Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1936-10-17 / 42. szám

A főváros üzemei a legnyomorultabb intézmények t Szőke Gyula feltűnő nyilatkozata a fővárosi üzemekről, amelyeket szerencsétlenné lesz a sok vizsgálat, továbbá a háziüzemek megszűnte* léséről, aminek mindenki a világon hasznát látja, csak a kisiparos nem _. ;iz Uj Budapest tudósítójától A pénzügyi bizottság költségvetési vitájában csak a jövő héten kerül sor az üzemek költségelőirányzatának tár­gyalására. Kétségtelenül a költség- vetési vitának ez a része a legérdeke­sebb és a legfontosabb, amint ana vo­natkozóan a költségvetési vitának majd valamennyi szónoka utalt is. Az üzemek költségvetésével kapcsolatban kérdést intéztünk Szőke Gyula dr. felsőházi taghoz, aki a kereszténypárti oldalon az üzemi problémák egyik leghivatot- tabb ismerője. A felvetett kérdésekre Szőke Gyula dr. a következő választ adta az Uj Buda­pest munkatársának: — Ha az üzemeknek lelke volna, azt mondanám, hogy ezek Budapest legsze­rencsétlenebb emberei. De mert csak intézmények, azt mondom, hogy ezek a legnyomorultabbak Budapesten. Mert az immár tíz éves jubileumát ülő és a legkülönbözőbb oldalról jövő emberek által lefolytatott vizsgálatok az üzeme­ket és működésüket teljesen megnyomo­rítják, az alkalmazottakat pedig szeren­csétlenné teszik. Tessék elképzelni egy vizsgálatot, amely megindul Újév nap­ján és tart Szilveszterig. Ugyanakkor a másik megindul Husvétkor és tart Hus- vétig. Sőt a harmadik megindul Pün- ■nnrai kösdkor és eltart Pünkösdig. Akkor újra indulnak, úgy hogy állandóan két- három bizottság vizsgál, tanulmányoz, kritizál, hangosan véleményt mond ki­felé, melyből ország-világ megtudja az üzem belső dolgát, sőt titkait is, és ami­hez hozzászólva, boldog-boldogtalan halált kiált rájuk kint a fórumon és ugyanakkor bent, a közgyűlési terem­ben mindenki azt követeli, hogy ezek az üzemek ne csak mindenkinek a leg­sajátosabb egyéni igényét is kielégítsék, de még a főváros háztartásához jelentős összeggel hozzá is járuljanak, hogy az­után Budapest gazdálkodásában deficit ne legyen. — Az igazgató nem ér rá igazgatni, a könyvelő könyvelni és a tisztviselők feladaiukat elvégezni, mert mindunta­lan kapnak kérdéseket jól rosszul meg­fogalmazva és inkább rosszul, mint jól elgondolva, hogy a hozzáértő, vagy nem értő vizsgálók most végezzék el azokat a tanulmányokat, amelyeket eddig jog gal vagy jogtalanul nekik tulajdoni tottak így azután az üzem működésé­nek iránya aszerint változik, hogy ki­nek a hangja, vagy tekintélye hatalma­sabb, melyik vezető erősebb, vagy gyen­gébb. Természetesen az üzemi beruhá­zások is aszerint változnak, de aszerint igazodik az üzem költségvetése is, hogy ki tudja a saját véleményéről a másikat jobban meggyőzni. moszférában került a főváros akkor fel­állított számszékének élére, amikor — 1930-ban — az önkormányzat a leg­élesebb ellenzéssel fogadta a számszék felállítását. Hogy nem a törvény a fontos, hanem azok^ akik végrehajtják — misem mu­tatja jobban, mint Papanek Ernő esete. Nemes, úri egyéniségével, jovális modo­rával, tisztalelkű jóindulatával rövide­sen mindenkit meghódított Papanek Ernő, akiről kiderült, hogy nem rette­gett mumus, hanem érzőszívű, komoly, okos ember. Amikor nyugalomba ment az elmúlt évben: fájó szívvel vettek tőle búcsút nemcsak szűkebb hivatala, de az egész főváros is. Meg kell még említenünk Papanek Ernőről, hogy mint aktív főhadnagy kezdte el közszolgálatát, majd a pénz­ügyminisztériumba került, ahol a költ­ségvetési osztály helyettes vezetőjeként szolgált, mint miniszteri tanácsos. 