Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-11-07 / 45. szám
4 1936. november 7. Mnrwjiijiwi»ni ' I'™ .. Budapestnek uj városrendezési törvényre van szükségei Irta: 'Pirovits /Hadúr székesfőv. nyug. műszaki főtanácsos A legközelebb parlamenti tárgyalásra kerülő „városrendezési tör-» vénytervezetből” annyit már tudunk, hogy csupán azokat a rendelkezéseket tartalmazza, amelyeket oda feltétlenül fel kellett venni. Ezért áll ösz- szesen csak 27 §-ból. (Még. az 1870. évi X. tc-nek is ennél több §-a van, mely pedig csupán a közmunkatanácsi intézményről és hatásköre megszervezéséről szól.) Anélkül, hogy itt most, részletekbe bocsátkoznánk igen fontos negatívumként kiemeljük, hogy a törvénytervezet egy szóval sem intézkedik Budapest és a környéke között a jövőre nézve szükségszerűen megállapítandó jogviszonyok rendezéséről, pedig P részi y Elemér ennek szükségességét immár hat évvel ezelőtt hangoztatta. Ezenkívül pedig, mindazok a közigazgatási szakférfiak, akik Pestkömyék problémájával foglalkoztak (utoljám Egyed István dr. műegyetemi tanár) egyértelműen hangoztatták, hogy mind az 1929. évi XXX. tc-nek mind pedig az 1980. évi XVIII. tc-nek nagy hibája* hogy nem állapították meg Budapest és környékének egymáshoz! viszonyát. Ennek azonban igen egyszerű oka az, hogy a fölvetett viszonykérdés nem közigazgatási, hanem várospolitikai kérdés. Ebben az esetben pedig a dolog természeténél fogva nem is foglalhatott volna helyet az említett törvénycikkek* ben, hanem mint vái’osfejlesztés-polü- tikai kérdés, — várospolitikai feladat — városfejlesztési programmba valói Ilyen értelemben pedig, mivel ez a probléma kizáróan Budapestre és kör* nyékére tartozik, ezen az alapon állítani lehet hogy Budapest és környéke számára külön városrendezési törvény kívánatos, a Budapest számára alkotott külön közigazgatási törvény analógiája alapján is. Budapest és környéke végleges rendezésének intézményes biztosítása báré- mily megoldás esetére is, — tehát akár i mint Nagy-Bud apest kialakítása ,akár pedig a fővárosnak a kora nyékbeli városokkal való közigaa g a t á s a — közjogi alapon való intézkedés útján mehet végbe. Ez. a körül* mény is megállapítja a külön törvény szükségességét, és pedig nemcsak a közigazgatás egységességére nézve, ha* nem a konstruktív városegység szem* szögéből is. Az utóbbi célját szolgálná a közmunkatanácsi intézménynek Pestkörnyékre való kiterjesztése. Pestkömyék városainak budapesti viszonylatban gondolt közigazgatási reformja iránt mind nagyobb és nagyobb az érdeklődés, ezzel szemben; viszont a megoldásra nézve illetékes) szakkörök megállapodni eddig még képesek nem voltak, Csupán arra vonatkozóan egységes a vélemény, hogy a főváros és környéke között felmerülő; városrendezési kérdések, ügykörei intézményesen a Közmunkatanács hatású- körébe utaltassanak. Ez a hatásköri kiterjesztés mindanyr nyiszor felmerül valahányszor közigazgatási szakférfiak és városrendezők- a pestkörnyéki városok jövő sorsáról valamely előadás, vagy leírás keretében értekeznek. Ilyenkor nem múlik el annak emlékezetbe idézése sem, hogy a közmunkatanácsi hatáskör kiterjesztése Pestkörnyékére tulajdonképpen már törvénybe van iktatva, tehát csak intézkednie kellene, hogy a közigazgatás a már meglévő törvény szellemében vegye gyakorlatba a középítkezési ' és városrendezési ügyek elintézését a főváros és környéke közötti viszonylatban. Megállapítjuk, hogy