Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1936-03-07 / 10. szám

1936 március 7. QMQ2MÜEST tj'Cc^rvms. Versenytárgyalási hirdetmény A II. kér. Branyiszkő-út Fasaréti-út és Vi­rágáról! között levő szakaszának átrendezési munkaira nyilvános versenytárgyalást hirdetek. Az ajánlatok megtételénél a Fővárosi Köz­löny „Hivatalos hirdetések“ rovatának élén közölt ajánlati feltételeken, továbbá 50.000/1934. K. M. számú Rözszállítasi Sza­bályzaton, valamint a székesfőváros vonat­kozó Általános, Részletes, Különleges, Aján lati Szerződési feltételein kívül a jelen ver­senytárgyalási hirdetmény kikötései érvé­nyesek. Az ajánlat benyújtásához szükséges nyom­tatványok a Központi városháza II. emelet 289. ajtószám alatt 3 pengő ellenében kap­hatók. A szükséges felvilágosítás a Központi vá­rosháza II. emelet 285. ajtósám alatt nyer­hető, ahol a tervek is megtekinthetők. A kellően felbélyegzett és aláírt ajánlato­kat sértetlen borítékban elhelyezve, pecsét­tel lezárva 1936. évi március hó 17. napján déleló'tt 19 óráig kell a Központi városháza II. emelet 284. ajtószám alatt benyújtani. Budapest, 1936. február hó 15-én. A székesfőváros polgármestere. ŰJODJmGiMET Miért tjarcol a Mérnöki Kamara ellenzéke ? « Jl Nemzeti Szövetség nem engedte meg tagjainak, ijogy az ellenzéki listán szerepeljenek Versenytárgyalási hirdetmény A X. kér. Simor-utca Orczy-út és Delej­utca között levő szakaszának átrendezési munkáira nyilvános versenytárgyalást hirdetek. Az ajánlatok megtételénél a Fővárosi Köz­löny „Hivatalos hirdetések“ rovatának élén közölt ajánlati feltételeken, továbbá az 50.000/1934. K. M. számú Közszállítási Sza­bályzaton, valamint a székesfőváros vonat­kozó Általános, Részletes Különleges, Aján- Itai Szerződési feltételein kívül a jelen ver­senytárgyalási hirdetmény kikötései érvé­nyesek. Az ajánlat benyújtásához szu cséges nyom­tatványok a Központi városháza II. emelet 289. ajtószám alatt 3 pengő ellenében kap­hatók. A szükséges felvilágosítás a Központi vá­rosháza II. emelet 294. ajtószám alatt nyer­hető, ahol a tervek is megtekinthetők. A kellően felbélyegzett és aláírt ajánlató kát sértetlen borítékba helyzve, pecséttel le­zárva 1936. évi március hó 24. napján délelőtt 10 óráig kell a Központi városháza II. emelet 284 ajtószám alatt benyújtani. Budapest, 1936. február hó 15-én. A székesfőváros polgármestere. Proczeller Bálint kövező mester Budapest, X., Korponal u. 11. Telefon; 48-1-3V alapján rendeljen l Díjmentesen küldi. BUDAPEST, IV., Veres Pálné-utca 8. Telefon : 99-3-31. __Az Uj Budapest tudósítójától — Ma kezdődik a mérnök-kamarai vá­lasztás, amely a jelek szerint ez alka­lommal szokatlanul éles küzdelmekkel fos járni. A választáson két lista in­dul, mindkettőn főleg a keresztény mér­nökség fiatal generációja van túlsúly­ban. Figyelemreméltó a probléma: mi­után mindkét frakció azonos elvi ala­pon állónak tekinthető, miért nem si­került egységes fellépéssel biztosítani a kari érdekeket? Érdeklődésünkre az el­lenzék egyik vezető tagjától, akinek közéleti harca a mérnöki érdekekért közismert, a következő információt kap­tuk: — A kamarai ellenzék nem mai ke­letű, hiszen a három év előtti választá­son is már hatalmas megmozdulást je­lentett a fiatul generáció fellépése, kik a kamara aktivitásával semmiképen sem voltak megelégedve. A helyzet azóta nem változott, a mérnöki társadalom ma még rosszabb helyzetben van. mint volt ezelőtt s bár ennek oka a mai gaz­dasági viszonyokban is keresendő, még is nagyobb eredményeket kellett volna elérni, mert komoly, önzetlen munka mindig hoz eredményt. — A kamara vezetősége a Nemzeti Szövetségből