Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-10-31 / 44. szám
TÜLMUDAPESr 1936 október 31. A józsefvárosi választás története egy bírósági ítélet tükrében A közigazgatási bíróság megbélyegző megállapításai valótlan adatokat tartalmazó közjegyzői okiratokról, a választási hamisításokról és arról, hogy szabadié a választási elnöknek detektiveket alkalmaznia — Az Uj Budapest tudósítójától — Jelentették röviden a napilapok, hogy a közigazgatási bíróság október raáso dikán tartott ülésében Bothos Gyula dr tanácselnök tanácsában és Borsos Endre dr. előadásában elutasította a főváros VIII. választókerületében a múlt esztendő júliusában tartott községi választások ellen Hajdú Marcell dr. és Bogenfürst György által beadott panaszokat. A főváros tiszti ügyészsége most kapta kézhez ebben a nem mindennapi érdekességü ügyben a közigazgatási bíróság ítéletét. A közigazgatási bíróság ítéletének indokolása valóban szenzációs és megérdemli a városháza, nemkülönben a várospolitikai körök érdeklődését. A közigazgatási bíróság ítéletének indokolása elsőnek Hajdú Marcell dr. azon kérelmével foglalkozik, bogy a választási eljárás szabálytalan lefolytatása miatt Hajdú Marcell és társai részére az okozott kárnak: tizenhétezer pengőnek megfizetésére kötelezze a választási bizottság elnökét és tagjait a bíróság. A közigazgatási bíróság Hajdú Marcell panaszának a kártérítésre irányuló részét hatáskör hiánya miatt érdemi elbírálás nélkül elutasította, mivel semmiféle törvényes jogszabály nem utalja a kártérítési igények elbírálását a közigazgatási bíróság hatáskörébe. Elvi jelentőségű megállapítása a közigazgatási bíróság ítéletének, hogy nem minden szabálytalanság eredményezheti a választás megsemmisítését, hanem csak az olyan szabálytalanság szolgálhat erre alapul, amely a választás eredményére befolyással volt. A jelen esetben a panasz tárgyatulajdon- képen az, hogy a panaszosok pártjainak ajánlásait a választási bizottság nem fogadta el és ezért a szóbanforgó pártok lajstromait nem bocsájtották szavazás alá. Ebben az irányban természetszerűen nem szabad szem elől téveszteni azt a törvényes rendelkezést, hogy legalább ezer érvényes ajánlás szükséges ahoz, hogy valamely párt lajstromát szavazás alá bocsássák. Ennélfogva a választás eredményére csak annak a körülménynek lehetett volna befolyása, ha a panaszos pártoknak lett volna ezer érvényes ajánlása és a választási bizottság még sem fogadta volna el ajánlásaikat. Egyéb szabálytalanság tehát — ha történt volna is — nem nyújthat alapot a választás megsemmisítésére, mert a választás eredményére befolyással nem lehetett. Ha ugyanis az említett pártoknak nem volt meg a kellő számú ajánlásuk: a választási bizottság által esetleg elkövetett szabálytalanságoknak nincs jelentőségük, mert bizonyos, hogy lajstromaik szavazás alá nem voltak bo- csájthatók. Ezért a bíróság a panaszokban előadott de döntő jelentőséggel nem bíró szabálytalanságokat ítéletének meghozatalánál nem vette figyelembe. Mindkét párthoz tartozó panaszosok kifogásolják, hogy a választási bizottság az ajánlások átvizsgálásához írás- szakértőket és detektiveket alkalmazott. A panaszosok ezen megállapítására az a közigazgatási bizottság éles és frappáns felelete, hogy a detektívek alkalmazását nem lehet szabálytalanságnak minősíteni, ennek semmi jelentősége nincs, mert a választás eredményére befolyással nem lehetett. Az érvényes ajánlások számát ugyanis detekti- vekkel való nyomozás nem változtathatta meg. Ami pedig a szakértők alkalmazását illeti, ez szabálytalanságnak azért nem minősíthető, mert köztudomású tény az, hogy az ajánlási íveken pártokra való tekintet nélkül, — nagy számban szoktak hamisítások előfordulni, és az írásszakértői vélemény megkönnyíti az ilyen visszaélések kiderítését. Az igazoló választmány azon megállapításával szemben, hogy a Független Frontharcosok, Demokraták, Szabadpolgárok és Munkások Blokkja által benyújtott ajánlások közül hétszáztizen- egyet érvényteleníteni kellett, mert az ajánlási aláírás nem az ajánlók aláírása, Hajdú Marcell dr. tizenöt darab, összesen kettőszázharmincöt az ajánlási íveken szereplő választó által aláírt közjegyzői nyilatkozatot mutat be. A becsatolt és közjegyzőileg hitelesített nyilatkozatok kétségtelen bizonyítékai annak, hogy az azokon szereplő választók kijelentették, hogy az ajánlási ívet és választói szelvényüket sajátkezüleg írták alá, ám, hogy ez a kijelentésük megfelel a valóságnak, azt maguk a nyilatkozatok nem bizonyíthatják. — Ezért — mondja a bírósági indokolás — a bíróság a nyilatkozatok tartalmi valóságának megállapítása céljából megkezdte a nyilatkozatokon levő közjegyzőileg hitelesített névaláírásoknak a vonatkozó ajánlási íveken és szelvényeken látható névaláírásokkal való összehasonlítását, és már az 1—100. számú alapajánlási ívekkel való összehasonlítás alapján arra az eredményre jutott, hogy a nyilatkozatokat aláírt választók közül húsz egyénnek a nyilatkozata nem felel meg a valóságnak. Kiderült ugyanis, hogy több esetben sem az ajánlási íven, sem a szelvényen levő névaláírás nem a nyilatkozatot aláíróknak a névaláírása, hanem idegen kéztől ered. Ily módon Hajduék — leszámítva a bíróság által valódiaknak el nem ismert aláírásokat, — mindössze kilencszáz- nyolcvanhét érvényes ajánlással rendelkeztek, vagyis ajánlásaik száma az ezren alul maradt, tehát a bíróságnak tovább nem is kellett vizsgálnia az ajánlási íven szereplő többi ajánlást. Ugyanilyen vizsgálat azt is kiderítette, hogy a Keresztény Ellenzéknek csak hétszázharminckilenc érvényes ajánlása volt. Erre való tekintettel a bíróság mellőzte a panaszosok által felajánlott ama bizonyítás elrendelését, amely azoknak a választóknak tanúként leendő kihallgatására irányult, Ez a bizonyítás, — mondja a bíróság — teljesen céltalan lenne, mivel teljes siker esetén sem lenne megállapítható, hogy a Keresztény Ellenzék ezer érvényes aláírással rendelkezett. A szanálási időszakban egyetlen fiókkönyvtár sem létesült Változatlanul súlyos a Fővárosi Könyvtár anyagi helyzete Az Uj Budapest tudósítójától — A most megjelent fővárosi könyvtári évkönyvben Bnyvvári Jenő, a könyvtár igazgatója ismerteti a könyvtár 1935. évi működésének adatait. A könyvtár olvasói az elmúlt évben 1,133.026 kötetet forgattak meg. A forgalom az 1934. évi adatokhoz viszonyítva 84.788 kötettel emelkedett, aminek okát azonban, sajnos, nem a könyvtár helyzetének javulásában, hanem az olvasóközönség rossz gazdasági helyzetében kell keresni. A könyvtárigazgató a könyvtár súlyát és jelentőségét a magyar szellemi és kulturális életben a hivatalos statisztika alapján mutatja ki és egyszersmind helyzetképet is nyújt. Eszerint a Fővárosi Könyvtár kölcsönzési forgalma két és félszer volt nagyobb, mint a többi budapesti könyvtáraké együttvéve. Ez az arány szám különben már évek óta állandó. Ezzel szemben a könyvtár könyvbeszerzési hitelének évek óta tartó lemorzsolódása miatt alig képes nívóját biztosítani, hiszen a könyvtár főereje a könyvanyag rendszeres fejlesztésében rejlik. E súlyos anyagi helyzet a fiók- könyvtárak anyagának utánpótlásánál és fejlesztésénél mind erősebben érezteti hatását nem is szólva arról, hogy a szanálási időszakban nem létesült egy új fiókkönyvtár sem. A múlt esztendőben a könyvtár tudományos központi könyvtára 7.610, a fiókkönyv’ tárak pedig 8.833 kötettel gyarapodtak. A könyvállomány gyarapodása tehát 16.443 kötet. Ugyanez évben az állandó kölcsönzők száma 15.752. Az évkönyv gondos összeállításban közli a központi könyvtár új szerzeményeinek válogatott jegyzékét, valamint a Budapesti Gyűjtemény beszerzéseinek időrendi jegyzékét. A Fővárosi Könyvtár évkönyvében ünnepli Budapest két nagy közéleti eseményét: Budavár 1686. évi visszafoglalásának és Liszt Ferenc halálának jubiláns évfordulóit. Mindkét alkalomra a könyvtár nagy bibliográfiái munkát jelentetett nieg. „Buda vissza- íoglalásának egykorú irodalmá“-ban az 1683—1718-ig megjelent, a felszabadítás előkészületeit, tényét és jelentőségét tárgyaló müvek, röpiratok és újságok vannak időrendben összefoglalva. Az összegyűjtött munkák száma: 1618. A bibliográfiához készült tanulmány Buda elfoglalásának és visszavételének európai jelentőségét mutatja ki s ez utóbbival kapcsolatban a keresztény szolidaritás XVII. századi kialakulásának vázolását is megkísérli. Liszt Ferenc születésének 125. és halálának 50. évfordulójáról elsősorban azért emlékezik meg ünnepélyes keretek között a Fővárosi Könyvtár, mert a nagy zeneköltöben Budapest a főváros modem zenei élete megalapítóját, azonkívül nagylelkű jótevőjét is tiszteli. A Liszt Ferenc-bibliografia, amelynek bevezető tanulmánya főként Lisztnek a fővároshoz való kapcsolatait ismerteti, a következő fejezetekre oszlik: Liszt élete, viszonya kortársaihoz, Liszt müvei, Liszt a szépirodalomban és Liszt-kultusz. Buda visszafoglalásának bibliográfiáját a könyvtár Budapesti Gyűjteményének tisztviselői készítették, a Liszt-bibliográfia szerzője pedig Koch Lajos könyvtári felügyelő. es 1. Aszfalt, fedóllemez ós kátrány« vegyitermék gyár Budapest, V. Zslivay Leó u. 13. (Volt Sólyom u.) Telefon : 1-228-29, 1-282-85. DUPLASPIRALLAMPA
