Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-03-07 / 10. szám
íUJSTIJlUUXf 5 1936 március 7. A nemzetközi politikai helyzet nem befolyásolta kedvezőtlenül idegenforgalmunkat Szviezsényi miniszteri tanácsos a Gyógyhelyi Bizottság „eleven propagandájáról“, amelynek révén az elmúlt esztendőben tiz százalékkal emelkedett Budapest idegenforgalma — Az Uj Budapest tudósítójától — Most zárta le első évét a fürdőtörvény alapján Budapesten is létesüli új idegenforgalmi szerv: a Központi Gyógyhelyi Bizottság. Ez az elmúlt esztendő a bizottság tevékenységéről beszámoló hivatalos számadatok alapján beigazolta, hogy valóban hézagpótló intézmény a Gyógyhelyi Bizottság, melynek kiváló agilitású és expeditiv erejä vezetője: Szviezsényi Zoltán dr. miniszteri tanácsos, a maga európai látókörével és kiváló teljesítőképességével valóban hivatása magaslatán áll. Hacsak egyetlen adatot veszünk: a főváros idegenforgalmát az elmúlt esztendőben, viszonyítva a megelőző év adataihoz: azt látjuk, hogy a Gyógyhelyi Bizottság, nemcsak igen gyorsan tudott beleilleszkedni a különböző hivatalos és félhivatalos idegenforgalmi szervezetek munkásságába, hanem azok munkásságát egységesíteni, a közös cél érdekében harmóniába tudta hozni. A Gyógyhelyi Bizottság elmúlt esztendei eredményei ről és tervbevett jövőbeli munkásságáról Szviezsényi Zoltán dr. miniszteri tanácsos, a Bizottság vezető igazgatója a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Kezdjük mindjárt a számokkal. A Bizottság átal készített statisztika szerint szemben az 1934-ben Budapesten megfordult 202.113 idegennel, az elmúlt 1935. évben 220.265 volt a Budapesten megfordult idegenek, száma. Az emelkedés tehát tíz százalék. Emelkedett az idegenek által itt töltött éjszakák száma is: 1934-ben 604.671 éjszakát töltöttek Budapesten az itt megfordult idegenek, ezzel szemben az elmúlt esztendőben a külföldiek által itt töltött éjszakák száma 741.512 volt. Legnagyobb az emelkedés a Finnországból és Észtországból jövőknél: 177, illetőleg 148%!. Csökkenés van a Bulgáriából jöttéknél, aminek oka az, hogy 1934-ben egy társasutazás volt Budapestre Bulgáriából, ami az elmúlt esztendőben elmaradt. — A statisztika jólható számoszlopai után szerény véleményem szerint meddő és felesleges azon vitatkozni: kiknek az érdeme az idegenforgalom fellendülése? Egy bizonyos: ez a fejlődés megvan és nekünk az a feladatunk, hogy ezt a fejlődést még jobban fokozzuk. Az idegenforgalomnak sok komponense van, többek között a belső rend és nyugalom is, amelyet a belügyminiszter is annyira helyesen hangoztatott. Kétségtelen, hogy idegenforgalmunkat kedvezően befolyásolta a p e n gö-c sekk bevezetése is. Az utazási irodáknak eddig jelentékeny hasznuk volt és természetesen saját érdekükben buzgólkodtak, hogy Fontos tényezője az idegenforgalom emelkedésének a budapesti közönség jólneveltsége és az az életfilozófiája, amellyel bajait és gondjait elrejti a világ elöl. Jelentéktelennek látszik, de nem lekicsinylendő tényező, hogy nálunk az étel és az ital sokkal olcsóbb, mint másutt, ami szintén vonzóerőt gyakorol. Mindezen tényezők együtthatója, hogy külföldön jóhírünkvanés most már csak arra kell törekedni, hogy jóhírünket necsak megtartsuk, hanem még fokozzuk is. — Még egy fontos momentumról kell megemlékeznem. Sokan attól tartottak, hogy a nemzetközi politikai helyzet kedvezőtlenül