kiindulva hivatalos listát állított. Minden tiszteletünk a hivatalos listán szereplőknek, de kétségbe vonjuk, hogy összetételében szakítani bír a bü­rokratikus rendszerrel, annál is inkább, mert a hivatalos listán szereplő fiata­labb generációnak nem adatott az a sze­rep, melyet tudása és gyakorlati tapasz­talatához mérten okvetlen meg kellett volna kapnia. Ha a Nemzeti Szövetség a kamarai választáson a fiatal mérnök­generációt jelentené, mindannyian tá­mogatnék, de mivel nem ezt jelenti, nem vagyunk bizalommal a szövetség iránti. — A harc, sajnos, erősen tombol, nem sikerült Bornemisza közbenjárása sem, mert a NemzeLi Szövetség nem kí­ván tárgyalni. Mi kénytelenek vagyunk jogainkért küzdeni, a harc a gyengéb­bek harca a jelenleg még erősebbek el­len, ami sajnos a kortéziában is meg­nyilvánul. A Nemzeti Szövetség nem en­gedi meg tagjainak, hogy az ellenzéki listán jelöltséget vállaljanak, s ez a mai idők szomorú jelensége. Embereket arra kényszeríteni, hogy egyéni véleményü­ket, meggyőződésüket feladva, megha­jolni legyenek kénytelenek a hivatali állás, a hatalom előtt, mert egzisztenciá­juk függhet attól, — S ez a mi erőnk, az ellenzék ereje! Mi meggyőződésből, elveinkért, a mér­nökök összeségéért, léptünk harcba, érezzük igazunkat s ha el is bukunk, az erkölcsi siker a mi oldalunkon lesz, a harc után elfelejtjük, hogy ellenfelek voltunk, dolgozni kívánunk tovább is, nem zárkózunk el semmiféle megoldás­tól ! Azért mert nem vagyunk a Nemzeti Szövetség tagjai, mert a mai fiatal mér­nök-generáció nem győzi a százféle egyesületek és különböző képviseletek tagsági díjait fizetni, jelentheti-e azt, hogy sorsunkról meghallgatásunk nél­kül intézkedjenek ? Eredményes munkál­kodást csak egységgel lehet produkálni, a mérnökök széthúzását nem az ellen­zék. hanem a kamara működésének ed­digi eredménytelensége váltotta ki. .............. .................— r.',3| A nagybankok mérlegei — Az Lj Budapest tudósítójától — Mint minden esztendőben, ezidén is a főváros pénzintézete: a Budapest Szé­kesfővárosi Községi Takarékpénztár Rt. nyitotta meg a mérlegmegállapító igazgatósági ülések és közgyűlések so­rozatát. A Községi Takarék után a töb­bi nagybank következik: mindegyik mérleg arról tesz tanúbizonyságot, hogy a pénzintézetek belső erősbödésével az ország gazdasági élete is javulóban van. A Hitelbank három és félmillió pen­gős, az Angol Magyar Bank egymillió pengős, a Leszámítoló egymillió pen­gős tiszta nyereségei nemcsak a ban­kok egészséges üzleti és közgazdasági politikája, hanem a hitelélet javulása szempontjából is jelentőségteljesek. A vezető nagybankok mérlegmegál­lapító igazgatósági üléseiről kiadott hi­vatalos jelentéseket a következőkben közöljük: A Magyar Általános Hitelbank zárszámadása két millió pengőt meg­haladó leírások keresztülvitele után a tavalyi 2,891.648 pengővel szemben 3,406.217 pengő tiszta nyereséget tün­tet fel, melyből az igazgatóság- javasla­ta szerint 700.000 pengő a tartalékala­pok, 900.000 pengő a nyugdíjalapok ja­vadalmazására fordíttatik s a fennma­radó 1,806.217 pengő pedig az 1936-os üzletévre vitetik elő. Osztalék az idén bem fizzettetik, lúgyszintén tantieme folyósítására sem kerül sor, mert a fen- forgó viszonyok között az üzletvitel számára az intézet belső erösbítésének szempontjai voltak irányadók. A ta­valyi mérlegadataikkal összehasonlítva a takarék- és folyószámlabetétek állo­mánya 181.5 millióról 199.2 millió pen­gőre emelkedett. Az egyéb hitelezők té­tele 7.2 mülióval, a külföldi kezességek összege 11.4 millió pengővel csökkent. A pénztári készletek és gírókövetelések 1.2 milióval, az adósok