1924—1931-ig a kormány Budapest székesfőváros akkori főpolgármestere mellé rendelte ki pénzügyi szaktanács- adói minőségben, és itt dolgozott mind­addig, amíg azután számszéki igazga­tóvá nevezték ki. * ÖZVEGY KUNCZE LAJOSNÉ ÉLE­TÉNEK 74. évében Óbudán meghalt. Kun c z e Lajos dr. ügyvéd, keresztény­AZ ÜT- ÉS CSATORNAÉPÍTÉSI ÜGYOSZTÁLY bensőséges ünneplésben részesítette Buda y-G ünther T iva- dar főjegyzőt a fiatalabb gárda egyik nagytehetségű tagját, 25 éves szolgálati jubileuma alkalmából. A jubilánst Király Kálmán tanácsnok üdvözölte, meleg szavakban méltatta kiváló mun­kásságát, nagy rátermettségét és ügy­buzgalmát. Az ügyosztály gyűjtéséből származó szép ezüst emléktárgyat azzal a kívánsággal nyújtotta át, hogy a Min­denható szépen ívelő pályafutása so­rán még sok eredményben részesítse. Este fehér asztal mellett ünnepelték a kartársak a köztiszteletnek örvendő fő­jegyzőt, akit H orváthy Béla dr. ta­nácsjegyző szívélyes szavakkal üdvö­zölt. Buday-Günther Tivadar az ün­neplést meghatottan köszönte meg. * AZ ELMÚLT HÉTEN EGYSZERRE három jubileumot ünnepelt a főpolgár­mesteri hivatal tiszti személyzete. Kosztolányi József tanácsjegyző, továbbá Dobrzyneczky Stefánia és Kraffszky Endréné kezelőnők egyszerre töltötték be fővárosi szolgá­latuk huszonötödik esztendejét. A fő­polgármesteri hivatal tiszti személyzete ebből az alkalomból meleg ünneplésben részesítette a három jubilánst. H o- ro n y-P ál f i Aurél tanácsi főjegyző, — Már az üzemeknek a feladata és célja is különözőképen van elgondol­va: vagy szolgálja a közszükségletet, amely miatt életre hívták; vagy legyen segítségére a főváros háztartásának, vagy mind a kettőt egyaránt teljesítse. Akármelyik célt szabják meg telje- sítendőnek, érthető, és a legnehezebb viszonyok között is a jól vezetett üzem ennek megfelelhet. Ha azonban azt kí­vánják, hogy mind a kettőt egyformán jól szolgálja, bizonyos, hogy egyik fel­adat sem lesz megfelelően teljesítve. Ha pedig még hozzávesszük azt az ipar- politikai elgondolást, hogy az üzemek egyáltalán nem tarthatnak fenn műhely­szolgálatot, hanem a legkisebb és leg­sürgősebb javítást is önálló, adót fizető kisiparosnak kell kiadni, úgy világos lehet előttünk, hogy az üzemek keze- lába meg van kötve és az a munkájában állandóan zavarva va;n azonkívül, hogy sokkal nagyobb kiadást kell elszenved­nie, mintha a muhelyszolgalatot otthon kellő beosztással elláthatná. — Nem mintha kifogásolnók a kis­iparosok ilyetén való támogatását, de be kell látni, hogy gyakorlatilag ez a legritkább esetben vihető keresztül. Vagy az üzem közelében nincs megfe­lelő kisiparos, vagy éppen nincs meg a szükséges anyaga, vagy éppen ő nem ér rá, sem az alkalmazottja, vagy talán alkalmazottja nincs is. Ha pedig mindez az akadály nincs és a kisiparos kénytelen ledobni kezé­ből a munkát, csakhogy az üzembe szaladjon és ott a javítást keresztül­vigye, természetszerűleg többet kell neki számítani, mert akárhányszor még azt is figyelembe kell vennie, hogy az így ismételten abbanhagyott munkáért talán megkapja azt az üzemet állandó munkaadónak, de ezt a magánmunkál­tatót elveszíti. — Ezért a legtöbb üzem kénytelen volt áttérni arra, hogy az ilyen sürgős