fogja befolyásolni idegenforgalmunkat. Ez az aggodalom azonban szerencsére alaptalannak bizonyult! Az angol utazási irodák Magyarország felé gazdag programot dolgoztak ki és a legnagyobb utazási irodák harmincnál több utazást terveztek. Ezt az örvendetes körülményt nagyon fontos megállapítani és leszögezni! — Mit csinált a Gyógyhelyi Bizottság az elmúlt évben? Minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy eleven propagandát folytassunk. A modern propaganda eszközei között többé már nem játszank nagy szerepet a plakátok és a prospektusok! Ezeknek csupán akkor van jelentőségük, amikor valakiben már felébredt az érdeklődés. Eddig a nyomtatványok nagy tömegeit szórtuk szét, minden igazi haszon és eredmény nélkül. Csak az eleven propaganda ér valamit! Ebbe a kategóriába sorozható elsősorban a közvetlen kapcsolat, azután a fényreklámok, a mozi, a rádió, a kiállítások. Például Budapest fürdővárosról készült filmünket tizenhat államban vetítik. Ez a propaganda nem olcsó, de hatásos. Igen hasznos módja a propagandának kiállításokon való részvétele is. A brüsszeli kiállításon szép anyaggal vettünk részt. A kiállítás azért fontos, mert egy helyre összpontosít nagyobb tömeget és éppen az utazni szerető közönség tömegeit. A plakát kora lejárt! Párisban például néhány száz plakát elvész a plakátok tengerében. — Nem térek ki e hasábokon részletesen küzdelmeinkre. Az orvosok szerepére, kapcsolatban szakszerű orvosi fürdő-propagandánkkal, azon törekvésünkre — amit sikerült is elérni, — hogy a nagy utazási irodák Budapestet nemcsak, mint szép és érdekes várost, hanem mint fürdővárost is akceptálják. Nézzük a jövőt! Visszatérve a kiállításokra, állapítsuk meg elsőnek, hogy szükség lenne arra, hogy részvételünkről mindig idejében történjen meg a döntés. Jövőre lesz a párisi világkiállítás, az államok között már folyik a 1 y e t akarja magának biztosítani, mert a részvétel sikere nagyrészt az előkészítés alaposságától függ. Másik fötö- rekvésünk az elkövetkezendő hónapokra, hogy a fürdöpropaganda szempontjából fontos helyeken ügynökségeinket megerősítsük. Hozzá akarunk látni a tudományod A Tabán lebontásával az újjáépítési tervek és elgondolások az egykori Szerbfürdő iszapjában — talán véglegesen? — megfeneklettek. A Csillaghegy, a Szemlőhegy és a Margitsziget alján fakadó gyógyforrások a hullámzó fürdővárosi tervek megnyugvását annak a tudatában várják, hogy nélkülük Budapesten fürdővárosi élet nincsen, csak éppen kereskedelmi és szünidei — transit — idegenforgalom. Következnek a városrendezés örökös ván> mányosai, a legelhanyagoltabb városrészek, ahol kellő közútak és közcsatornák hiányában nem is építhet a rendszerető polgár. A munkástestvér, a gyáriparos egyaránt munkára vár és a gazda — kinek munkája van elég —• mind szabad, biztos közlekedésre és piacra várnak. Tapasztalat van bőven: az Andrássy-út, a Nagykörút, a Lipótváros, a Lágymányos stb., legutóbb a Tabán révén. Az eldugott Bazilika, a belvárosi templom, a nyugati pályaudvar és a városligeti körhinták füstös, poros, lármás környezete — a városrendezési gyarlóságok szemléltető példái. De vannak jóvá alig tehető mindennapos szűkkeblüségek, legfőképen a közúti villamosforgalom terén. A Lánchíd és a Ferenc József híd pesti aluljáróinak állapota Dunapartunk legfontosabb, közvetlen közlekedését korlátozza. Ennek rendezése, valamint a hídfőket