Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-02-22 / 8. szám
ry.T’WTTDAPFST 1936 február 22. ^~THJMIIIHM I lii 4 la uj ipartfirvény novellájának nagyfontosságu városházi vonatkozásai Irta: Müller Antal A képviselőház szakbizottságai előtt folyó tárgyalás Bornemisza miniszter ismeretes javaslata felett az ipartörvény módosítása ügyében városházi vonatkozásban is nagyjelentőségű. Meg kell állapítanunk mindjárt elöljáróban, azok a vágyak, törekvések és célkitűzések, amelyekért esztendők hosszú sora óta küzdők, vállvetve az Uj Budapesttel, mind megvalósulni látszanak Bornemisza törvényjavaslatával. És bizonyos, ha az új törvény tiszteletben tartja is a szerzett jogokat és máról-holnapra az egész vonalon nem fognak beállani a várt módosítások, rövid idő múlva megkezdődik a kisipar és kiskereskedelem reneszánsza, az a hajnalhasadás, amely a tisztességes kisiparosi munkának minden vonatkozásban megbecsülést fog szerezni. Nem célom nekem és nem célja az Uj Budapestnek, hogy ezeken a hasábokon magát a törvényt ismertessem. Ez a napilapok feladata, és ezen feladatuknak a napilapok meg is feleltek, természetesen mindenki a maga pártállása és világnézete szerint. Azonban bármilyen szemszögből is nézem a dolgokat, le kell szegeznem, hogy minden vonatkozásban indokolatlan a liberális kesergés, amely csak azért har- sonázik, mert a maga szemüvegén át veszélyeztetve látja a maga embereit, holott aki tisztességes és becsületes iparos, mindenre való tekintet nélkül védelemben részesül az új ipartörvény szigorú rendelkezései folytán. Vagy melyik tisztességes iparosnak nem érdeke, hogy ezentúl részvénytársasági, szövetkezeti, vagy korlátolt felelősségű társasági formában működő iparűző jogi személy minden egyes tagjának rendelkeznie kell a szükséges képesítésekkel ? Kinek nem érdeke, hogy megszűnjön a kereskedők iparűzési joga, hogy a miniszter által két esztendős, szerintem egy esztendős átmeneti idő alatt minden megrendeléseket elfogadó kereskedőnek kötelessége legyen a mestervizsga letétele? Kinek nem érdeke a gyáripari jelleg körülhatárolása, vagyis megszüntetése annak a lehetetlen rendszernek, hogy senki ne őrizze ellen a gyáripari üzemben foglalkoztatott munkások létszámát és a közszállításoknál a gyáriparosok jelentékeny része vidáman élvezze a kisiparnak biztosított kedvezményeket : az ötezer, illetőleg húszezer pengős értékhatárokat, a hat százalékos kedvezményt, a tizenötezer pengős közmunkáig való bánatpénzmentességet? Akad-e tisztességes iparos, Í.Vggy kereskedő, akinek kifo*- gása van a megbízhatósági szakasz ellen, természetesen olyképen, hogy a megbizhatóság megszűnését bírói ítélet mondja ki, oly módon, hogy iparigazolvány elvesztésének ezen módja, mint legfelsőbb fellebbezési lehetőséghez, a közigazgatási bíróság ítéletéhez legyen kötve? (Zárójelben megjegyzem, hogy a képviselőházi bizottságban való tárgyalás kapcsán a megbízhatósági szakasz ezen kritériumát épen az én javaslatomra fogadta el az iparügyi miniszter.) Nézzük most már a törvénytervezet városházi vonatkozásait. Örömmel jelentem be az Uj Budapest útján a városházi közvéleménynek, hogy Bornemisza miniszter törvényjavaslata a legnagyobb mértékben alkalmas arra, hogy rendet teremtsen a városházi köz munkák és közszállítások dzsungelében! A törvénytervezet azon szakasza, amely megszünteti az árrombolás lehetőségét, kimondván azt, hogy önköltségen aluli ajánlatok megvizsgálására az ipartestületi szék