hallatlanul jobb helyzetbe hoz az új törvény. De a tisztes ipar törvénye a városháza szempontjából is, mert olyan normákat állít fel, olyan világos és tiszta útmutatásokat találunk benne, amelyek a dsungel sötétségébe és ingoványába máról-holnapra a tiszta levegőt, a derűs napfényt bocsátják be. — Hogy a kontárkérdés mekkora rákfenéje az iparosságnak, mi sem mutatja jobban, mint az az egyetlen statisztikai adat, hogy az elmúlt esztendő során a főváros déli kerületében: tehát a Belvárosban, a Józsefvárosban, az Erzsébetvárosban és Kőbányán ezerhatszáz kontár-ítéletet kellett hozniok az illetékes rendőrbiróságoknak. A jövőben a kontárkodás, — ismétlem: ha a törvényi tisztességesen végrehajtják! — - lehetetlenné van téve egyszer és mindenkorra. — De legfontosabb városházi vonatkozása az új törvénynek az árrombolás megszüntetése. Vége a rejtélyes összeköttetéseknek, az áron alul való vállalkozásoknak, megszűnik az a szokás, hogy a vállalatba-adástól a munka kivitelezéséig ötven, nem egy esetben kilencven százalékig megváltozik a munka, sohasem úgy, hogy a vállalkozó annak ne látná hasznát. Vége annak a lehetetlen állapotnak, bog}’ csak legolcsóbbnak kellett lenni, természetesen megfelelő összeköttetésekkel, és bizonyos volt a nagy haszon, inert eló're tudták a benfentesek, mi marad el a drága speciális munkákból, hogyan egyszerűsödik a munka olyképen, hogy ha a tényleg keresztülvitt feltételek alapján történt volna a kiírás, akkor a legolcsóbb ajánlattevő a legdrágább lett volna, ámde igy övé maradt a legnagyobb haszon. Az a morális bélyeg, amelyet az adott esetekben rá fognak sütni az árrombolókra, el fogja riasztani a lelkiismeretleneket, de az összejátszókat is. — A speciális iparos-érdekeket figyelembevevő paragrafusokat, amelyek inkább az ipartestületek és társulatok belső életét illetik, mellőzöm e hasábokon. Nem kétséges azonban: hogy a tanonc-problémának olyképen való rendezése, hogy a jövőben hat elemi kell az iparospályához, amelyhez eddig írni- olvasni tudás sem volt előírva, az egész ipar jövőbeni fejlődését, az iparosok intelligencia-fokának fellendülését fogja magával hozni. A február 12-e óta kiadott iparigazolványok felülvizsgálata, az ál-társulatok megrendszabá- lyozása, szintén sarkalatos pontjai az új törvénynek. Még csak egyet az Uj Budapest hasábjain: boldog és büszke vagyok, hogy iparostársaim, de nemzetem érdekében is megengedte Isten, hogy annyira bőven kivegyem a magam önzetlen részét ennek a törvénynek az előkészítéséből, mint ameny- nyire azt sikerült (kivennem! Ideális otthona betegeknek és üdülőknek a Dr. Pajor Szanatórium és Vizgyógyintézef Mapest, Vili., Vas-o. 1?. Telefon: 46-2-84Bel-, ideg -, asztma-, szívbetegek stb. felvétele. Sebészet, szülészet, ortopédia, zander. Rheuma gyógyintézet. Rádiumkezelés. Bélfürdók (Darmbad) _____ 3 „B MTÓHIft" »édjagyP lm Malátakávé 40». — Az Uj Budapest tudósítójától — A főváros közönségét, de a hatóságát is közelről érintő alakulat jött létre az elmúlt napokban: Hlatky Lajos vezérigazgató kezdeményezésére megalakult a Fűszeresek Szövetkezete. Azzal a célzattal kezdte meg működését a szövetkezet, hogy az érdekeltek, mint áruátvevők nagy számában rejlő vásárló erőt összpontosítsák a legnagyobb elönyárak elérésére. Tekintve a főváros több ezer fűszeresét, kétségtelen, hogy ez a központosított árubeszerzés hozzá fog járulni az élelmiszerek olcsóbbításához is. Legfontosabb programmja az új szövetkezetnek lisztbizományi-raktár létesítése útján a liszt-nagykereskedők kikapcsolása a fűszeresek áruellátásából, cukorbizományi működés, egységes típusú komxnerc-borok palackozása, a tűzifa, szén és faszén-ellátás, továbbá a tej- és tejtermék-árusítás olyértelmü rendezése, hogy különösen a tejnél a tényleges üzleti eladási költség fedezve legyen. Fontos célkitűzése az új szövetkezetnek a nagyvásártelepi bizományi árusítás bevezetése azzal a közvetett céllal, hogy legalább részben feleslegessé tegyék a fűszeresek számára az időt és erőt pusztító hajnali út megtételét a telepre. A szövetkezet altruisztikus alapon működik: a számlaérték két ezrelékétől két százalékáig terjedő részét a forgalom arányában a vevők nyugdíjbiztosítására fordítják. Az új szövetkezet vezetősége tisztelgő látogatást tett Rosta János dr. közélelmezési tanácsnoknál, áld megértéssel fogadta a szövetkezet célkitűzéseit. BANKI-tól Oki. órás. — Javításban sok évi külföldi gyakorlat. — Oraraktár. Budapest, IV,Váci-utca 49 E szelvény 10% engedményre jogosít " 1 ■■■ " ' ----He x Muller: a tissztes ipar törvényei Aitmisztikus szövetkezetei létesítettek a fűszeresek