keresztező villamosvonalak föld alá sűlyesztése — lehetőleg végig a Dunapartok gócpontjai között — a közútak nagyobb biztonságát jelentené a belvárosokban. A városrendezést jelenleg az idegen- forgalom, a fürdőváros és a Stadion problémái uralják. Óbuda egyesítése az 1872 évi törvény alapján, a hídépítés Óbudán az 1895 évi törvény alapján, a Stadion létesítése az 1921 évi törvény alapján végrehajtandók, de ez- ideig még az alaprajzok sem kerültek nyilvánosságra. Óbuda-Ujlak állítólag küszöbön álló szabályozása — tekintettel a 99 százaléknyi átmenő forgalmat feltételezhető új Dunahídra — ezen az alapon nem fedezi a városrendezésből az adófizető polgárokra háruló terhefürdökutatás problémájának megoldásához. Nálunk a gyógyvizeket minden különösebb instrukció nélkül isz- szák, tekintet nélkül arra, hogy használnak-e azok a betegeknek, vagy sem. Csodálatosképen ez a kérdés eddig még nem foglalkoztatta eléggé intenzíven orvosainkat. Ugyancsak megoldásra vár a gyümölcskúra kérdése is. Előttünk áll a fürdőkórház megépítésének égetően sürgős problémája, kapcsolatban kísérleti tudományos intézet felállításával. Gondoljunk a nemzetközi reumabizottság legutóbbi ülésének azon megállapítására, hogy Budapest csak a fürdökórházzal válik igazán nemzetközi gyógyhellyé, ahol nemcsak a gazdagok, hanem a szegények is gyógyulást találhatnak. Ezekben vázolta a Gyógyhelyi Bizottság eddigi működésének eredményeit és legközelebbi célkitűzéseit Szviezsényi miniszteri tanácsos. Nem kétséges: az ő erős és szívós egyénisége, koncepciózus elgondolásai komoly értéket jelentenek a főváros idegenforgalmának fejlesztéséért vívott nagy küzdelemben! két, a jogos fürdővárosi igények jelentős arányú előmozdítása nélkül. A fedezet szerény véleményem szerint Óbuda-Ujlak és Margitsziget kiváló fiirdő- és sporttelepeiben rejlik, amelyek kiegészítése a Nemzeti Stadion céljaira, Budapest világ- és fürdővárosi forgalmát jelentősen előmozdítaná, amiből minden befektetés megtérül. A legilletékesebb szakvélemények — utalok elsősorban Gömbös miniszter- elnök nyilatkozatára — a Nemzeti Stadion létesítését egy mindenfelől köny- nyen megközelíthető Dunapartra ajánlják és alig hiszem, hogy talán a Sósfürdő szomszédságára céloznak. Óbuda- Ujlak a soros! Ahol megszűnt a szőlő- mívelés, megszűnt a fuvarozás, megszűnt a Melocco-cementgvár, a Szépvölgyi-úti téglagyár, a Lujza- meg az Erzsébet-gőzmalom. Egyszóval csaknem egy tagban van itt hely elég a Nemzeti Stadion, a Testnevelési Főiskola, az új gimnázium és nagyszabású gyermek- üdülők, valamint gyógyszállók részére. A Nemzeti Stadion néhány még hiányzó része a Szemlőhegy tövében előnyösen kiegészíthető, főleg az e célra újjáépítendő Testnevelési Főiskola keretében, a lebontásra kerülő Erzsé- betmalom helyén, a Zsigmond-tér na- gyobbarányú kibővítésével a Duna, illetve a Császárfürdő szomszédságában. ÓRÁT BÁNKI-tól Oki. órás. — Javításban sok évi külföldi gyakorlat. —• Óraraktár. Budapest, §V,Vács-utca 49 E szelvény 10% engedményre Jogosít l Kényelmessé teszi otthonát a jó ülőbútor. Székek, rekamiek, fotelok kárpitozva minden stylben. Kombinált és irodaberendezések nagy választékban Magyar Bőrszéltiparnál Budapest, V., Mérleg u. 4. Telefon: 81—0-56. — Javitást vállalunk minél több idegent küldjenek hozzánk, versenygés, mindenki a legjobb heUjl£tk st soros! Irta: nemes Nálly Ignác nyug. m. kir. ezredes