illetékes, sőt javaslatomra minden valószínűség szerint mód fog nyílni arra is, hogy az ez ellen a paragrafus ellen vétő visszatérő bűnözők bizo— Az Uj Budapest tudósítójától. — A főváros régi térképei köztudomás szerint annyira elavultak, hogy a mai modern városfejlődés mellett néha megoldhatatlan problémák elé állítják az illetékes tényezőket. Ezért három évvel ezelőtt a főváros vezetősége elhatározta, hogy a már rendkívül sürgős és szükséges líj felméréseket megkezdeti. Először is az alapmunkálatokat kellett megcsinálni, hogy a nagyterjedelmű részletes felméréseket meg lehessen kezdeni. Ezt annakidején, három évvel ezelőtt meg is kezdték, részben magánmérnöki úton. részben házilagosan né hány kataszteri mérnök közreműködé- vel. Ezek az alapmunkálatok most már teljesen készen vannak, a legmodernebb eszközökkel és legnagyobb pontossággal készültek és a lehető legjobb eredményeket adták. így, miután most a munkának az első és úgyszólván egyik legfontosabb része, az egész nagy felmérésnek a váza, a gerince elkészült, felmerült a probléma, hogy a részletes felméréseket, a további tíz-tizenöt évre terjedő nagy munkát kik által és miképen kellene elvégeztetni. Nagyon természetes, hogy a főváros a lehető legjobb és .legpontosabb munkát kívánja, mert hiszen óriási vagyon, a főváros teljes területének, értékes telkeinek, modern utca, telekterveinek és ami a legfontosabb, további fejlődésének érdekeiről van szó. Tehát rendkívül fontos, hogy ez a munka igen nagy hozzáértései, a legmodernebb eszközökkel készüljön és annak végleges eredményei nemzetközi viszonylatban is a legjobbak legyenek. A továbi kivitelezésre többféle megoldási terv vetődött fel. Elsősorban is azt kell eldönteni, hogy magánmérnökök megbízása útján le- gyen-e az egész folytatva, vagy rezsiben 80—100 tagú mérnöki iroda szervezésével végeztesse el azt a főváros. Ez utóbbi elgondolást nagyban támasztja alá a főváros szociális gondolkozású vezetőinek az a törekvése, hogy ily módon nagy tömeg fiatal mérnököt lenyos időre kizárassanak a közszállításokból : a legnagyobb eredmény városházi vonatkozásban! Az új törvény életbelépése kapcsán megszűnik a városházán az árrombolás szörnyű fekélye, a titkos és nem titkos összeköttetések lehetősége, a vállalati feltételeknek a versenytárgyalási döntés után való megváltoztatása. Az új ipartörvény ezen rendelkezése a városházi vállalkozások ési közmunkák dzsungelébe a napfényt, a tiszta levegőt, az ipar és a kereskedelem igazi szabadságát engedi be! hetne foglalkoztatni, és így a nagy munka egyben szociális szempontból is nagy jelentőségű volna. Már most az a kérdés, hogy egy ily módon végzett város-felmérés nem róna-e aránytalanul nagy terheket a főváros váliaira és amellett ily nagy tömeg gyakorlatlan kezdőkkel el lehetne-fc érni a kivánt eredményeket. Egy ily megoldás mellett a főváros mai amúgy is túlterhelt adminisztrációjának egy részét teljesen az irányban kellene lekötni, hogy az az egész munkát vezesse és adminisztrálja, a főváros komoly érdekeinek és a szociális szempontoknak is szem előtt tartásával. A fővárosnak kellene gondoskodni a modern felszerelésekről, műszerekről, mindenféle mérési és jelző anyagokról és minden egyébről, ami egy ilyen nagy munka folyamán szükségessé válik, és amely felszerelésnek a további nyilvántartások során csak elenyészően kis mennyisége szükséges, míg a legnagyobb részük teljesen feleslegessé válik. Azonkívül az egész munka előre szinte alig