javításokat éves vállalkozónak adja ki, aminek a következménye, hogy arány­talanul többe kerül, mintha ezeket ott­hon házilag elkészítené. Az üzem ki­adása tehát emelkedik anélkül, hogy abból akár a kisiparosnak, akár a mun­kásnak haszna lenne, met azon csak a vállalkozó keres. Emellett megnehezí­tették az üzem munkáját, mert egyrészt várakoznia kell, amíg az üzem területén előforduló ilyen javítások keresztül­vitetnek, másrészt fokozottabb ellenőr­zés szükséges az üz-em területén járó idegenek miatt. öMACYKOVACSY ^ccfJUx/ru oJjodüí ! Modern anyagból, gon­dos munkával készítjük egy­szerű darabokat éppúgy, mint a különlegességeket. IV., Petőfi Sándor-utca 3. XI., Horthy Miklós-ut 39. párti bizottsági tag, az elhúnytban a főpolgármesteri hivatal vezetője me- édesanyját gyászolja. ' ’ ’ ’ * ÖZVEGY MARKS JÓZSEFNÉ s,z ü l. H i k a d e Johanna eletenek 74. évében meghalt. Az elhúnytban Nagy Endre dr. árvaszeki ülnök anyósát gyászolja. leg szavakkal emlékezett meg a három jubiláns kiváló közszolgálati működé­séről. Kosztolányi tanács jegyző, aki a fiatalabb korosztályú tanács jegy­zői kar igen tehetséges és szorgalmas tagja, hálás szavakkal köszönte kartársai üdvözlését. — Az üzemgazdálkodásnak a helyes kereskedelmi elgondolás szerint kell lebonyolódnia! A jó rendtartás, a fo­gyasztók pontos és jó kiszolgálása, a helyes beszerzés keresztülvitele, a pon­tos és gyors könyvelés, a követelések kellő időben való kimutatása és besze­dése, azok a feltételek, amelyek az üzem helyes és olcsó gazdálkodását, biztos jövedelmezőségét és a fogyasztók megfelelő kielégítését adják. — Természetesen a megfelelő alap­tőke, a kellő forgótőke, a helyes mér­legkészítés, a pontos értékmegállapítás, a kellő tartalékolás és az előrelátó fel­újítás itt is elmaradhatatlan, hacsak nem akarjuk magunkat félrevezetni, és voltaképen az üzembe fektetett tőkét fel­élni. Ebben a tekintetben még nem vagyunk egészen rendben és a mostani költségvetés sem egészen megnyugtató. Számolni kell azonban azzalt hogy év­tizedek gyakorlatát kell most megvál­toztatni. Eddig ugyanis az üzemek vagyonát a főváros többi vagyonúval együtt kezelték és azok jövedelmét a községi háztartás elszámolásában an­nak a szükségleteire használták fel, a befektetett tőkéből pedig leírást alig eszközöltek. Az új gyakorlat sok el­használt tőkét leírt, sok pénzbeszolgál­tatást figyelembe vett, de még mindig nem elég reális ahhoz, hogy a modern kereskedelmi gazdálkodásnak megfelelő új életet az üzemmel lefolytathassák. — Senki előtt sem vitás egyébként, hogy minden fővárosi üzem az adott megszervezettség és irányítás mellett egynémely betegség dacára is jó szol- gálmányt ad a köznek. Ha nem vagyunk is minden üzemmel minden tekintetben megelégedve, de nyugodt lélekkel állít­hatjuk azt, hogy a fentebb rajzolt hely­zetben nagyon nehéz volna jobbat adni. WIHART FERENC építész — építőmester XIV., Columbus-utca 33. Telefon: 2-969-08. meg Csak két ktrjfL^ «trónban o tanuláshoz elegendő, — gondolta a takarékos apa Reggelire is csak híg rántott lefest adott gyermekének — „hiszen úgyis csak lopja aznapot az iskolában . . .". Pedig mekkorát tévedett! Súlyos munka a tanulás, jó táplálkozást igényét Áz iskolás gyermekeknek helyes és megfelelő reggeli: egy jő csésze Kneipp maláfakávé valódi Franck kőíépáltékkat tejjel és cukorral. És ez csak 3 filler, ami .

Next

/
Oldalképek
Tartalom