itt most az 1870. évi X., már említett tc-röl van szó. Ámde amidőn egy 66 év óta a feledé- kenység homályában valósággal elvesz • ni engedett törvényszakaszt, a fent- említett törvénynek 15. §-át kívánjuk életre kelteni, szinte önkénytelenül is felmerül az a kérdés vájjon jogos-e erre a törvényszakaszra való hivatkozás? Mely így hangzik: „A menny i- b e n azfo kam un k á 1 a t o k melyeknek tervezése és vezetése törvény szerint a Közmunkatanácsot illeti, — a fővároson túlterjednének, e területek az említett szab á- 1 y o zá si munkákat illetően a Közmunkatanács hatósága alá rendeltnek, és azokra. nézve esetenként az ill e— tő hatóságok elölegesén m e g hal 1 g at t a tn a k.“ A pestkörnyéki problémával foglalkozó szakférfiak közül legutóbb Egyed István dr.,. műegyetemi tanár és B erzen ez e.y Domonkos, a Városi Mérnökök Országos Szövetségének elnöke, és Szeged város műszaki főtanácsosa nyilatkoztak a fenti törvényszakaszról» Egyed István a Mér- n oki K am a. r a kiadásában megjelent tanulmányából ezt olvashatjuk: „Hogy Budapest környékének Pestvármegye hatósága alá rendelése nem lehet megfelelő megoldás, — legjobban igazolja, h»o g y egyesi vonatkozásokban a gyakorlati szükség által megokolt mértékben már eddig is történtek rendelkezések a főváros és környéke kapcsolatának biztosítására, illetőleg a fővárosi környék különleges igényeinek figyelembevételér e“. Éhez az idézethez hozzáfűzzük még Egyed ésBerzencey saját együt-• tes és egységes megállapításukat az idézett törvényszakaszra vonatkozólag a következőkben: „Azí 1870 évi X. te. 15. 8-a még Budapest egyesítése előtt felhatalmazást adott a Közmunkatanácsnak Pest és Buda városok határaim túlterjedő szabályozási munkákhoz, — de mint Egyed fentemlített munkájában írja, és ezt Berzencey a a Szegeden megjelenő . „Város kultúra“ című szakfolyóiratban ugyanerről írt oknyomozó bírálatában idézi — ,,a Közmunkatanács ezt a felhatalmazást’ soha nem vette igényb e’‘. Nézzük ennek a felhatalmazásnak igazi értelmét é3 jelentőségét a tények megvilágításában. Az Egye d-B e r z e n c e y-féle együttes ténymegállapításnak ugyanis a konkrét tárgykörben rendkívül nagy fontossága van. Nemcsak az említett szakférfiakban rejlő intellektuális érték szemszögéből, hanem abból is, hogy: ez az ominózus 15. §, vagy teljesen értelmetlen, színtisztára fából vaskarika, vagy pedig, ha annak a felhatalmazásnak igénybe nem vételét tekintjük, ez megint külön, vagy vaskos tájékozatlanság, vagy pedig vétkes könnyelműség a Közmunkatanács részéről.“ Ámde szakszempontból már. az első hallásra is megállapítható, hogy annak a 15. §-nak benső tartalma merőben városrendez, é s-t echni ka i meghatározás. Az a jogász kodifikáló pedig biztosra vehetően nem volt tisztában azzal, amit kifejezni akart, vagy ha tisztában volt is, — olyat akart, ami Budapest rendezésének tech rókájában merőben keresztülvihetetlen, — képtelenség. Ez a magyarázatunk tehát míg egyrészről megérezteti velünk, hogy a Közmunkatanács azt az ismertetett felhatalmazást 66 éven át miért nem vette soha igénybe, másrészről pedig, hogy minden egyéb, itt most figyelembe vett, valamennyi kombinációnk automatikusan tárgytalanná vált. Hogy miért mondjuk, ki olyan határozottan képtelenségnek a 15. §. tar tál mát, erre nézve szerencsére röviden) válaszolhatunk. Ugyanis Budapestnek horribilis nagy a kiterjedése és gyér a; népessége (20.000 hektár’ 1 millió lakossal. Páris