kalkulálható, mert hiszen a munkák folyamán annyi minden apró zavaró körülmény jöhet közbe, amivel a rezsiben végzett munkák sokkal többe, kétszeresébe, sőt háromszorosába kerülnek, mintha vállalati úton lesznek elkészítve, és sokkal lassabban is készülnek. Ami ezen megoldás mellett szól tehát az csakis szociális szempont. Most az a kérdés, nem lehetne-e ezen szempont szemelőtt tartásával az egész munkát vállalati útion elvégeztetni. Ezen megoldáshoz kiváló és nagy- gyakorlattal biró magánmérnöki irodák állanak rendelkezésre. Mint az alapmunkálatoknál is tapasztalták, amely részben több kiváló magánmérnök megbízása utján készült, ezen munkák nagyon szép eredménnyel végződtek, ezért minden kétségen felül áll az, hogy ezen nagyjelentőségű munkát teljes bizalommal lehet tehetséges és gyakorlott magánmérnöki gárdánkra bízni. Igen nagy mértékben megkönyKészül a főváros uj térképe $ Magárnnérnöki irodákra kell biznl a felmérés folytatását! nyítené a főváros munkáját, ha a munka így készülne. Természetesen rendkívül fontos volna ezen magánmérnöki irodák gondos kikeresése és megválógatása, esetleg több, magánmérnököket foglalkoztató állami hivatal megkérdezése oly irányban, mely magánmérnöki irodák készítették eddig felmérési munkáikat legjobb eredménnyel. Fontos volna, hogy a munkák csak két-három éves elfoglaltságot adó részletekben legyenek kiadva és rendkívül fontos volna az ellenőrzés gondos megszervezése. A magánmérnököket kötelezni lehet arra, hogy ezen felmérési munkákhoz a legmodernebb felszereléseket, műszereket használják. A munkák egységáras rendszer mellett előre több évre kalkulálhatók és a fővárost semmiféle rizikó nem terheli. A. nem elég lelkiismeretesen dolgozó magánmémöktől a munka bármikor elvehető, anélkül, hogy ebből a fővárost a legkisebb károsodás érhetné, de a magánmérnöki irodák nagy gyakorlattal birnak, és saját érdekük, hogy egymást felülmúlva, pontos, eredményes munkát készítsenek. Mindezeken felül a megbizott magánmérnöki irodák épen úgy kötelezhetők arra, hogy munkájuk nagysága arányában hizo nyos számú munkanélküli okleveles mérnököt, a főváros által előírt fizetési feltételek mellett alkalmazzanak, mint ahogyan az útépítési vállalkozók erre kötelezve lesznek és ugyanannyit alkalmaznak, amennyi akkor dolgozna, ha a főváros a munkát regieben készíttetné. így tehát a legjobb, legbiztosabb és rentábilisabb megoldásnak ígérkezik ezen nagy munkát komoly magánmérnöki irodák megbízása útján elvégeztetni. és úgy látszik a főváros vezető urai is — mint több ez irányú kijelentésükből következtetni lehet — inkább ezen megoldás felé hajlanak. így a munka előrelátható jó eredményei mellett, nem hárulna újabb teher a főváros adminisztrációjára, sok magánmémöki irodát foglalkoztatni lehetne és sok fiatal mérnök kapna évekre biztos kenyeret és szerezhetne ma- gasnivójú gyakorlatot és így egy olyan mérnöki nemzedék nevelődhetne, mely mindig komoly értéket jelentene az ország műszaki köreiben. Modem keríek tervezése és Kivitelezése KIReHIiECHNER KERTÉPÍTŐ ll.Julia-utca 2. (Budakeszi-ut sarok) Telefon : 55—8—53. Állandóan raktáron; gyümölcs-, díszfa, fenyő, évelő és rózsa, nagy választékban Marx es Mérei BUDAPEST, VI., BULCSU U. 7. TELEFON; 93-3-86,93-3-88. Mérnöki műszerek. Elektromos és üzemi mérő műszerek. Teljes iskolai és laboratóriumi berendezések. Tornaszered ______________ A főváros üzemeinek és hivata* latnak állandó szállítója. Alapítva 1900-ban. 80 munkás.
