Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-11-07 / 45. szám
2 njBUQAPisr----,N| ,„ - ,, --—ni——m_ 1936 november 7. hoz, melyet javasoltam, s amely mellett azóta is kitartóan szólok, mert főleg a súlyosabb időkben a köz iaváért dolgozó polgárság köréből meghívott testület az, amely osztatlan bizalommal tudja a nehézségeket leküzdeni és az áldozatokat is kívánó rendelkezéseket keresztülvinni. Es hol maradtak az üzemek vezetésére vonatkozó rendelkezések? Immár tiz éve, hogy vizsgálgatjuk az üzemeket, adjuk a bölcs tanácsokat, veséz- zük a vezetőségeket, végezzük a nagy számításokat. Mindenkinek a feje felett ott lóg a damoklesi kard és senki a munkáját nem végezheti, mert vagy ő vizsgál, vagy őt vizsgálják. Pedig, ha ehelyett végre elkészülne az üzemek alkotmánya és itt is az üzemvezetők mellett az önkormányzat kiküldöttei megfelelő joggal, de megfelelő felelősséggel is összhangban végezhetnék az üzem életének nehéz, de a köz javára szükséges munkáját, úgy meg vagyok győződve, hogy már nem kellene a folytonos deficitek okait keresni, és az üzemeket oszág-világ előtt pellengére állítani, mert a jóindulatú, hozzáértő önkormányzati szervek folyamatos működése a nehézségeket a gazdasági élet változásainak a megfigyelése alapján ki tudja küszöbölni. Lehet, hogy a kormány ezzel a no- velláris javaslattal olyan indokból siet, amelyet nem írt be a törvényjavaslat indokolásába és így nem volt ideje előkészíteni a javaslatot. Mindenesetre a főváros népe várja, hogy a hiányokat pótolják és mielőbb jöjjön vagy e helyett, vagy emellett az a javaslat, amelyik az új fővárosi törvény és az azt módosító novella hiányait mielőbb pótolja! Az ifjúságért I Bocsáry-Spur Kálmán dr. nagyjelentőségű indítványa a munkaközvetítésnek a főváros közigazgatási és üzemi életében való megszervezéséről és az ifjúság intézményes elhelyezésénél — Az Uj Budapest tudósítójától — A költségvetés részletes vitájának, amelyben a Keresztény Községi Párt tagjai élénken vették ki a ítészüket, egyik kiemelkedő mozzanata volt Bo- csáry-Spur Kálmán dr. két indítványa. A fiatal városatya-gárda egyik legkitűnőbb tagja Bocsáry-Spur Kálmán dr., aki a maga nagy elméleti és gyakorlati képzettségével és tudásával mindig eseménnyé teszi a törvényhatósági bizottságban való — sajnosán oly ritka -— szereplését. Bocsáry-Spur Kálmán első indítványa a munka-közvetítésnek a székesfőváros közigazgatási és üzemi életében leendő megszervezését javasolja. Bocsáry-Spur rámutatott arra, hogy a munkaközvetítésnek a székesfőváros közigazgatási és üzemi éleiében való megszervezése szükséges addig is. amíg a kormányzat a munkaviszonynak korszerű szabályozását a nemzet érdeke és az ország termelési adottságának figyelembe vételével intézményesen végrehajtja. Bocsáry-Spurnak az az álláspontja, hogy a főváros közintézményei és üzemei részére a jövőben eszközlendő köz- j szállításokban csak az a vállalat része- j .-üthető, amely a felállítandó munkaköz- j vetítő szerv által esetenként kijelölt I szellemi és testi munkásokat az árlejtési feltételekben megszabott munkabér és illetmény mellett alkedmazza és ténylegesen foglalkoztatja. Amennyiben ennek a rendelkezésnek a hatályossága az érvényben lévő Közszállítási Szabályzat kormányliatósági kiegészítését tenné szükségessé, a fővárosnak a Közszállítási Szabályzat módosítását kell a kormánynál sürgősen kieszközölnie. Bocsáry-Spur másik indítványa feliratot javasol a kormányhoz a szellemi és testi munkás-fiatalság munkanélküliségének enyhítése céljából. A kormányzatnak sürgősen meg kell állapítania és szabályoznia a pénzintézetek, a magánvállalatok (műhelyek és üzemek), továbbá a nagybirtokok alkalmazási kötelezettségét. A közmunkák kiadásánál, ahol a döntés joga a közhatóságot illeti meg, a fiatalabb nemzedék elhelyezése és tényleges foglalkoztatása ugyancsak intézményesen, sőt kényszerítő erővel oly módon biztosítandó, hogy a rendelkezés