kiterjedése 8.700 hektár 3 miliő lakossal!). Budapest szabályozási: terve — hangsúlyozzuk, itt most erről van szó — még most sem kész. Tehát 66 évvel az 1870. X. te. életbelépte óta! Csakhogy végzetes tévedés volna azt1 még csak gondolni is, mintha itt a főváros, avagy a Közmunkatanács valaminö súlyos mulasztást" követtek volna el. Az észszerű Városfejlesztéspolitika ezt egyenesen i g y követeli, hogy t. i. a szabályozás a főváros egész terű leiére még el ne készüljön! Hiszen gondoljuk el, hogy Budapest fejlődése még így is erősen külterjes irányzatú, amely helyzet minő óriási költségeket ró a fővárosra! Csak a legutóbb felvett 20 mil- ’liós kölcsönt hozzuk fel, amelyből csupán magára az angyalföldi szennyvíz- szivattyútelepre 5.5 millió pengő szükséges. És még mennyi ilyen példát sorolhatnánk fel! Milyen másként nézne ki Budapest, ha ilyen kiadásokra most még nem volna szükség, és ehelyett inkább a belső fejlődésükben szánalmasan elmaradt beépített régi városrészek konszolidálódhatnának ! Ezzel úgy véljük, megmagyaráztunk mindent! Berzencey szerint abból, hogy 1870-ben még alig volt Pestkörnyék és hogy a Közmunkatanács nem élt azzal a kiterjesztett jogkörrel, valamint pedig hogy a fővárosnak erre nem is volt szüksége, egyáltalán nem következik, hogy ez az intézkedés halvaszületett gondolat volt. Inkább arra lehet következtetni, hogy az 1870. évi előrelátó törvényalkotók helyes elgondolásait az utódok nem követték, és épen ennek a mulasztásnak lehet tulajdonítani Pest- kömyéken a beállott elfajulást, és a mai, már nehezen orvosolható állapotot! Végzetesen téves- felfogással állunk itt szemben, ezért védelmére kellett kelnünk a Közmunkatanácsnak! És ezt bizonyára 100%-ig^ beigazoltuk. Meg kell azonban — mint enyhítő körülményt — ebben az egész kontroverziában legsajnálatosabb ténykörülményként mondani, hogy az ominózus 15. §-nak oly helytelen és téves magyarázója tulajdonképen Harrer Ferenc dr., aki az 1932-ben megjelent „Városfejlesztési programtervezetében“ ennek ilyen magyarázatot adott és ezt most Egyed és Berzencey meggondolatlanul magukévá tették! És ha Harrer ebben mint jogász-várospolitikus tévedett is de olyan vérbeli városrendező mérnöknek, mint Berzencey Domokos, —- nem szabadott volna Harrer tévedésének áldozatául esni. * Az új városrendezési törvénytervezet Pestkömyék és Budapest között képzelt jogviszonyrendezés ügyét egy lépéssel sem fogja előbbre vinni. Ezen csak Budapestre nézve függetlenül alkotott városrendezési törvény segíthet! Szükség van azonban még egyébre is. A városépítés t u do m á~ nyának elméletére! Ennek hiánya okoz annyi galibát! Walter Vimos tiv főfelügyelő bizalmi csoportok volt vezetőjének sikereiről ismert magánkutatója legmodernebb magányomozási technikával diszkréten nyomoz, megfigyel! IV. Vícl-u. 41/a. Telefon: 1-835-49. Kényelmessé teszi otthonát a jó ülőbútor. Székek, rekamiek, fotelok kárpitozva minden stylben. Kombinált és irodaberendezések nagy választékban. Magyar Bőrszékiparnál Budapest V., Mérleg-u. 4. Telefon: 1—810—56. — javítást vállalunk LISKA JENŐ okleveles gépészmérnök vállalkozó Budapest, XI., Szüret-utca 5-7 Telefon: 1-592-95. bélyegzőjét csak Béradóinál rendelje Budapest, V., Gróf Tisza Istyán utca 5. ______________Telefon: 1-824-29______________ Kö ss énbánya ’s Téglagyár Társulat Pesten (DRÄSCHE) m hBs Budapest, V., Kloiild-utca 3. Telefon:l-255-54 l-255-85ésl-25S-S6