és a váltótárca 216.1 millió pengővel kimutatott együt­tes összege 3.4 millió pengővel növeke­dett. Az intézet élénk tevékenysége a folyó banküzlet terén nemcsak az ügy­felek számláinak megnövekedett számá­ban, hanem a forgalom emelkedésében is kifejezésre jut. Az üzleti terjedelem növekedése azon sokoldalú kapcsolatok gondos ápolásának eredményeként ér­tékelhető, amelyek az intézetet a mező- gazdasághoz. a kereskedelemhez m az iparhoz fűzik. * A Magyar Általános Takarékpénztár Rt. igazgatósága február 28-án tartott ülé­sében megállapította az 1935. üzletév mérlegét. A nyereség tulajdonképpen 1,133.496.45 P (tavaly 1,210.234.22 P), amelyből a nyugdíjpénztárnak mérle­gen belül 160.000 pengőt utaltak át (ta­valy 250.000 P), 471.368.29 P-t leírá­sokra és tartalékolásokra fordítottak (tavaly 453.331.74 P), úgyhogy a köz­gyűlés rendelkezésére 502.128.16 P tiszta nyereség (tavaly 506.902.48 P) áll. Azonkívül igen jelentékeny belső tarta­lékolásokat eszközöltek, az értékpapir- állománynál pedig a 100/1936. M. E. sz. rendelet intézkedéseinél több esetben túlmenő mértékben történtek leírások. Az igazgatóság a március 14-re egybe­hívandó 54. i’endes közgyűlésnek java­solni fogja, hogy a kimutatott tiszta nyereségből a tartalékalap növelésére — úgy mint tavaly — 100.000 P fordít- tassék, a vállalati nyugdíjpénztár erő­sítésre további 65.000 P (tavaly 60.000 P) utaltassák át, osztalék fejében pedig részvényenként — úgy mint tavaly — 75 fillér = 300.000 P fizettessék ki március 16-tól kezdve. A tartalékalap ezen dotációja után 13.950.000 P-re, az összes saját tőkék pedig 33.950.000 P-re emelkednek. * A Magyar-Olasz Bank Rt igazgatósága a február hó 29-én meg­tartott ülésén előterjesztette az 1935. üzletévi mérlegét, amely 999.254.10 P leírás után 1,003.501.07 P nyereséggel zárult. A mérlegszámlából kitünőleg a takarékbetétek összege 37.198.067.71 P (1934-ben 36.731.589.15 P), a folyószám­lán elhelyezett betétek összege 41.523.- 922.55 P (1934-ben 40.940.150.44 P), a betétállomány tehát összesen 78.721.990 P 26 f (az előző évi 77.671.739.59 P-veí szemben), míg a nem betét jellegű kö­telezettségek 7,392.590.22 P-röl 6,133.- 351.14 P-re apadtak, a készpénzkészle­tek, valamint a zsirószámlákon a ban­koknál fennálló készpénzjellegű követe­lések összege 9,227.225.59 P-ben szere­pel. A váltótárca összege 57,584.945.76 P, ami némileg meghaladja az elmúlt üz­letévben kimutatott összeget. Az érték­papírok és érdekeltségek 3,365.352.46 P-vel szerepelnek (az előző évi 3,492.- 486.42 P-vel szemben). A jelzálogköl­csönök összege 27,219.322.68 P-re csök­kent (az előző évi 28,501.981.15 P-vel szemben), míg a forgalomban levő zá­loglevelek összege 17,939.574.54 P-re apadt, az 5 éves kötvényekről pedig mindössze 331.820.80 P-nek megfelelő névértékű címlet van forgalomban. Az igazgatóság a március 16-ára egybehí­vandó közgyűlésnek javasolni fogja, hogy osztalék fejében részvényenként 1.50 P, összesen 600.000 P fizettessék ki. * Az Angol-Magyar Bank Rt. igazgatósága február 15-én megtartott ülésén megállapította az 1935. üzletév mérlegét, amely 1,178.378 P tiszta nye­reséget tüntet fel. A kimutatott nyere­ség lehetővé tenné ugyan az osztalék fizetését, azonban a még mindig nem konszolidált általános gazdasági hely­zetre való tekintettel az igazgatóság a nagy részvényesekkel egyetértőén az. idén is fenntartja azt az álláspontját, hogy az elért tiszta nyereség az intézet erejének növelésére fordíttassék. A mérleg tételei közül kiemelendő, hogy úgy a takarékbetétkönyvekre, mint a folyószámlám elhelyezett beté-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom