Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1936-10-31 / 44. szám

2 urjBumpjEsr 1986 október 81. a viszonyokhoz alkalmazkodó legjobb megoldásokat és óvatosan járni az új utakon. — Ezt az utat hittel és meggyőző - léssel kell járnunk. Bár én reális optimizmussal nézem és látom a jövő esztendő gazdasági alakulását elismerem, hogy a költségelőirányzat mégis csak a számok tömege, ha e mö­gött nem áll a polgárok szorgalma, munkakedve és hite a vezetők szakér­telmében és becsületességében, akkor az csak üres tervezgetés. Én azonban bízom a polgárok szorgalmában és munkakészségében és Budapest elhiva­tottságában. Abban a reményben, hogy ez a megalapozott és fejlődést mutató költségvetés nemcsak a főváros polgá­rainak érdekeit elégiti ki, hanem vég­eredményben az ország javát és a ma­gyar jövöt is szolgálja, a költség-vetést elfogadásra ajánlom. Csilléry András és Petrává« Gyula a költségvetési vitában Á Keresztény Községi Párt teljes bizalommal viseltetik Szendy Károly polgármester iránt — Az Uj Budapest tudósítójától — Szinte hagyományos a költségvetési közgyűlési vitával kapcsolatosan, hogy 5 Keresztény Községi Párt állásfogla­lása a költségvetés mellett döntő kiha­lással van a költségelőirányzat további tárgyalására. — így volt ez mindig a ■múltban, amikor Wolf} Károly tiszte­letet parancsoló, hatalmas egyénisége nyomta rá esztendőről esztendőre a ■aaaga letörölheteden bélyegét a főváros pénzügyi politikájára. Ez az első esz­tendő, amikor nem Wolff Károly kri­tikája kíséri a főváros költségvetését. Az elhúnyt vezér helyében a Keresz­tény Községi Párt két vezéregyénisége: Csilléry András dr. és Petrovácz Gyula voltak a közgyűlési költségvetési vita also szónokai. Csilléry András dr. költségvetési kritikája abban csúcsoso­dott ki, hogy a költségvetésben van bi­zonyos fokú merészség, de igen nagy fokú gondoskodás is, a jó gazda gon­doskodása, amellyel a lehetőségeket ■atolgatva igyekszik ennek a költség­\mom$u notesz ABBÓL AZ ALKALOMBÓL, HOGY a belügyminiszter rendkívül meleg­hangú levélben kérte fel S i p ő c z fő­polgármestert az állásában való továb­bi megmaradásra , a Társadalmi Egye- fületek Nemzeti Szövetsége is hitel tett örökös társelnöke mellett. —- A kormány bizalmának ezt a ki­tüntető megnyilvánulását, — állapítja •meg a Társadalmi Egyesületek Szövet­sége — az egész keresztény nemzeti társadalom őszinte, lelkes örömmel fogadta. Sipőcz Jenő neve összeforr az összeomlás romjaiból megelevenedett, új életre támadt főváros történetével. Elsősorban az ő közismert bölcsességé­nek, kivételes közigazgatási képességei­dnek köszönhetjük, hogy a számtalan ■irdeki és személyi ellentét sziklazáto- <iyai között a főváros hajója sértetle­nül bejutott a fejlődés és az építő munka nyílt vizeire. Az ő érdeme, hogy a milliós főváros a keresztény és nemzeti gondolat zászlóhordozója lett ?.s a maga létproblémáinak megoldása mellett derekasan kivette részét a nem­zet egyetemes érdekeinek szolgálatából is. Szeretetreméltó egyénisége, puritán és fenköli gondolkodása igazi közmeg­becsülést és meleg rohonszenvet váltott ki irányában a társadalom minden ré­tegéből. * E PILLANATBAN — mondotta a Városházi Notesznek a keresztény ki­vetésnek képét olyanná teremteni, amely mellett lehetséges a főváros ügyeinek prosperálása. Teljes bizalom­mal van Csilléry a polgármester sze­mélye iránt és a Keresztény Községi Párt is ezen az alapon fogadja el és te­szi magáévá a költségvetést. A polgár- mester egy évi működése alatt megmu­tatta, hogy a fővárosnak olyan cselek­vőképes főtisztviselője és irányítója, aki felé teljes bizalommal tekinthe­tünk, aki a főváros lakosságának nem csak kultúrális és közegészségügyi tö­rekvéseit, de szociális kérdéseit is me­leg szeretettel és szívvel karolja fel. A pénzügyi szakbizottságban még az el­lenzéki kritika mellet is bizalom nyil­vánult meg a polgármester irányában. Általános érdeklődés fogadta Csil­léry András azon megállapítását, hogy az adórendszert az egyenlő tehervise­lés alapjára kell visszahelyezni. Elve az a Keresztény Községi Pártnak, hogy a gazdaságilag erősebb, megfelelőbb progresszivitás alapján vegyen részt a teherviselésben, míg ellenben a gazda­ságilag gyengébb rétegek, amelyek a rospolitika egyik vezető egyénisége — bizonytalanabb, mint valaha, kit vá­laszt a székesfőváros törvényhatósági bizottsága a minden valószínűség sze­rint november 25-re összehívandó köz­gyűlésen Budapest alpolgámesterévé. Sokkal kuszáltabb a helyzet, mint az első napokban volt, amikor még olyan vélemények voltak, hogy az egyik pá­lyázó galoppban fog fellovagolni az elnöki emelvényre, az alpolgármesteri székbe. A pártkörökben — egyelőre az el­nökségek párnázott ajtajai mögött — egyre több és több beszélgetés folyik az alpolgármesteri állás betöltéséről. Maguk a jelöltek olyan magatartást ta­núsítanak, ami a városházi nagy hiva­talkeresésben. az alpolgármesteri állás betöltésénél illendő. Az alpolgármesteri állás nem az, amit a hivatalt kereső fekete kabáttal vagy kilincseléssel meg lehet szerezni. Az alpolgármesteri ál­lásnál már nem a jelöltnek kell el­mennie a városatyákhoz, hanem a köz­bizalomnak kell a jelölt felé fordulnia, így történik jelen alkalommal is. Ezért ennyire csendes az alpolgár­mester-választási front, ezért történik annyira minden a kulisszák mögött. Az újságírónak ilyen körülmények között nem lehet egyéb tennivalója, mint az. hogy kellő respektussal le­szögezze az egymással ellenfélként — de nem ellenségként — szemben­álló felek lovagias mivoltát, anélkül, hogy saját személyében viválot kiál­tana erre vagy arra a jelöltre. Annál kíméletlen adópolitika következtében óriási vérveszteségeket szenvedtek, könnyítésekhez jussanak. Ezen a téren eddig csak annyi történt, hogy a mező­gazdaságnál bevezették a védett bírtok rendszerét, de sekinek se jutott eszébe, hogy a mezőgazdasági népességnél is súlyosabb helyzetben sínylődik a kis­ipar. Hangoztatta Csilléry, hogy a munka és a tőke viszonyát szabályozni kell, még pedig abban azi irányban, hogy a keresztény nemzeti alapon összeforró tőke és munka az egész ország közgaz­dasági válságának megoldására alkal­mas tényezővé váljék. Csilléry András dr. beszédét Wolff Károly szellemének idézésével fejezte be: — Wolff Károly szellem? minden­kor élni fog közöttünk és ez a párt nem nyugszik addig, amíg meg nem valósítja azokat az elgondolásokat, amelyeket csak az igazi keresztény nem­zeti alapon álló Magyaországon való­síthatnak meg. Wolff Károly szelleme azonban nem csak az utat mutatta meg nekünk, hanem megmutatta azt az utat is, amelyen a törvényhaóságnak szin­tén haladnia kell. A polgármester úr, amikor ezt a költségvetést összeállí­totta, szintén az elköltözött nagy férfiú gondolatát követte! A Keresztény Községi Párt másik szónoka a költségvetési vita első nap­ján Petrovácz Gyula volt. Petrovácz nem foglalkozik a költ­ségvetési tételek számadataival, mert azon a véleményen van, bogy ha a fő­város deficitmentes költségvetést állí­tana össze, az még ebben a költségvetési évben deficitessé válna, ama intézke­dések révén, amelyeket a kormányzat a költségvetés rovására feltétlenül élet­beléptetne. Mert ha a kormány látja, hogy a főváros kasszájából még lehet valamit meríteni, ezt az eshetőséget semmi esetre sem hagyja kihasználat­lanul. Ezért helyesli Petrovácz, hogy a,—PTI 11.1 In polgármester deficites költségvetést ter­jesztett elő. Beszéde további során Petrovácz Bu­dapest világvárosi jellegét hangsúlyozta ki azzal a követeléssel, hogy ki kell küszöbölni mindazokat a büntető rend­szabályokat, amelyek az autóközleke­dést akadályozzák. Majd az üzemek problémáját taglalta, rámutatván arra, hogy az a 25 százalék, ami a főváros költségvetésében, mint üzemi szolgálta­tás szerepel, lényegileg a főváros által az üzemekbe fektetett tőkének igen so­vány kamata. Ezután Budapest egy má­sik városképét: Budapest kultúrváros képét festette ékes szavakkal Petro­vácz, rámutatva arra, hogy a főváros költségvetésének 20%-át a közoktatás- ügyre áldozza: a költségvetésnek ez a húsz százaléka a legnagyobb összeg, mint amelyet valamelyik tárcának, vagy osztálynak bocsájtanak rendelkezésére. Ezután Budapest művészváros képé­re került a sor, majd Budapest fürdő­város képét taglalta a szónok. Hang­súlyozta, hogy Budapest fürdőváros gondolatát a Tabán-problémával együtt kell megoldani. Budapest sportváros is: a magyar nemzet becsületét a szé­kesfőváros védte meg Berlinben és nem az agyon protezsált vidékiek! Petrovácz beszéde további során Bu­dapestnek mint szociális városnak ké­pét vetítette a közgyűlés elé és annak hangsúlyozásával fogadta el a költség- vetést, hogy úgy a polgármester, mint munkatársai iránt a legtökéletesebb bi­zalommal viseltetik. A Keresztény Községi Párt mindkét vezérszónokát lelkesen megtapsolta a közgyűlés jobboldala. Villamos világítási-, erőátviteli-, csengőjelző-, táv­beszélő- és rádióberendezések. Elektromos háztartási tűzhelyek. THERMOLUX kft. Budapest, Vili,, Práter-utca 8. Telefon : 1-383-38. — — mm ..........rmuLinnii»—mn m iimjiujii kevés bé tévedünk a jóslások mezejére, mert jósolni nagyon-nagyón, de !na-i gyón. nehéz ebben az ügyben. Egy bizonyosnak tetszik: november 25-én annyira erős lesz a küzdelem., hogy alig néhány szavazaton fog múlni: ki tesz a székesfőváros új alpolgár­mestere? * AMIC 4 JOGÁSZI FRONTON éles és sok tekintetben elkeseredett küzdelem folyik a két tanácsnoki állás­ért, a mérnöki szakon tökéletesen ki­alakult az a közhangulat, hogy a státuszrendezés során visszaszervezett műszaki tanácsnoki állásra mást nem választhat meg a törvényhatósági bi­zottság közgyűlése, mint. Kempelen Ágoston műszaki főtanácsost, a város- rendezési ügyosztály vezetőjét. Kerek tíz esztendeje műszaki főtaná­csos a most 57 esztendős Kempelen Ágoston, aki öt esztendeje vezeti álta­lános megelégedésre a városrendezési ügyosztályt. Valamennyi műszaki fő­tanácsos közül ő áll legrégebben a fővá­ros szolgálatában: 1902 óta. Egyetlen pillatanig sem kétséges, hogy a har­mincötödik szolgálati éve felé közeledő Kempelen főtanácsost — akinek nagy tudása, páratlan korrektsége és úri magyarsága közismert — egyhangú bizalommal fogja megtisztelni a ta­nácsnoki staliummal a főváros tör­vényhatósági bizottsága. Amiért most — időnek előtte, hiszen a tanácsnoki választásig még legalább másfél hónap van — szóvátesszük Kempelen Ágoston érdemeit és vitatha­tatlan elsőségét, a tanácsnoki állásra, annak oka az, hogy feltűnően nagy tülekedés indult meg főleg a fiatalabb generáció részéről ezért a pozícióért. Vezető bizottsági tagoknál valósággal búcsú járás folyik műszaki főtanácso­sok sőt egyes tanácsosok részéről is. Valamennyien meg akarják előzni Kempelen Ágostont, aki hűséges és be­csületes, okos és tehetséges és ami a legfontosabb: akit még akkor sem le­hetne mellőzni, ha nem volna ügyosz­tály-vezető. Kétségtelen, hogy vannak műszaki főtanácsosok, akik tudásuknál és tehet­ségüknél fogva már régen megérdemel­ték volna a tanácsnoki pozíciót. De nem a Kempelen Ágostonét! Várjanak az urak sorukra. Eljön majd az ő ide­jük is, amikor majd az idők örök rend­je szerint elmennek a mostaniak. Vára­kozzanak tehát azok, akikhez e pár sor szól, nyugodtan, illedelmesen, letompí­tott hangsúllyal és még letompítottahb könyökkel. * A FŐVÁROS KÖZTISZTELETBEN és közmegbecsülésben álló főszámve­vője: Sebő Béla most töltötte be fő- számvevői működésének tizedik eszten­dejét. A jubileum alkalmából a főváros számvevőségének tisztikara nevében a csoportvezetők és osztályvezetők élén Koron t hál y Kálmán főszámvevő­helyettes intézett bensőséges szavakat az ünnepekhez és a tisztviselők szere tétének és jókívánságainak látható je­léül a főszámvevőről S z ő d y Szilárd

Next

/
Oldalképek
Tartalom