Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-11-21 / 47. szám
Budapest, 1936. november 21 XIV. évfolyam 47. szám UJ BUDAPEST Előfizetési Arak: Egész évre.................................................. pengő Fél évre.......................................................... 1-5 pengő Egyes szám éra 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: DOBV ANDOR DH Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kaas Ivor-ulca O. Telefon: P82S^23. Postatakarékp. csekkszámla 30.013. m w Nem fizetünk aranyban! Lamotte és Szemethy zürichi útját újabb spekulációs játékra használják fel a tőzsde lelkiismeretlen kufárjai Utólagos exp&zéMinden vonatkozásban csak helyeselhető Szendy polgármester azon elhatározása., hogy a költségvetési vita lezárása után részletesen nyilatkozott az újságíróknak legközelebbi célkitűzéseiről. A polgármesteri nyilatkozat .— amely a napilapok vasárnapi számában jelent meg — a maga összefüggő egészében pontosabb képét adja a városháza pénzügyi és gazdasági helyzetének, mint az aprólékosságban szétesett, a végén pedig teljesen ellaposodott költségvetési vita. A polgármesteri nyilatkozat nemcsak pontos és kimerítő helyzetképet ad a mai állapotokról, de programot kapunk belőle a jövendőre is, átfogóbb szélességű lehetőségeket. mint amiket a költség-előirányzat magában foglal. Az utólagos polgármesteri expozé legfontosabb részének a jövendőt illetően azt tartjuk, amikor a polgármester a szanálás okozta sebek gyógyulásáról azaz a szanálás által sújtott tisztviselő- osztályok megsegítéséről beszél. A főváros első polgára és egyben első tisztviselője pontosan érzi és meg is mondja, mi a baj. Reményét is fejezi ki azon. hogy a sebek gyógyulni fognak. Ebben a kívánságában osztozik Szendy Károllyal Budapest minden rendű és rangú polgára. Nézzük azonban: lehet-e a sebek tényleges gyógyulásáról beszélni? A legsúlyosabb, legégetőbb, legfájóbb szanálási seb: a fővárosi alkalmazottak fizetés-redukciója. Az JJj Budapest nemrégiben közölte a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségével együttesen a miniszterelnökhöz intézett memorandumát, amelyben a fővárosi tisztviselők méltóságuk tudatában, de keserűen és fájdalommal telt szívvel mutatnak rá sebeikre. Már most — kérdezzük — hoz-e a jövő évi költségvetés javulást az alkalmazottak fizetésének helyreállítása terén? Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a polgármester a jövő évi költségelőirányzat során nem volt abban a helyzetben, hogy az alkalmazottak jövedelmeinek legalább részleges visszaállítására tegyen javaslatot. Lojálisán elismerjük: ebben nem Szendy Károly a hibás, hanem a kormányzat, amely a megfelelő iniciativát ebben a tekintetben a fővárosi alkalmazottak javára tenni elmulasztotta. A folyton fokozódó drágaság és a primér életszükségletek kielégítésének egyre nehezebbé váló lehetősége arra késztetik a tisztviselő-társadalmat, hogy a szanálás által okozott sebek gyógyítását nem csökkenő hévvel kérje az arra illetékes tényezőktől. Csak, ha erre kerül a sor, lehet arról beszélni, hogy a sebek a valóságban is gyógyulni fognak! — Az Uj Budapest tudósítójától — Lamotte Károly dr. alpolgármester és Szemethy Károly dr. tiszti főügyész a tervezett időpontnál későbben: csak ennek a hétnek a keddjén indultak Zürichbe, hogy ott a főváros külföldi kölcsönei ügyében alakult bizottsággal tanácskozzanak. A tárgyalásra vonatkozó meghívót Fischer igazgató, aki a fővárossal a külföldi hitelezők képviseletében állandóan tárgyalni szokott, írta alá. A meghívó szerint a tanácskozások tárgya: A v a- luta-leértékeléssel kapcsolatos kérdések. A zürichi tárgyalásokon a főváros értesülése szerint Fischer igazgaA kormány programja szerint nem tűri, hogy bárki is a felekezeti békét megbontsa. Mindenki a felekezeti békéért kiált. Főleg, akiknek nincsen mondanivalójuk, tárgyalják a felekezeti békét és természetesen egyet ütnek a katolikus egyházon. Valami hihetetlen gyarlóság vagy annál több, sőt gyakran sokkal több, egészen az elvetemültségig, hogy emberek, akik hívatva vannak, vagy magukat hivatottnak tartják az ország vezetésére és a közü- letek irányítására, az úgynevezett felekezeti békén nyargalnak. És ennek rendesen az a következménye, hogy olyat kívánnak, amihez annak a felekezetiek joga nincs és azt nem is kéri, továbbá olyat mondanak, ami nemcsak nem igaz, de nem is lehet igaz, mert a katolikus egyház és annak vezetői az ország egyetemes érdeke szem előtt tartásával nemcsak az őket mégilletőnél több jogot nem kívánnak, de a saját joguk gyakorlását is igen méltányosan eszközük. Amikor a polgári házasság eltörlése mellett és a szentségi házasság visszaállítása érdekében szót emel a katolikus Egyház, szintén nem valamely fetón kívül meg fognak jelenni a francia és angol hitelezők képviselői, továbbá az 1914-es kölcsön német csoportjának megbízottja, is. Lamotte és Szemethy kizárólag abból a célból utaztak ki, hogy meghallgassák a hitelezők képviselőinek előterjesztéseit. Ezekre az előterjesztésekre Budapest megbízottai csak addig a mértékig tehetnek beleegyező nyilatkozatot, amely mértékig ezek az előterjesztések az osten- dei egyezmény alapokmányával ellentétben nem állanak. Vagyis: semmi körülmények között sem lehet szó arról, hogy a hitelezőit által szabadon választható kamatfizetési valuta helyett a jövőben aranyban t örténjen a szelvénybeváltás. lekezet ellen irányul a fellépése, hanem az ország erkölcsi életének az emelése érdekében szükséges törvényhozási teendőt sürgeti. A hercegprímás által benyújtott törvényjavaslat is kifejezetten fenntartja mindegyik vallásfelekezetnek a saját hitelvei alapján való eljárását a szentségi házasság körül. Természetes, hogy minden vallásfelekezet gyakorolja a saját tanait és épen ennek a gyakorlatnak a minél nagyobb intenzivitása adja meg nemcsak a hitnek az erőterjedelmét, de az ország erkölcsi életének a magasságát is. Minél vallásosabb a nép, annál erkölcsösebb, mert a hitbeli buzgóság Istenhez emel és a lelki magasságon élő ember a lehető legjobban megtartja a parancsokat. Mégis ismételten látjuk az oktalan, legtöbbször egyéni indokból keletkező támadásokat, amelyek bizonyos nyomokat mindig hagynak a lelkekben és a nép nem igen tudja megkülönböztetni, hogy az, aki a támadást intézi, hivatott-e arra, hogy az adott kérdésben az ő vallásának a szószólója legyen. Még kevésbé tudják megítélni, hogy a lámadó ért-e a dolgokhoz, tárgyilagos-e Illetékes fővárosi helyen a legmesszebbmenő módon cáfolják azokat a tőzsdei híreket, amelyek szerint a fizetés a jövőben aranyban fog történni. A városházán egyeáltalában nem látják indokoltnak az 1914-es kötvény legutóbbi hatalmas kiugrását. Az emelkedés oka nem egyéb, mint a tőzsdei spekulánsok erkölcstelen és lelkiismeretlen játéka a közönség hiszékenységével. A kötvények értékelését illetően különben a közeljövőben visszaesés várható, mert a zürichi tárgyalások ered. ményeképen ki fog derülni, hogy aranyban való fizetésről szó sem lehet. Mindenesetre azonban legkésőbben a jövő esztendő legelső napján. és az egyéni okosság helyett nem az egyéni gyűlölet-e az irányítója. Pedig félő, hogy a politikai boszorkánykonyha rejtelmei addig igazgatják a népeket, amíg a sokat óhajtott felekezeti béke épen a hívatlanok aknamunkája következtében csak jámbor kívánság marad. Már pedig ma az ország népét egymással szembeállítani megbocsáthatatlan bűn és aki ezt teszi, minden büntetésre méltó! Éneikül is lehet politikát irányítani és enélkiil kell a köz javát szolgálni! Ennek talán legszebb példája a fővárosi közélet. Itt is többségben van a katolikus valláséi lakosság, itt is különböző vallásfelekezethez tartozók vannak egy-egy pártban. De a főváros közös szeretete, az erkölcsök gyakorlása, a hitbeli buzgóság kívánása, a főváros javára szolgáló együttes munka, a nép boldogítására irányuló törekvés annyira összeolvasztja a vezetőket, hogy nem is jut eszükbe, a vallásos áhítat következtében, még kevésbé egyéni érdekből, vagy egyéni elfogultságból a testvér vallásfelekezetnek kellemetlenkedni és annak a híveit kihívó fellépéssel zaklatni. Felefceate/i kérdés a Városiasán Irta: SxőlceGyula ef 03 £3 cZ CD Qj r~é p • CD Oi íz <3 !■ P' d o 1 W I H'Á ; h \ £->• p ,-t- ró ts o SS c • < C+