végrehajtását megtagadó vagy kijátszó vállalko- J zótól a közmunkákból való kizáráson kívül az általa netán élvezett vám-, adó- j és kiviteli kedvezmények is megvonan- j dók. Tekintettel arra, hogy eddig a ma- j gyár falu kultúrájának emelése érdeké- ! ben évtizedek óta komoly intézkedés j nem történt, sürgősen szükséges a köz- ! ségek és városok gazdasági, közegész- séőüeyi és kulturális életének területén elvégzésre váró számos munka-feladat (lakásügy, földműves-, gazdasági épületek, fogyasztási szövetkezet, posta, kutak ásása, csatornázás, stb.) tervszerű kimunkálása és erre vonatkozóan a módozatok megállapítása. A munkás- fiatalság elhelyezését is megkönnyítő oly országos hatósági szervezetet, kell tclállítani, amely a fiatalabb neinzedék munkanélküliségének állandó vizsgálatán kívül különösen a munkaközi elité* és a munkapiacok megszervezését foga« natosítja. Bocsáry-Spur indítványait általános figyelemmel és megértéssel fogadta a í óváros törvényhatósági bizottsága és nem kétséges, hogy' azok a főváros vezetőségének tetszésével is fognak találkozni. Ezek az indíványok mély és részletes tanulmányok eredményei és az első kapavágást jelentik az ifjúság- tényleges elhelyezésének gyakorlati megvalósítása felé. Havas Gyula kefe- és ecsetgyáros Aranykoszorus master Gyár: VII., Rózsa utca 20. szám. Telefon : 30^2^45. Steiner és Szlmper Cégtulajdonos: Steiner Mór Disz-, templom-, szobafestők és mázolók Budapest, IX., Üíiői-út 57. Telefon: 1-306-29. VXRWHÍ1S NOTES! LASSAN, DE BIZONYTALANUL folydogál a közgyűlési teremben a költségvetési vita. Az általános tárgyalás mindig a pártvezéreké: ekkor hangzanak el a város nagyr problémáit érintő felszólalások, a pártvezéri megnyilatkozások, amelyek általában az elvi magaslatok ködös szféráiban mozognak. A részletes vita viszont a minorum gen- tium-é: ekkor kerülnek szőnyegre a gyakorlati szempontok, a partikuláris érdekek, a vicinális problémák. A részletes vita alkalmával dörögnek a filippikák Óbuda csatornázásáért, ekkor követelnek több sétányt Kőbányára és közműveket a budai hegyvidéknek olyan eldugott részeire, amelyeket az asztfalthoz szokott pesti ember egyáltalában nem is ismer. Sűrűn hallunk panaszokat a késő esti órákban arról, hogy a sósfürdői ingajárat nem közlekedik elég sűrűn és bebizonyítják a szónokok azt is, hogy a legsötétebb Ferencváros valóban a legsötétebb Budapesten, ott ég tudniillik a legkevesebb gázlámpa . . . De félre a gúnyos megjegyzésekkel, minden piszlicsárságál túlmenően, ha nem is túlzottan érdekes, de. értékes és tiszteletreméltó a költségvetés részletes vitája! Megható az az elán, amellyel a bizottsági tag urak sziikebb pátriájuk problémáiról szavalnak. és egészen bizonyos, hogy a kültelki kávéházban, ha vasárnap délutánonként egy parti billiárdra összeülnek u helyi nagyságok, a harmadik és negyedik fröccs között pártkülönbség nélkül szavaznak köszönetét a bizottsági tag urnák, aki oda merte dörögni a közgyűlésen a polgármesternek, hogy ez így valóban nem mehet tovább! MÉG NEM TÖRTÉNT DÖNTÉS arra vonatkozóan, hogy rendes vagy rendkívüli közgyűlés keretében fog-e megtörténni november utolsó napjaiban Budapest új alpolgármesterének megválasztása. Csupán az látszik bizonyosnak, hogy november 25-én vagy 26-án fog választani a törvényhatósági bizottság, de még bizonytalan, hogy a választási aktuson kívül (a beiktatás a legújabb szokás szerint csak pár hét múlva történik) lesz-e más tárgya ennek a közgyűlésnek. Szó van arról, hogy december 9 én. vagy lá-án, amikor is lejár az alpolgármester-választás ellen beadható fellebbezés határideje, kerüljön sor a beiktató-ünnepségre és a három (két jogi és egy műszál i) tanácsnoki állás betöltésére. Azoknak az állásoknak a betöltése, amelyeknél a betöltés kinevezés útján történik, karácsony előtt okvetlenül meglesz, az újonnan kinevezett tisz. viselők azonban csak január 1-től kezdve kapják magasabb illetményeiket, mert a státusz-rendezés csak a főváros jövő esztendei költségvetésében nyert pénzügyi fedezetet. AZ ALPOLGÁRMESTER-VÁLASZTÁSSAL KAPCSOLATOSAN sokat beszélnek várospolitikai körökben arról a belvárosi vacsoráiról, amelyet ezen a héten kellett volna megtartani. Ezen a baráti vacsorán beszélték volna meg a kél jobboldali nagy páirt vezetői a főváros vezetőségével egyetemben az összes függő problémákat és igyekeztek volna eloszlatni azt a. homályt, amely az alpolgármester-választás frontján egyre ködösebb és komjdikáltabb lesz. Ez a szerda estére tervezeti vacsora az egyik jobboldali politikusnál lett volna, de — ismeretlen okokból — egyelőre elmaradt. Állítólag azért, mert a költségvetési vita erősen igénybe veszi a vezér-politikusokat. De van olyan verzió is, hogy a halasztás oka abban rejlik, hogy az alpolgármester választás kérdésében, de egyéb kérdésekben is, egyelőre olyan ellentétek vannak a többségi pártok között, hogy ezeknek az ellentéteknek a kiküszöbölésére még a fehér-asztal sem érett meg. A zöldasztalról nem is szólva. A vacsora legújabb terminusa: a jövő hét szerdája. CSÄRMANN FERENC NYUGALMAZOTT műszaki tanácsnok, a város- rendezési ügyosztály volt érdemes vezetője kedden délelőtt váratlanul meghalt. A kedd délutáni közgyűlésen Szendy polgármester a megilletődött törvényhatósági bizottság előtt meleg szavakkal parentálta el a hűséges öreg bajtársat. . . C s ár man n Ferenc, mindnyájunk kedves Feri bácsija, kétségtelenül a főváros legnagyobb tanácsnokai közé tartozott. Nemcsak hivatali működését tekintve, — az ő alkotó tevékenysége, pompás mérnöki judiciu- ma, szigorú becsületessége mintául szolgálhatna a magyar köztisztviselő szobrához, — hanem testi nagyságát illetően is a legelsők között volt. Angol őseitől örökölte világos kék szemét és a wikin- gekre emlékeztető kétméteres alakját. Életrajzában kedves szavakkal emlékezik meg Csármann Ferenc, a fővárosnál eltöltött újonc-éveiről: — A szokásos érettségi találkozók első tiz esztendős ünnepén büszkén jelentettem volt iskolatársaimnak, hogy sikerült bejutnom a fővároshoz! A tizenötéves találkozón már szerényebben jelentettem nekik3 jhogy még mindig napidíjas mérnök az én címem és jellegem. Egyik-nulsik iskolatársam ekkor már tekintélyes állást foglalt el a tisztviselői, vagy hivatalnoki hierarchiában. Magyaráztam is neki. hja kedves barátom, a- városnál dühöng az egészség! Igaz, a státus egyik érdemes és nagytudású tagja már 47 (nem tévedés) aktív szolgálati évében intézte friss egészségben a város ügyeit. Egy másik nagyon kedves, szorgalmas mesterünk pedig csak 43 éve, hogy a főváros szoí- gálatában. állott. — Türelemmel és kitartással azonban sokat elér az ember. Pontosan három hét hiányzott a tiz esztendőből, hogy végeszakadt a napidíjas, vagy mint akkor mondották, a „nabdíjas“ minőségben eltöltött időnek és a székesfőváros tekintetes tanácsa segédmérnökké választott meg. — Ezekről az esztendőkről sok érdekes és a fiatalok gondolkodására nagyon jellemző adalékot tudnék felsorolni. Én is erőtől duzzadó, tettrevágyó, nagy ambíciókkal megáldott fiatal mérnök voltam s amint az nagyon természetes az ilyen korban, nem mindenben és nem feltétlenül értettem egyet a hivatalvezető felfogásával és nézetével. Bizony-bizony előfordult nem is ritkán, hogy röviden, de félre nem érthető határozottsággal adta tudtomra, hogy: „Fiam Ön más munkakörben fog dolgozni!“ Mit tehettem? Más munkakörben kellett elölről kezdenem! Téved, ha valaki azt hiszi, hogy én ennek a változatosságnak valami nagyon örvendeztem volna. Hogy valami nagy kitüntetésnek tartottam volna, azt sem mondhatom .... Általános részvét és kartársainak hulló könnyei mellett helyezték Csármann Ferencet örök nyugovóra. Az Örök Világosság fényeskedjék neki! MAGASAN SZÁRNYALÓ szavakkal vette át F el k a y Ferenc dr. tanügyi tanácsnok a főváros közönsége és vezetősége nevében Irin yi Jánosnak,
